2008. december 30., kedd

BUÉK

Elmúltak félig az ünnepek, ezért nemigen tudok blogot olvasni és irni, de szeretnék mindenkinek, aki idetéved, foltozásban gazdag Boldog Újévet kivánni!

2008. december 22., hétfő

Karácsony

Ahogy a blogokat és a leveleimet olvastam, a karácsonyi húzogatós ajándékom és a PIF ajándékaim célba értek. Azért van mit varrni még holnap, de már újabb feladatok is érkeztek.
Én is megkaptam Katafolttól a karácsonyi ajándékot, nagyon örültem neki. Azért nem mutatom itt meg, mert ő a saját blogjában feltette és olyan szép képet nem tudok csinálni.
A PIF ajándékom az alábbi volt (remélem nem haragszanak meg, hogy egyformát küldtem!)
A karácsonyi húzogatós ajándékot kicsit a megajándékozott személyéhez igyekeztem kapcsolni.
Persze ezenkivül is varrtam, készitettem két fenyőbabát,

Sajnos nemigen látszódik, hogy az anyag fehér vagy piros alapon arany angyalkák. Ahol az "arcuk" van, az a fehér felén van, a háta pirosból van.
Azért még fogok varrni, de a karácsonyi készülödés most nemigen enged a varrógép közelébe.


Karácsonyra mindenkinek Kellemes Ünnepeket kivánok családja körében és a -nekem- egyik legkedvesebb képemmel, kisebbik unokám keresztelőjén készitett képpel, ahol keresztszüleivel látható. A szertartást végig aludta, még a vizzel történt kis locsolás se zavarta.

2008. december 18., csütörtök

Körkérdés

Karácsonyi körkérdés: a legemlékezetesebb karácsonyi ajándék

Kastanie-től kaptam ezt a kérdést. Sok karácsonyt megéltem, a legszebbek talán azok voltak, amikor a fiaim kicsik voltak. Az óvodában készitett "kerámia" diszeiket nagyon sokáig megőriztük és a fára tettük. Kb. 10 éve műfenyőnk van, ami a hangulatot azért megadja, de nem az igazi.
Első emlékem karácsonyról, hogy 24-én este Apám elvitt sétálni és mikor hazamentünk, akkor ott várt egy igazi karácsonyfa feldiszitve. Ajándéknak egy babát kaptam, biztos sokan ismerik azokat a babákat, amiknek teste textilből volt a fele papirmaséból. Én a baba fejét este az ágyamban mindig kikapartam, hogy lyuk legyen rajta. Nem értettem, miért lett Anyám mérges. A karácsonyi babát úgy kaptam, hogy nem szabad a fejét kilyukasztani. Faluhelyen is voltam sokat karácsonykor, nagyon tetszett. Érdekes az ajándékok nem voltak olyan értékesek, inkább az együttlétre emlékszem.
Sajnos ahogy a fogyasztói társadalmi szokások elharapóztak nálunk, a karácsonyok olyan rohangálósak lettek. Mindig elhatározzuk, hogy nem veszünk nagy ajándékot, de azért csak karácsonyra marad azoknak a dolgoknak a megvétele, amit évközben nem vettünk meg. De a családi összejövetelek az utóbbi időben egyre barátságosabbak és a munka szempontjából is megosztjuk erőinket. Végül az a legszebb, amikor a gyerekeket látjuk, hogy örülnek a karácsonyfának és az ünnepnek. Azt hiszem az a legszebb ajándék, hogy látják maguk körül a sok szeretett embert, akik őértük van.
Varsóban egy kisebb közösségben dolgoztam és a karácsonyt közösen (nem 24-én) ünnepeltük meg. Én beiglit sütöttem és apró diszeket varrtam mindenkinek ajándékba. Ezt az első évben csináltam, a következőben már elvárták. De én szivesen csináltam. A lengyelek nagyon szeretik a mákos dolgokat, de a mákot nem mákdarálón darálják, hanem megfőzik és húsdarálón engedik át. Igy az én mákos beiglim különbözött a lengyel mákos kalácstól. A diós beiglit viszont nagyon megszerették.
A lengyel karácsony nagyon nagy ünnep, az áruházakban mindenütt lengyel kolendák (karácsonyi énekek) szóltak, különféle feldolgozásban, sajnos itt-ott azért angol nyelvű dalok is belekeveredtek. De zömmel a kolendák voltak hallhatók. Sok kazettát örzők, ahol különféle feldolgozású karácsonyi énekek vannak. A legszebbek egy kórus által előadottak!
24-én este 12 fogásos vacsora van, hús nélkül. Na nem kell nagy fogásokat elképzelni, a borscs (céklaleves) általában gombás tortellinifélével, halak saláta formában, mákos kalács, tojásos saláták, halak és gomba. A lengyel bigost (ez a mi székelykáposztánkra hasonlit, de többféle hússal és gombával készitik) csak másnak eszik, ha hús van benne. Az ünnep megrendezésére iratlan szabályok vannak, hogy melyik női családtag késziti el (általában a legidősebb). Az asztalra jelképesen a tányérokhoz szalmát tesznek (szinte minden ujság mellékletében van) és az ünnepet ostya letörésével és közreadásával köszöntik. Ez és a vacsora eltart éjfélig, amikor elmennek az éjféli misére. Másnap nagy ebéd van és a fa alatt az ajándékok. Krakkóban betlehem verseny szokott lenni, azaz kiállitják a legszebb betlehemeket, amiket készitettek.

Azért érdekes megismerni más országok szokásait, hogy tanuljunk egymástól de nem fontos utánozni. Igy jobban fogjuk tisztelni is őket. Kár lenne ha mindenhol egyforma lenne az ünnep. Az a szép, ha mindenki megtartja a saját szokásait, mert a gyerekeknek ez marad meg az emlékezetükben.
Továbbitanám Dixikének a hólabdát.

2008. december 17., szerda

Ajándék


Hurrá, hurrá!
Ma megkaptam a karácsonyi húzogatósomat, Katafolt-tól. Nagyon szép hatszögletű teritőt készitett és hozzá harmonizáló neszeszer valamint egy kis kártya. (sajnos a fényképezőgépemet fel kell töltenem és csak akkor tudom lefényképezni!) Nagyon köszönöm!
Ma feladtam három PIF-esemnek az ajándékokat (Maria, Mammis, Beszand) és akit én kihúztam annak a karácsonyi ajándékot. Most már a postán a sor. Nem tudom, a sztrájk mennyiben befolyásolja az ajándékok elérkezését.
Én csak akkor mutatom meg, ha az érintettek megkapták.
Egyenlőre még varrok, mivel a családtagok és ismerösök ajándékait készitem.
Ma voltam a Böszörményi úti Adventi vásárba, ahol meglepően sok pw dolgot láttam. Nagyon szép kis állatfigurákat, igen jól elkészitve, jó anyagból. Madárka, ló, elefánt, cica stb. Azt hiszem olyan 1800 pénz körül van, de nem vagyok benne biztos, annyi árat kérdeztem. Általában szép dolgok voltak. A kerámiák tetszettek még. (vettem egy sótartót ajándékba, aki ezt értékeli) Jópofa dolgot láttam egy fából készült bagoly amire szemüveget lehet tenni. Csak hová tegyem a baglyot, hogy megtaláljam a szemüvegem? Nem fogom mindig a bagolyhoz vinni? A vevők nem hemzsegtek, panaszkodtak is az árusok.

2008. december 14., vasárnap

Játék


Szeretem a játékot. Hógolyót senki nem dobott, de úgy érzem, hogy magamnak dobok és megválaszolom.

Horoszkópod: Mérleg, ami szerintem illik rám
Egyéb események,amikor születtél: Koraszülött voltam, azaz nyolc hónapra születtem, de ebből semmi baj nem származott. Sőt nemrégen még az orvosi papirt is megtaláltam. Nem mintha érdekelne, de állitólag ez a későbbiekben kellett (ja amúgy a házasságkötés után nyolc hónapra születtem, de ebből ne vonjon le senki következtetést, hiszen papirom van róla!)
Ha nyernél a Lottón: Igaz, hogy nem lottózom, de ha nyernék, akkor elöször a család lakás helyzetét rendezném, az életünkhöz megtakaritást félretennék, egy kicsit nagyobb utazást tennék. A megmaradt nagyobb összegből összeállitanék egy csapatot és elinditanám a Foltvarázs ujság utódját! Ezekután biztos azt mondjátok, hogy lottózzam!
Rossz szokás,de nem nagyon tudsz megszabadulni tőle: Szóval nem vagyok nagyon rendrakó, rendszerető, többet kellene magammal is törödnöm!
Ha web-böngésző: google :) természetesen.
Ha koffein: Reggel a férjem főzte kávé tejjel, estefelé pótkávé tejjel, hogy ne aludjak el. Amúgy ha megkinálnak, nem utasitom vissza!
Színeid ruhában: Fekete! Tudom, hogy kellenek az élénk szinek is, de azok módjával, kedvenceim a türkiz (azon lehet vitatkozni, hogy ez zöld vagy kék) és a pink.
Most mi van rajtad: Kék alapon fehér mintás klepetus ami elegáns és házi, amúgy eltakar mindent.
A legutóbbi könyv,amit olvastál:Még olvasom, mert két kötetes. Joan Anderson: Egy év a tengerparton (egy házasság története)
Ha háziállat:ciluka! Sajnos nincs.
Amit soha nem választanál háziállatnak: csuszómászó, bogár
Amit legjobban szeretsz magadban: az, hogy vagyok! Ha nem szeretném magam, akkor a környezetemre ez kihatna, én pedig jóba akarok lenni a szeretteimmel. Érdekel minden és minden lében kanál tipus vagyok. Szeretek szervezni és közösségi ember vagyok.
Tíz év múlva ilyenkor hol látod magadat?: egyáltalán jó lenne megélni! Egészség legyen és akkor unokáim körében leszek. Violámnak szeretném átadni kézimunkaszeretetemet.
Legutóbbi nagyon jó élményed: Tyúkanyó vagyok és azt szeretem, ha körülöttem vannak gyermekeim. Szeretek utazni és élményeket gyűjteni. Amig ezek a dolgok megadatnak addig ezek számitanak jó élménynek. De jó élmény az is, ha sikerül mindent kifizetni, mindent ügyet elintézni és mindent rendbe tenni!

Foltoskodás


Hogy a bejegyzésem ne legyen kép nélkül! Sajnos ha inspirációként valami szép pw tárgyat teszek fel, azt hiszik, én csináltam! Nem akarok idegen tollakkal ékeskedni, de tényleg tetszik, amit mutatok. A szövegből kitűnik, de aki nemérti..... Na ez a kép jellemzi a hetemet. Hétfőn és szerdán csoport karácsony, az egyiken ajándékoztunk, a másikon varrtunk ja és mindkettőn ettünk. Szombaton közös varrás. A maradó időben már amikor itthon voltam, akkor varrtam. Jelenleg nagy a kupi a varró, vendégszobában és a nappaliban a sarkomban. Anyosóm jön hozzánk kb. egy hónapra, tehát a varrógéptől kiűzetve leszek, marad a kézi varrás de az is csak lassan, mivel az ünnepi készülődés nem varrással fog eltelni. A szokásos főzés, sűtés stb. 24-én nagyfiaméknál leszünk, de előtte kis Vilcsikénknek lesz a keresztelője. Közben kisebbik fiam hazajön, remélem a ferihegyi sztrájk miatt megérkezik. Egyenlőre ajándékokat összekészitettünk, megvettünk, apróságok maradtak. De azért még könyv hanglemez vásárlás maradt rám. Nézem az utcai fabódékban az árusokat és portékájukat, eleinte olyan szépnek tünt, aztán olyan egyformának. Nem tudom hol szerzik be, valami központi elosztó van? Nagyon egyformák. Hiányzik a Leander bolt. Nagyon szinvonalas és sok szép kézimunka volt. Tudom, hogy bizományba vette át az árut, de nem egy készitőtől és ezért volt szinvonalas. Pl. az erdélyi horgolt szélű abrosza is olyan szép volt (igaz kétszer annyiba került mint az utcán) de a különbség minőségben hasonló volt. Szóval egy ilyen bolt hiányzik. Igaz, hogy van az Iparművészeti és Néprajzi Muzeumban vásár, de egyrészt a belépő, másrészt az árak nincsenek összhangban az árukkal! A Moszkva téren az egyik árus már tavaly is árult pw neszeszereket és kis babákat, igen gyorsan elvitték tőle. Tehát lenne rá igény. Dehát a kereslet kinálat nem mindig találkozik. Illetve találkozik, de ennek kellene, hogy legyen egy jó helye, ahol profi módon van a bemutatás és kinálat. Hát ehhez viszont pénz kellene. Mert úgye egy ilyen üzlet fenntartása nem kevésbe kerül, meg kell találni a csatolt termékeket. Biztos, hogy megtudna élni, csakhát..... Ezért jó, ha hobby szinten üzzük ezt a szenvedélyünket!
A közös varrás jó volt, állitólag ez az iskola máskor is helyet adhat. Viszont ha más időben (most azért a karácsonyi készülődés miatt nem voltunk nagyon sokan) rendezik, akkor a terem kicsi lesz. Igy nagyon kényelmes volt. Nem egészen értettem a tombola rendszert, igy tombolát sem vettem, azt a cédulát amire azt mondták, hogy őrizzem meg, kiderült, hogy nem kell. Érdekes, hogy a közös varrások közül a budapesti, vagy Pest megyei régió nem találja meg a szervezőjét. Valahogy ezt nem szivesen vállalják, ill. ha szervező akad, mellette segitő csoport kevésbé. A vidéki találkozók szervezettebbek, látszik, hogy sokak munkája van benne. Ez nem kritika akart lenni, csak megjegyzés, senkit nem akarok megsérteni. Viszont mindenki örült egymásnak és minden beszélgetés a foltoskodásról szólt. Ez nagyon jó volt. Aranyos kis szivet varrtunk, amit kihimezhettünk. Sokszor gondolkoztam azon, hogy mit lehetne csinálni még egy-egy ilyen közös varráson. De úgy vettem észre, hogy azért vannak jó ötletek. Nekem az nem tetszik, amikor varrunk, azt beadjuk és aztán valaki megnyeri. Egyszer a Várban volt ilyen. Én otthon azt a blokkot megvarrtam volna. De nem tudtam, hogy be kell adni és elfelejetettem lerajzolni. Viszont a sorszámomra nyertem két darab anyagot, amit azóta is szeretek. Szóval lehet ismerkedni és dumálni, ami úgye egy nőnek igen fontos!
Elkészitettem a karácsonyi húzogatós ajándékomat és a PIF-eket is. Sajnos a cimeket nem találtam igy irtam nekik, hogy küldjék el. A blogban az a rossz, hogy a cimét (@-t) nem mindig tünteti fel. Pedig szeretném feladni holnap vagy holnapután. Aztán meg mutatom miket varrtam! Most megyek folytatom a varrást, mert ezenkivül is van mit varrnom!

2008. december 3., szerda

Másoljunk, adjunk stb.


Megigértem, hogy igyekszem minden bejegyzésemhez valamilyen képet feltenni, ami inspirál, elgondolkodtat. Ezt a neszeszert találtam, persze én kézzel csinálnám. Már több helyen láttam és valószinűleg előbb utóbb megcsinálom. Kevés most az időm, internetezni is kevesebbet tudok, az unokákkal foglalkozom többet. De hát ez fontosabb, hiszen az idő elmegy és ezek a percek nem jönnek vissza! Kisebbik fiamnak szülinapja volt, természetesen interneten keresztül köszöntöttük, de örülök, hogy elment az unokatestvéréhez és jól érezte magát. Hogy megy az idő, nemrégen még kapta a szülinapi tortáját a kis marcipán macival és a gyertyákkal most meg felnött férfi!
Szkrepp irt egy bejegyzést (postot!) az örök témáról a másoljunk, adjunk másnak valamit stb. Idézett egy valakit, aki azt irta magáról, hogy a cuccilizmusban volt divat az enyém a gyár stb. A fiatalabbaknak más gondolkodásunak kell lenni. Igaza van. Egyet felejt el, hogy az enyém a gyár, vigyem amit akarok nemcsak a cuccilizmusban volt, ez részben nevelés kérdése. A mai fiatalok más nevelést kaptak, de anyáik nem számoltak az internet adta lehetőségekkel, a gyors információhoz való jutás nyújtotta lehetőségekkel. 10 év alatt több fejlődés történt, mint korábban 30 év alatt. Én azon vagyok, hogy segitsünk egymásnak, aki az interneten közzétesz valamit, az közkincs. Hogyan lehet akkor mégiscsak megállitani azt, hogy valaki másoljon? Ez nehéz kérdés, de szerintem vannak megoldások és lesznek is. Ebben nekünk is részünk van. Adjunk tovább amit tudunk. Én tudok valamit, azt továbbadom és Te hozzáteszel. Ez igy megy tovább és mindenki alkot valamit. Ha persze valaki nem akarja, az ne tegyen fel az internetre semmit, de akkor az ismertsége sem lesz akkora. Nem mindenki fogja lemásolni. Itt van egy jó példa a Tilda. Könyvek vannak, sőt egyes darabokra külön szabásminta csomagok (pénzért!) megcsinálhatod, de nem lesz ugyanaz, mert kifejlesztett hozzá egy speciális mintázatú anyagot és csak abból szép. Ez már igazi üzlet. Szóval ilyesfajta praktikákkal mégiscsak egyedi tud lenni. Aztán vannak az ujságok és könyvek másolása és csereberéje.Tudom ez szerzői jogokat sért, mégis csinálják. Miért erre nemigen tudok pontos választ adni. De ha valaki akar valamit csinálni, akkor kiakarja használni az internet lehetőségeit és körülnézni. Miért van az, hogy nagyon sokan a japán cuccokat utánozzák? És a japánok még büszkék is erre. Hogyan tudtak ők ilyen gyorsan kifejleszteni egy technikának szinte minden ágában egy csomó uj dolgot? Szóval lehet erről a kérdésről beszélni sokat, de megállitani nem lehet. A Picasán bezárhatnak több albumot, nyilnak másutt ujabbak. Hamarosan nálunk is egyre több lesz bizonyos termékek szabásmintája, ami kapható lesz. Egyre több olyan tanfolyam lesz, ahol komoly felkészültségű valakik fognak ujjnál ujjabb dolgokat tanitani. A résztvevők pedig válogatni.
A csoportban ahová korábban jártam, az volt a divat, hogy valaki elment egy tanfolyamra és a csoportba közreadta a tanultakat. Nem mindenki tanulta meg, de sokan segitettek egymásnak. Hiszen egy tanfolyamon olyan sokmindent nem lehet elsajátitani, azt még gyakorolni kell. Ha valaki tőlem kér valamit, ahogy eddig is, ezután is nagyon szivesen odaadom amim van.

2008. november 28., péntek

Csak úgy


Ma ezt az angyalkát kaptam. Úgy hivják, hogy angyalka pénzzel és csak azok kapják akik megérdemlik. Hát nem tudom megérdemlem-e. Tegnap varrás helyett a szekrényemben csináltam rendet. A fehérneműs szekréynben két polcom van, azokat szortiroztam. Rájöttem, hogy az IKEA katalógusban bemutatott polc, azaz fiók rekeszekre osztva nem is olyan rossz dolog. Majd az ünnepek után kitalálom milyen dobozokat érdemes varrni. Egy csomó ruhát kiszórásra javasoltam. Még többeknek megmutatom és ha nem kell, megy a Máltaiakhoz, vagy az Auchan ruhagyűjtőjébe. Szerintem a szelektiv gyűjtőkhöz kellene ruhagyűjtőt is tenni. A nyugdijasokkal beszélgettünk arról, hogy lehetne egy csere-bere ruhagyűjtést szervezni. Akinek ami nem kell, azt elhozza és összeöntjük, aztán mindenki kiválogatja ami neki kell és igy mindenki jól jár. Még meg kellene szervezni, hogy a megmaradt ruhákat elvigyük a Máltaiakhoz. természetesen én csak olyanokat szórtam ki, amelyek pw célra nem alkalmasak. Ma a háztartással foglalkozom, de jövő héten a varrásé lesz a fő szerep. Kivéve hétfőt, amikor unoka vigyázás és textil egyesületi program van.
A szemem normális, most hallottam a rádióban, hogy sokan nem tudják, hogy glaucomájuk van és csak akkor tudják meg, amikor már késő. Ezért fontos főleg a rövidlátóknak szemszűrésre elmenni. Én háromhavonta kapom a szemcseppeket, amit naponta egyszer cseppentem és javult is. Szerencsére erre a támogatást nem vették le pedig igen drága gyógyszer. (azért a pénzes angyalka jöhet!) De úgye nem a pénz boldogit!
Gyűjtöm a recepteket. Csináltam birsalma sajtot és kint volt az asztalon, hogy szikkadjon. Kettőt csináltam. Az egyik már elfogyott, mert mindenki megakarta kóstolni, hogy megszikkadt-e? Most a másikat elcsomagoltam. Szilikonos formába öntöttem és nagyon szépen kijött. Hamarosan elkezdem a mézes puszedlik és formák sütését. Azonkivül apró süteménynek a coockie egy általam módositott változatát, amivel mindig sikert aratok. A receptjét (valahol a gépemben van) beteszem a Közösen főzünk blogba, de előbb megkeresem.

2008. november 26., szerda

Csak úgy

Régen irtam, mivel magam sem tudom miért, de annyi minden más dolgom akadt. Aztán nem akarok leragadni a gépnél sem.
Ime egy kis szűtyőke

Na nem az enyém, nem kell megijedni, de hasonlót, csak háromszirmút varrtunk szombaton egy nagyon jó hangulatú varrónapon. Nagyon örültem, hogy ott voltam, mert sokat tanultam. Az én kis szűtyőkém kész van, de az anyag választás miatt nem lett a legszebb. Origami is volt, nagyon érdekesek, de valahogy az kevésbé fogott meg. Nem tudom miért. Pedig az atasharit szeretem. Mindenkinek van kedvenc technikája amit szeret csinálni.
Aztán K.Edittől tájkép varrást tanultunk. Nem is a tájkép maga, hanem a tanitás stilúsa nagyon tetszett. Aztán rájöttem, hogy ehhez elő kell vennem a himzőtudományomat és azt is gyakorolni kell. Miközben átnéztem egy csomó irodalmat a himzésről, sok mindent láttam. Szóval a technika maga is nagyon megkapott és ennek alapján ötleteim támadtak. De aztán rájöttem, hogy el kell kezdeni a sorozat gyártást. Szóval most az anyagok kiválasztása, sablonok készitése és prototipusok gyártása folyik. Közben azért az élet is megy tovább.
Hétfőn elhoztam az Aréna Kiadótól az új foltos könyvet. Ez nem tildás, egy angol szerző műve. Nagyon érdekesen irja le a dolgok elkészitését. Nekem különösen az tetszett, hogy készitett egy varróeszköz tartót. Azt irja, hogy egyet csinált otthonra, egyet a himzésre, egyet a foltos találkozókra, egyet utazáshoz. Igy a házban több ilyen tartó van. A benne lévő dolgok természetesen ide oda vándorolnak, ha valahová megy akkor végül mindet beteszi a szatyrába! Ez nagyon tetszett nekem. Sajnos én is hajlamos vagyok erre. Ezért szeretnék egy fonott kosarat, amit szivem szerint kibélelhetek. Már kaptam kettőt is. De én olyat szeretnék, amibe egy A4-es nagyságú dosszié elfér. De majd lesz olyan is. Viszont most látom, hogy a közös varrásokra célszerű több szinű cérnát vinni. Igy erre fogok egy lapos tartót varrni. Még van egy csomó gépselymem azoknak jó lesz.
Voltam a Meseboltban, nagyon szép tildás anyagok vannak. nem olcsók. Nem szeretem a drága anyagokat, mert félek elvágni és varrni belőlük. De most nekifogtam és vágom, s varrok.
Ha készen leszek több mindennel, akkor majd mutatom.
Most pedig megyek szemorvoshoz, mert ez a legfontosabb!

2008. november 20., csütörtök

Amikor....


Amikor én még kislány voltam.... A felső négy képen Kőszegen vagyok anyai nagyanyámnál (ő az aki a karjában tart) Aztán nőttem, szerettem a cicákat, azok nem mindig szerették, ha én felkaptam őket. Nagyanyám mellett a nővére. Ketten laktak ebben a kőszegi házban. Azóta sajnos már nincsenek velünk, a kőszegi ház sem. Az egyik képen, ahol a Stefi nénivel és egy kisfiúval vagyok (vajon ki ő és hol van?) egy nyuszi babát szorongatok, ami a kedvencem volt. Tisztára mint egy Tilda nyúl. (nincs új a nap alatt!) Alul három kép. A piros szélű egy anyáknapi ajándék. A masni kötelező volt. Aztán egy tupirfrizurás "nagylány". Volt egy fotós a Kossuth Lajos utcában és ő csinált ilyen beállításokat, ami akkor még új volt.
Jó kislány voltam! Sajnos nincs aki ezt cáfolná, tehát olyan vagyok mint a szülő aki a kitünő bizonyitványával henceg. Jótanuló szófogadó rendes kislány voltam. A főzést nem akartam megtanulni, aztán saját káromon és könyvek alapján tanultam meg. Persze voltak velem azért problémák, de az olyan régen volt! A házunkban lakott egy osztálytársnőm, nekik volt két törperattlerük, azokat vittük sétáltatni, elsősorban a Vár beőpitetlen területeire, amit a szerelmes párok is kinéztek maguknak. Na ott aztán elengedtük a kutyákat, szét is ugrott a pár. Ez nem rosszasság, csak "vigyáztunk a lányok erkölcseire".
Most tervezem ilyen scapbooking szerüen a fényképeket albumba tenni, mivel annyira szete vannak. Ez az emlék maradjon meg. Olyan jó a régi képeket nézegetni. Ilyenek voltunk és milyenek lettünk! Nincs szégyenkeznivalóm az életemmel, a két fiam és két unoka a folytatás. Aminek még nincs vége.

2008. november 19., szerda

Komórka

Kastanie keresett meg a nick név választásommal. Egyrészt én vagyok a hibás a nick név választásnál. Tudjátok az index szokott tréfát üzni. Mikor elindult, akkor -nem tudom milyen okból- de nem fogadta be az általam kért loma nicknevet, helyette a vezetéknevemen szerepeltem. Aztán volt valamilyen szerver hibásodás és ujra kellett regisztrálni. Én akkor Varsóban dolgoztam és szerettem volna venni egy mobiltelefont. Cégem viszont úgy döntött, hogy kapok egy szolgálatit. Ehhez ajánlatokat kellett kérni. Lengyelül a mobiltelefon neve komórka (a lengyelek a magyar ó-t u-nak ejtik!). Mivel tele volt az agyam a komórka szóval, beirtam. Mondom úgyse fogadja el. Elfogadta! Aztán mikor végleg visszatértem és találkoztam a neten megismerkedettekkel, akkor döbbentem rá, hogy ezen már nem lehet változtatni. Igy maradok Komórka, de nem komor és Szilvi kitűzőjén mindenki láthatja, hogy milyen is a nevem. Nekem ez egy kis emlék a több mint hat Varsóban eltöltött évről. Az érdekes az, hogy az után a telefon után (ha előfizetéses vagy, akkor két év után 1 zlotyért kicserélheted a telefonod) kaptam egy másikat, de azt le kellett adni, viszont az eredeti megmaradt nekem. Van egy lengyel SIM kártyám is, mert ezt használtuk itthon magyar SIM-el, és Varsóban lengyel SIM-el. Sajnos már eléggé elavult és karácsonyra kértem egy ujat.
A blogelnevezésnél is elsiettem a dolgot és a loma6 (e-mail cimem ami a két nevem első két betűjéből van és a 6-t a szolgáltató tette hozzá. Érdekesség, hogy a nevem és a születési évem, hónap és nap egy számra redukálva összeadás után 6 és 6-án születtem!) De én hiszek a véletlenekben és hiszek abban, hogy semmi nincs csak úgy!
Ha már itt tartunk, akkor a lengyel nyelvről csak annyit, hogy tudtátok-e, hogy a magyar s-t lengyelül sz-nek ejtik, az sz-t viszont s-nek. Pl. Budapeszt. ó-t unak ejtik. Az s hang különbözőségeiről nem irok, mint az a és e alul farkincásról.
Engem Martimez érdekelne, és neki guritom tovább a golyót. (mivel tudom a keresztnevét!)

2008. november 18., kedd

Gondolatok a foltvarrásról



Hazaértünk nagy utazásunkból és most feltöltekezve sok-sok élménnyel, elkezdödhetnek a munkás hétköznapok. Nem látszik nagyon jól a képen, de sok szép ujságot, könyvet vettem, kaptam. Sok Patchwork Professional-t. Mindegyiket sokszor áttanulmányoztam, az élményeimmel összevetve, meg a látottakkal, egészen elbizonytalanodtam. Mit értek én foltvarrás alatt, mennyire tudom én művelni, csináltam eleget, tudok valami ujat? Szóval felvetődtek bennem ezek a kérdések, de én mint eleve optimista, azt mondtam magamnak, hogy minden úgy jó ahogy van. Nem vagyok egy kiállitásra dolgozó, sok-sok faliképet készitő, én csupán a hobbymnak tekintem a foltvarrást. Mellette mást is csinálok, csináltam. Tehát szégyenkeznivalóm nincs. Minden bizonnyal a munkáimnak a tálalása a gond. De mivel se eladni nem akarok, se kiállitani, maradok ahogy voltam. Családtagjaimnál, ismerőseimnél ott van egy két általam készitett darab ami rám emlékezteti őket. Ami az élményeket illeti, azok le fognak üllepedni és ujabb ötleteket hoznak. (vetettem magamnak kártyát és nagyjából ez az eredmény jött ki! Ha nem tudnátok engem a jóslás és számmisztika is érdekel) Szóval nem akarok elkeseredni, tudomásul veszem, hogy sokan többet és szebbet alkotnak. Én nem akarok többet és szebbet, én valami sajátot akarok. Jelenleg van feladatom:
3 PIF ajándék készitése. Fejben megvan, némi anyag keresés és varrás
Karácsonyi ajándék az egymásnak ajándékozzunk keretében. Terv megvan, anyag gyűjtés folyik.
Családomnak a karácsonyi ajándékok mellé valami apróságot kell csinálnom. Ezt kitalálni. Többeknek varrott ajándékot adok, ezt kitalálni és megvalósitani.
Mivel sikerült a Korak könyvet megszerezni, jelenleg is egy kis darabot varrok, de a könyvből csinálok egy kicsit nagyobbat. Ezzel a gyakorlással egy nagyobb képet akarok előkésziteni.
Azért nem vagyok annyira elveszett, megjelent a Hirfoltokban a cikkem második része. A lenygel foltvarrásról ill. kézimunkázós élményeimről irtam. Készitek egy cikket a pw-s ujságokról a CÉH honlapjára. (korábban a Magyarországon megjelent magyar nyelvű pw könyveket gyűjtöttem össze)

Munkára fel, hiába rossz az idő, csinálni kell a dolgokat! Végül egy brüsszeli utcát mutatok, ezt láttuk mikor elutaztunk. Nekem nagyon tetszett!

2008. november 14., péntek

Wiesbaden











Kértetek képeket, hát sikerült összehoznom. Hiába a fiamnak jó a számitógépe. Szóval mint már irtam én a neszeszerek készitője és bolondja vagyok. Megálltam az egyik standnál és le is fényképeztem gyorsan a kitett mintákat (engedélyt kértem és kaptam!) és a táskákat is. Aztán a gépemből kifogyott az elem. Pótelem otthon maradt töltésen. Ilyen az én esetem. Igy csak ezt a három képet prezentálom most.

Ez az oroszlán pedig egy német kisvárosban van sok más társával együtt. A piros különösen megtetszett. Olyan jól mutatott.
Érdekes a pénz is. Furcsa de jó, hogy itt mindenütt EUR van és nincsenek határok. Hiába én még ahhoz a generációhoz tartozom, hogy bizony a határoknál megszoktuk a különféle ellenőrzéseket. Mindig öröm fog el, mikor módom van tapasztalni, hogy már nincsenek ezek a kellemetlen dolgok. Ettől függetlenül én is igy nézek ki, mint ez a brüsszeli szobor néni. Amint látjátok azért falfirkák itt is vannak, de a házak nagyon szépek.
Tegnap ugyanezt a bejegyzest feltettem de olyan nagyok voltak a hezagok hogy most kijavitottam. A magyar betukre viszont nem akar atvaltani.

2008. november 12., szerda

Nagy utazás-3

Eredetileg úgy akartam, hogy sorban irom az országokról élményeimet, de muszáj leirni ami ma történt. Az úgy volt, hogy nem akartam elhinni, hogy Brüsszelben nincsen pw bolt olyan igazi. Megnéztem a belga guggliban és találtam egy csomó cimet, de egyiket sem Brüsszelben. Igaz, egy pár közel van a városhoz, de nem nekem. Viszont ma úgy döntöttünk, hogy elmegyünk Brugge-be mert az az igazi Belgium és különben is azt látni kell. Ez igy is igaz. Gyönyörű kis város és nagyon örülök, hogy sikerült egy kicsit bepillantanom. Papagájunk (jó kis GPS-ünk) jól kivezetett Brüsszelből (soha nem gondoltam volna, hogy ennyi alagút van ebben a városban! Cimnek a bruggei pw bolt cimét adtuk meg. Lendernek hivták, ami egy kicsit hasonlit a Leanderre. Hozzáteszem a magyar Leander bolt szebb volt! Ez is szép volt, zömmel macikat tartott és a tulaj egy gépen éppen egy ujabb macit varrt. Sok Tilda dolga volt. Az árak hát bizony egy kicsit sokkolók voltak. Szép volt minden és megint csak az a véleményem, hogy nálunk is mindent meg lehet kapni, sőt néha jobb áron is. Ami tetszett, az a sok előre összeállitott szabásminta anyaggal vagy anélkül. Szinte mindegyik a Tilda könyvből vagy más könyvből. Az árakról inkább csak anyit hogy pl. egy Tilda csiga szabásmintája és varrási útmútató 5 EUR anyaggar együtt 15 EUR. Viszont rendes volt a nő, mert engedett videózni. Ja és a ház meg az utca az tündéri volt.
Visszafelé kis papagályunk a sok alagútazásban elveszitette a fonalat igy a 98 km-t két óra alatt se tettük meg, de a brüsszeli cim megtalálása két órába került. Utána egy jót nevettünk, mi mást tehettünk, mivel a ház előtt a kocsink helye megmaradt. Világosban biztos könnyebben megtaláltuk volna, dehát ez van. Ennél már csak a sok varsói eltévedésünk volt jobb, ahol a sok egyforma lakótelepi ház között kellett kiismerni magunkat!

2008. november 11., kedd

Nagy utazás-2


Úgy gondoltam egy igen ismert képpel folytatom beszámolómat. Igaz a kép Brüsszelből van (nem én csináltam, az internetről vettem, szerzője Konkoly-Thege György) az EU parlament előtt áll. Ma éppen ezt a részt jártuk be. Aztán beültünk egy kávéra a számtalan kávézók egyikébe (persze sör is van!) sajnos nem a járdéra, mert az idő pocsék. Minden éjjel esik és napközben is erősen szemerkél.
Beszámolómban nem akarok és nem is tudok útleirás szerü dolgokat adni, csak benyomásokat. Sokfelé jértam már és rájöttem, hogy az első benyomások valahogy nekem jobban bejönnek egy adott városról. Ez persze nem ugyanaz mint amit valaki más megél ugyanarról a városról.
De most foltos dolgokról akarok irni. Wiesbadenben voltak workshopok (nem tudom miért igy hivják) szóval egy jópofa kis kiforditom beforditom valaminek a varrását mutatták. Mivel akkor kezdödött, beültem én is. (4 EUR) Kaptam 12 db. rombuszt vliesből és két darab anyagból. Rá kellett elöször simitani, majd, vasalás, rávarrás, vasalás és a nő megmutatta, hogyan kell összeállitani. Erről kaptunk részletes szines képes leirást. Ami nekem uj volt az az, hogy a vliesre (nálunk is lehet ilyen bevonalkázott vliest kapni) mikor rátettük az anyagot, akkor a sarkait egy csipesszel rögzitettük (az egyik német pw-s nő a nagymamás anyagaihoz használ hasonlót, de 7 db. 6 EUR) itt viszont azokat a csipeszeket használtuk, aminek az egyik fele két fekete műanyag csipesz és fém, kinyitva és becsukva lehet papirokhoz használni. Irodai szer. Igen jó hozzá és nem csúszik el az anyag. Azt mondta még a nő, hogy pl. ha nagymamás mintát csinálunk, tegyünk bele ilyen vékony vliest. Egyrészt pontosan ki lehet szabni, másrészt jó tartást ad.
A másik workshop amire nem mentem, kis négyzeteket (1 inch azaz 2,54 cm) varrtak, a szélét beszegték kézzel pelenkaöltéssel. Sokféle diszitést tettek rá. Kiállitva volt több is pl. fekete alapon a lila vagy pink árnyalatai. Karácsonyi anyagba egy kis figura beapplikálva. Szépek voltak, persze olyan babra munka.
Ami még tetszett a kiállitáson, hogy sokan hirdettek különféle tanfolyamokat, persze az adott város üzletében. Ami hiányzott, hogy nem volt kivel beszélgetni, szóval nem volt az a közös varrás hangulata!
Na de befejezem, mert családi program elhiv és a holnapi programm sűrű lesz, aztán megyünk tovább.

2008. november 10., hétfő

Nagy utazás!

Nagy utazást terveztünk az idénre, na nem olyan nagyon nagyot, csak szabadságot és három ország meglátogatását, ahol rokonok, ismerösök vannak. Összekötöttük a kellemeset a hasznossal. A hasznos természetesen a wiesbadeni Kreativ Welt meglátogatása volt. Dehát gondolom megértitek, hogy egy ilyen lehetőséget nem lehet kihagyni!
Szóval október 31-én pénteken elindultunk. Matricát Ausztriára nem kaptunk, tehát azt Mosonmagyaróváron kellett vennünk (egy hónapos helyett 2x10 naposat) és felfedeztük, hogy a három kiló paprika (közte egy kiló erős bogyiszlói) az utra sütött pogácsával otthon maradt. Hát nem mentünk vissza érte. Fiúnknak tavaly vett a család egy GPS-t ajándékba, de nem használta. Úgy gondoltuk, hogy kivisszük neki. Beállitottuk, kicsit nehezen, de elindult és elneveztük papagájnak. Jó szolgálatot tett végig az uton és gondolom még fog.
Hát ezektől a nyugati országoktól amit irigylek, az a jó autópályáik és jó utjaik. Na meg a rendezett települések és végig mindenütt létszik a gondozottság. A nagyobb városokban persze itt is vannak garfitik, szemetek, kéregetők, de nem ez a jellemző. Persze látszik és érződik, hogy mindenki próbál takarékoskodni és nem mindenki él olyan nagyon jól. A kocsik viszont itt is nagy számban vannak, a városokban estefelé nagyon nehéz mozogni. Perzse az is igaz, hogy a munka és a lakás igen gyakran távol van egymástól, tehát kénytelenek kocsival közlekedni. Fiam biciklivel közlekedik, a munkahelyén átöltözik.
Elöször beszámolok a wiesbadeni kiállitásról, amit harmadszorra volt szerencsém meglátogatni. Ez most a gyermekeknek való dolgok jegyében telt el. Patchwork kiállitás egy koffer kiállitás volt a meleg és hideg sorozatból, egy magyar alkotással. Német kiállitás is volt, de nem jellemző. Itt elsősorban azok az üzletek vettek részt, akik pw dolgokat forgalmaznak. Olyan Mesebolt szerüek. Kész temékeket is bemutattak és azoknak a leirását meg lehetett venni, anyaggal, vagy anélkül. Pl. a táskákhoz igen sokféle fém mütyür volt. Sok lenvászon anyag volt. Az egyiken csak macskák voltak feketével. Sok volt a karácsonyi anyag. Sok könyv, zömmel amerikai, japán és Klematisz. Az előcsarnokban árulták a Patchwork magazin számait és a régebbieket egy-egy dobozban 1,5 EUR-ért. Én ezekből válogattam. A Korak könyvet akartam megvenni, de nem volt. Szóval élvezetes volt. sokáig eltudtam mászkálni, de természetesen a pénztárcám nem engedte, hogy sokmindent vegyek. Több helyen láttam csak Tildára specializálodott kiállitást és tildás anyagokat. Fényképezni nem engedtek. Nem tudom miért, hiszen a könyvek ott voltak, meg lehetett venni. Mind a kettő megjelent magyarul. Sajnos a fényképezőgépem az elején felmondta a szolgálatot. Ezért nem tudok feltenni képet. Nagyon sajnálom. Azért itt ott lehetett fényképezni. A tildás anyagok nagyon tetszettek. Meglepően sok volt a kötés ill. a fonalak. Nagyon szépek. Megint a sálak különféle formákban.
Németországban - egy kis városkában - elmentem a könyvesboltba és megkérdeztem, hogy a Korak könyvet megtudják-e rendelni. Természetesen, volt a válasz és másnapra ott volt a könyv. Nagyon tetszik, nagyon érdekes. Ha még sokan azt is mondják, hogy kicsit ütödött vagyok, a korak nekem egyre jobban kezd tetszeni.
Na most befejezem, legközelebb franciaországi élményeimet irom le. Sajnos Brüsszelben elsősorban városnézés és főzés a feladatom, de nem hagyok fel valamiféle pw dolgok felfedezésében! Fényképeket csak otthon tudok feltenni, mivel a fényképezőmről itt nem tudom áttenni a képeket. Ja a mobilomnak meg a töltőjét hagytam otthon. Legközelebb majd a fejemet!

2008. október 30., csütörtök

Búcsú

Na ne ijedjetek meg, nem megyek el, csak egy kicsit elbúcsúzom. Elutazunk és kevesebbet leszek net közelben. Igy Benneteket is ritkábban tudlak olvasni - hiányozni fogtok!- de visszajövök. Családi látogatásra indulunk és "csak úgy" mellesleg meg kell nézni a Wiesbadeni Kreativ Welt kiállitást. Tavaly is voltunk, a Picasás oldalamon vannak fent képek. De most a végcél Brüsszel, ahol még soha nem jártam. Irigylésre méltó vagyok (kicsit büszke is vagyok magamra) hogy megértem azt, hogy ha utazom, akkor saját kedvemre utazhatok. Sokat utaztam életemben, de azok mind hivatalos utak voltak, érdekesek, sok felkészülést igénylők, de mégis nem azért mentem, hogy azt a várost, vagy országot megnézzem. Igy nagyon örülök az utazásnak és annak is, hogy ismerősökkel, családtagokkal lehetek együtt. Mellette szép élményekkel leszek gazdagabb. Magammal egy kis korakot viszek, mert ilyen helyen kézi varrást lehet csak művelni. Ha visszajövök, majd beszámolok és képeket is mutatok.

2008. október 29., szerda

Korak


Már irtam, hogy a Határtalanul-on részt vettem egy korak tanfolyamon. Korábban Maple Csanakon tanitott minket, igy már felkészülve mentem. Ildi -aki oktatott és Magyarországon a legszebben varró korakos!- igen jól mutatta a technikát és látva munkáit még jobban belelkesedtem. Ez a két kis akármi csak a kezdet most kezdek belejönni a technikába és aztán jöhet a tervezés ill. a készités. Irodalma nagyon kevés, de aki megszereti, az ujabb és ujabb ötleteket talál ki. Szlovákiában él Lia aki szintén szerelmese a koraknak és nagyon szépeket alkot. Ha minden igaz, hamarosan sikerül megszerezni Rith Tschudy svájci foltvarró könyvét, aki felkarolta ezt az elfeledett ázsiai népek által művelt technikát. Neki nagyon sok szép műve van. Lehet az applikációt gyakorolni és a szinek harmóniáját. Régebbi munkáimat elővéve szégyellem, hogy milyen csúnyán applikáltam. Idővel azért sokmindent meg lehet tanulni.

2008. október 28., kedd

Farmer neszeszer


Mielőtt a farmer neszeszerről irnék, dicsekednem kell, sikerült háromféle számlálót, mutatót feltennem. Na azért csak fejlödöm!
Szóval ez a farmer neszeszer - már a gazdájánál van - nem azért farmer, mert abból van, hanem csak az alapja az. Elvileg ez egy crazy technika, aminek a készitését egy Foltvarázs ujség ihlette. Szóval veszek egy A4-es lapot, azt négybe hajtom és a nyitott széleken egy szép kerek vágást csinálok. Kinyitva kész a szabásminta. Igy mind a négy oldalán egyforma a kerekités. (lehet persze más nagyságokkal is dolgozni) Kiszabtam ekkora formát farmeranyagból. A varróasztal mellett áll egy zacskó a kis hulladék anyagokkal. Ebből vettem egy darabot ötszögre végta és hozzávarrtam egy másik darabot, mint a papirra varrásnál. Szinére simitottam és diszitőöltéssel levarrtam a varrást. Igy folytattam, mint a crazyt. Lehet, hogy ez igy kicsit bonyolultnak és cérnaigényesnek tűnik, de mire kész lettem, akkor megvolt a letúzött fedlapom. Lehet persze cikk-cakk öltéssel is, ha nincs diszitőöltés a gépen, de azt hiszem már az egyszerű gépeken is található valamilyen disz öltés. A többi a szokott modon történt, mivel a farmer anyag elég merev, maradt a bélésanyag ferdepántozás. A csücsköket bevarrtam és levarrtam. Hogy ne látszódjék egy keskeny lapot vettem (amekkora a talpának kialakult) ezt lehet valamilyen keményebb anyaggal bélelni és kézzel bevarrtam. Zippet varrtam be kézzel, oldalt összevarrtam a nyitott részeket és a zipp húzójára egy vékony pántot varrtam amit négy gombbal diszitettem. A képen nem látható, mivel azt a fényképezés után csináltam.
Délután elmentem és megkaptam az én kis SZIG-emet. Nekem régi tipusú volt és sok bajom volt vele. Ugyanakkor benne van/volt az életem. Most megkaphattam érvénytelenitve és egy nagyon csúnya fényképpel a kártya SZIG-emet. Nem életfogytiglani (csak a kép!) csak 10 évig tart.

2008. október 27., hétfő

farmer táska






Végre elkészült a farmer táskám. Szöszölös munka volt, de azt hiszem megérte. Tény, hogy a minta létrehozása nem farmer anyaghoz való. Én egy orosz honlapról vettem az ötletet, aki irta az pedig egy amerikai könyvből. Aztán én is alakitottam. De tény, hogy vékonyabb anyagból sokkal gyorsabb és szebb. Igy a tűzést sem nagyon tudtam megcsinálni hiába van felső anyag továbbitóm és farmer tűm. A lényeg, hogy kész van és a nagyság kipróbálása mehet a gyakorlatba. Nyárra rövidebb füllel kell csinálni, de télen figyelembe kell venni a kabátot.
Szóval a készitésénél a lényeg a kockákon van.


Veszünk egy mintás anyagot (én 4 cm szélest vettem) és kb. 10-15 cm-es darabot varrunk hozzá két oldalt. Ha sima anyagból készitjük, akkor egyszerűen levágunk egy hosszú darabot. Ebből annyi 4 cm-es csikot vágunk le, amennyi kifér. Az anyagot nem a mintás rész felé azaz kifelé levasaljuk. Ezután hozzávarrunk olyan 10-15 cm-es darabokat. A farmernél a szineket váltogathatjuk. Karton papirból kivágunk egy 10x10 cm-es négyzetet és ezt ráhelyezzük az összevarrt darabra, ügyelve arra, hogy a kis néygzet mindig másként álljon és kivágjuk. Ezután már a kész négyzetekkel dolgozunk.
Az én téskámon az eleje és háta 3x4 négyzetből áll és csináltam egy csikot 11 kockából, ebből lett az oldala és alja. Volt itthon jersey (aránylag kemény) anyagom, az lett a merevitő. Sajnos az árokban tűzés nem sikerült, igy a négyzetek közepén tűztem. Mintás anyagból kiszabtam a bélést és két régi blúzom zsebét varrtam fel belső zsebnek. (lefényképeztem félkész állapotban, de elfogyott a gép memóriája)



Szinéről a kis négyzetek anyagával összevarrtam és visszájára forditva levarrtam. A fogót farmer anyagból és a mintás anyagból varrtam, a bélés anyagával szegtem. Egy szép kék gombom volt, azt fel akartam használni és azzal záródik.
Az egész táska egy ujrahasznositás, mert semmi vásárolt anyag nincsen benne! (a cérnát ajándékba kaptam!)

2008. október 25., szombat

Csak úgy!

Azért irtam, hogy csak úgy, mert amit mutatni akarnék, fénykép hiányában nem tudom. Tegnap befejeztem a farmer táskámat. Holnap jön Eszter és majd elmondja véleményét. Befejeztem a 20 cm-es korakomat. Ezenkivül a "munkaasztalomon" rendet csináltam és a korakhoz vágtam anyagokat. A blogot kinyitva, Gina válaszolt a számláló föltételére, de nem sikerült. A HTML nyelvet nem birom! Majd csak lesz valami.
Ma nagyon szép idő volt. Kimentünk a temetőbe. Szüleim a Rákoskeresztúri temetőben vannak eltemetve. Hát igen nagy ez a temető. Sokan voltak. Valahol olvastam, hogy ez Európa második legnagyobb temetője. Kicsit furcsa volt, hogy pl. egyes utaknál is árultak csak úgy virágot. Sajnos ahol a szüleim vannak, velük szemben három sirt nem gondoznak igy ott három fa nőtt ki és hiába tisztitották le a kővet, megint elég csúnya lett.
Egy kis történetet mesélnék el. A lengyeleknél a temetőkultusz igen nagy. Szorosan vannak a sirok és november elsején a sirokon 8-10 nagy mécses van. Egyszer egyedül voltam és gondoltam teszek egy mécsest olyan sirra, ahol nincs. Nem találtam ilyet.
Dél Lengyelországban voltunk és visszafelé Tarnówban megálltunk, hogy megnézzük Bem apó sirját. Nem tudom, tudjátok-e, hogy Bem apó 56 évesen halt meg? A szabadságharc leverése után Törökországba ment, ahol szintén tábornok volt, de ehhez át kellett térnie a mohamedán vallásra. Egy kivánsága volt, hogy halála után lengyel földön szeretne pihenni. Halála után ez elég nagy vitát váltott ki, de végül teljesült, hogy Lengyelországban pihenjen. Tarnówban -szülőföldjén- készitettek egy kis tavat egy parkkal. A tóban négy márványoszlopon van egy márvány koporsó és ott pihen. A parkban lengyelül és magyarul is fel van tüntetve, ki nyugszik ott. Ha arra jártok, feltétlenül nézzétek meg.

2008. október 22., szerda

Csak úgy


Szóval ezen a linken találtam egy Tildásboszorkányt. Azért ide teszen a link cimét, mert nem tudom, hogy beirja-e: http://mamzelangele.canalblog.com/ Nagyon megtetszett. Van egy boszorkányom, de az egészen más. Elöször azt hittem kisÁkos megijed tőle, de nagyon szereti. A kezén a ruha ujja alatt van egy kapcsoló és ha azt bekapcsolod, akkor piros lesz a szeme és hangokat ad ki. De egy ilyen Tildás boszi határozottan elegáns!

Kipécézve

Kastanie kipécézett, most sietnem kell, hogy találjak 7 embert akiket még más nem pécézett ki.
Szabályok: 1. linkeld be a blogodba azt aki kipécézett
2. ossz meg magadról hét dolgot, akár különleges, akár hétköznapi
3. pécézz ki 7 embert, nevezd meg őket és linkeld be a blogodba
4. egy hozzászólásban értesítsd őket a blogjukban, hogy ki lettek pécézve.

1. Bizonyos dolgokat még mindig nehezen tanulok meg a blogolásban (lásd belinkelése valakinek!) pedig aránylag tanulékony vagyok, habár vizuális. Arra kifejezetten büszke vagyok, hogy teljesen egyedül könyvből tanultam meg számitógépen dolgozni (még a DOS rendszert) kollégáim állandó megjegyzéseitől körbevéve. Ezt odáig fejlesztettem, hogy késöbb sok kollégát, kolléganőt én tanitottam meg.
2. Mérleg vagyok, ami azt jelenti, hogy mindig törekszem a kompromisszumra. Sokan úgy mondják, hogy mindig annak adok igazat akivel beszélek. Pedig ez nem igy van, hanem szeretem mindkét fél véleményét meghallgatni és abból kialakitani a magam kompromisszumos véleményét.
3. Szeretek mindenféle kézműves dolgot. Amivel úgy érzem, hogy valamit alkotok. Lehet, hogy más lesz mint az éppen divatban lévő dolgok, de engem nem érdekel. Kicsit rosszul esik, ha megmutatom a dolgaimat és lesajnálják, aztán egy bizonyos idő után mások ugyanazt ujdonságként mutatják. Már megszoktam és rájöttem, hogy kár emiatt bármit éreznem.
4. Szeretek olvasni és mindenféle információt begyűjteni. Azaz mindig képben lenni. Ehhez kiépitettem az "információs" hálózatomat. Hogyan találom meg,azt nem tudom, de tartom magam ahhoz az elvhez, hogy minden meg fog találni a kellő időben.
5. Csak Magyarországon tudom véglegesen elképzelni az életemet, függetlenül attól, hogy elég sokat éltem külföldön és sokat utaztam. Amig lehetőségem van szeretnék utazni és megismerni uj tájakat, városokat, embereket. De szeretem Magyarországon is utazni és ismerkedni.
6. Néha fáraszt, hogy a család tőlem vár döntést sok kérdésben. Eddig ez ment, de most szeretnék én lenni az "elesett" segitésre váró valaki.
7. Amitől félek az a betegség akár személyemben, akár családomban. Ha egészség van, akkor minden leküzdhető. Szerintem ha ezzel a gondolkodással élünk, akkor nem lesz semmi baj. Amig szemem, kezeim müködnek, addig sokmindenre alkalmas vagyok. Nem akarok senkire rászorulni. Inkább irigyeljenek, mint sajnáljanak.
Akiket én kiválasztottam:
Gina
Naomi
Marvika
Bruercsi
Edige
Mammis
Bea

2008. október 21., kedd

PIF ajándék

Ma a postás ajándékot hozott, Mamistól kaptam PIF ajándékot. Nagyon megörültem neki. Sajnos a fényképezőgépem töltés alatt van igy egyenlőre nem tudom mutatni. Nagyon szép himzett teritő és himzett tűpárna. Nem is tudom, hogyan lehet géppel ilyen szépen himezni. Nagyon szépen köszönöm Mamis!
Én azoknak, akiknek igértem a PIF ajándékot, kis türelmet kérek, mivel október végén kb. 3 hétre elutazunk és visszajövetelünk után tudok hozzákezdeni. (az ötlet már megvan, de utazásom alatt szeretnék még ihlettel töltödni)

2008. október 20., hétfő

Csak úgy


Ezt a képet azért tettem fel, mert tetszik. A fórumon valaki feltett szintén fekete-fehér neszeszereket. Ezek szabad gépi tűzéssel vannak, amit még gyakorolni kell. Egyenlőre a Határtalanul-on tanitott korak 20x20 cm-est kell befejeznem. Mire ezzel kész leszek, gondolom akkor kezdhetek el igazán foglalkozni vele, mert még vannak hibák. De már alakul. nekem tetszik a technika. Egyenlőre kis daraboakt fogok csinálni rojtokkal. "Szelleműzésre". Olyan kis jópofa darabokat. De beakarom fejezni a farmerből készitett táskámat, azaz inkább szatyromat. Hát nem leszek a hive a farmer varrásnak az biztos. Szöszöl, vastag (két tűm bánja!) a szine nem egyenletes. Elfogadni elfogadok bármit, de szépen összeválogattam és Juhizs volt olyan kedves, hogy elfogadja. Ahogy csomagoltam, úgy nőttek a fiaim. Elöször még olyan kicsik, aztán a márkák szerint. Én eredetileg egy takarót akartam varrni belölük. nem kell, úgy döntöttem. Rag quiltett sem akarok, az egész lakás szösz lenne.
Múlt héten két csoport foglalkozáson is voltam. Mivel két csoportba járok, úgy jön ki a lépés, hogy az egyik hétfőn a másik szerdán van. Választani kellene, de valószinűleg marad minden a régiben. Nehéz egy csoportba beilleszkedni, akkor meg miért hagyjam ott? Kicsit mintha válságban lennének, de most mintha meglódult volna. Az egyikben kicsit hülyének és elmaradottnak éreztem magam, de aztán rájöttem, hogy más is igy van vele, erre megnyugodtam. Mind két csoportban tanultunk valamit és ott helyszinen varrtunk. Ez jó volt. A szerdai csoporttal jótékonyságba kezdtünk igy ezt támogatom. A másik csoportba be kell csempészni apró dolgok készitését, technikák bemutatását. Eddig csak egy pár valakinek mutattam valamit és sikere volt. Volt akit nem érdekel, de volt akit meg igen. Természetesen egyik csoportban sem beszélek arról, hogy mi van a másikban az nem lenne etikus.
Hét végén birskörtéből csináltam birs-sajtot. Szerintem még tovább kellett volna főzni, mert nem igen akar kijönni a tartóból. Mentségemre mondva még soha nem csináltam ilyet. Hát majd kanalazni fogjuk és nem ajándékozzuk. Pedig akartam ajándékba adni Odette-nek és Szabinak.
Pénteken unokáztunk, ami most már kétemberes. Hol én vagyok Vilcsikével, hol a férjem. KisÁkos nagyon nagy élvezettel hallgatja ha olvasok neki mesét. Igy mindig fogok neki egy-egy mesét olvasni. Azt mondja Vilcsikére, hogy doktor Viola Eszter. Vilcsike nagyon szépen fejlödik, szép kis kerek pofija van és barna szemeivel már olyan érdeklödve néz. Aranyosak nagyon.

2008. október 17., péntek

Foltoskodás


Ezen a képen az első munkám látszik. Még félkész, pedig lassan túljut a nagykoruságán. Angol papirtechnikával készült. A legnagyobb munka az volt, mikor a sok kis négyzetből a földön megpróbáltam kirakni a mintát. Akkor derült ki, hogy még hány néygzetet kell csinálni. 4,5 cm-esek a négyzetek. Utána be kellett számozni, római számmal a sort és arab számmal az oszlopot. Utána soronként összegyüjtöttem és gumival összekötöttem. Jött a varrás soronként, majd a sorok egymáshoz. A legnagyobb munka a papirok kiszedése. Namármost jönne a tűzés és itt elakadtam. Amikor én elkezdtem, semmit se tudtam a pw-ről, csak amit itt ott lehetett olvasni. Sötétszürkével varrtam össze, de szerintem látszik a varrás. Na nem nagyon, de mégis. Azt hiszem kör tűzést fogok alkalmazni. Muszáj valamikor befejezni. Sokáig szobánkat diszitette, nem volt igy se rossz, de legyünk precizek. Mellette egy fekete crazy teritő látszik, szintén az én munkám, de ez már gépi munka. Egy időben a fórumon sokat beszéltünk a papirra varrás egyszerűsitett menetéről és akkor csináltam. Aztán nem értem rá befejezni és nemrégen került elő. Szintén várja a tűzést és hátlapozást. Ebből a fajtából van még egy. Jövőre a topic kiállitásra elkészitem és elviszem.
Üveggolyó
T - mint táska
Csak magamnak szeretném összegezni, hogy minek kell, hogy megfeleljen egy női táska? Elöször is legyen nagy belülről és kicsi kivülről. Mint a reklámban. Mivel nem vagyok nagyméretű, eleve nem szabad nagy táskát hordanom. Azonkivül a nagytáskában mindig az alján van amit keresel, de nem azon az oldalon. Most divatosak a sokzsebes táskák. Ennek nem vagyok hive, mert soha nem találom abban a zsebben ahol keresem. Na de akkor mégis milyen legyen és technikailag hogyan kivitelezzem. megpróbálom leirni, aztán késöbb kiegészitem. Ja meg jó, ha irásban megvan.
Lesz neki elől két benyulós zsebszerűsége: az egyikben a mobil és a villamos bérlet, a másikban a zsebkendőtartó. Ezek tépőzárral zárhatók. A másik oldalon zippel zárt részben kettő darab szatyor rávarrt tartóval. Azért kettő, hogy jobban támassza a táskát.
A füle hosszabbitható ill. kicsinyithető.
A táska gombbal fog záródni, nem mágneszárral.
A kulcsnak külön mágneszárral kapcsolodó akasztója lesz, persze a kulcs is tartóban lesz. Sajnos Kdatta féle kulcstartó kicsi, mert a bejárati ajtó kulcsa hosszú. Azt a húgom lakás kulcsának tettem félre.
Egy belső zseb kell a jegyzetfüzetemnek és két tollnak tartó. Ez lenne a hozzám közeli oldalon. Szemben vele két zseb tépőzárral a pénztárcának és a kártyáknak. Azaz a bankkártyát nem a pénztárcában fogom hordani.
Két neszeszer lesz a táskában, mind a kettő kicsi, az egyik a varró cuccoknak, feltétlenül cm-el, a másik a szépitőszereknek. (na nem mintha olyan sok lenne, de pl. körömreszelő, fésű, szemceruza, rúzs, kézkrém)
Egy kis irattárcát akarok csinálni, amiben lennének az irataim. Külön egy tartóban a személyi, lakcimkártya, Tb kártya. Ebben lenne a naptáram, az infos füzetkám és olyan hosszú lenne, hogy egy rekeszben elférne a csekk és az orvosi receptek. Külön kis tárca az adóigazolványnak, banki igazolványnak, CÉH-es igazolványnak stb. Azokat a kártyákat, amit fizetéskor használok (klf. törzskártyák) azok a bankkártyánál lesznek.
Na ha ezt sikerülne igy megcsinálnom, akkor egy rendezett nő lennék. Persze kell a pozitiv hozzáállás, miért ne?
Ha elkezdem a munkát, akkor előveszem ezt a leirást és ez lesz a szamárvezető.

2008. október 15., szerda

Blogszerkesztés


Most látom, hogy a blogomba annyi megnéznivalót tettem, hogy azt úgysem tudom mindennap megnézni. De persze némelyik olyan szép, hogy kénytelen vagyok naponta bekukkantani. Valószinűleg ritkitani kell. Elöször a magyar blogolókat hsz. sorrendeben meghagyom, kiegészitve egy két külföldivel. Utána a kedvenc linkjeimhez beteszem ami feltétlenül megakarok nézni. Van aki feltesz egy-egy linket, hogy nézzük meg. Mindegyik jó, de gyszer megnézem, aztán ha nem mentem el, késöbb nem tudok visszatérni. Ez olyan mint az ujságok. Kapsz egy csomót, elöször csak átfutod, aztán ezt is megakarod nézni, azt is. Én ezért nem tudok kidobni ujságot. Ma is a foltos foglalkozásra visszaviszek két könyvet. Olyan szépek, hogy nehéz tölük megválni. A belinkelés még nem sikerül. De a legfontosabb most a laptopom ventilátorának a kicserélése.
Hogy ne legyen csak szöveg, feltettem ezt az angyalkát. Szerzője alkotója számomra ismeretlen, mivel csak úgy találtam. De legalább disziti az irásomat és vigyáz a blogomra és mindenkire, aki ide téved!

2008. október 14., kedd

Foltoskodás

Kezdenek bennem leülepedni az élmények és az első reagálások helyett magamban kezdem helyre tenni a dolgokat. Tegnap az egyik csoport foglalkozáson voltam. Ott is sok minden szóba került. Aztán a beszélgetéseken is felvetödtek kérdések. A CÉH vezetőségében sok igazi müvésszel nem mindig tudja átérezni az egyszerű tagok igényeit. Ezt inkább a fórum vagy topic érzi ill. az ide járók. Olyan ez mint nagyban, vannak állami nagy szervek (úgy általában messze az átlagpolgártól) és vannak a civil kezdeményezések. Azt mondják, hogy az "átkosban" tilos volt civil kezdeméyezésű szerveket létrehozni. Ill. az ügyesebbek valamilyen köntösbe öltöztették. Namármost én úgy érzem .gondolom nem vagyok egyedül- hogy a topic az egyszerű foltvarrókkal is szóba áll. Aztán kinőnek belölük a művészek vagy a pályázók. A csoportokban -tisztelet a kivételnek- jelenleg válság van. Nem tudják mit csináljanak. Pályázatra készüljenek, vagy valami kis varrást, technikát tanuljanak? Esetleg apró dolgok készitésével foglalkozzanak? Hallottam olyan véleméynt is, hogy mi már mindent tudunk, nekünk nem kell tanulni. Ilyen szerintem nincs. Tanulni mindig kell és lehet. Nekem pl. a korak tanfolyam igenis adott most valamit. Függetlenül attól, hogy sokat hozzáolvastam, kerestem, tavaly Maple tanitgatott és csináltam is, de most Ilditől sokmindent tanultam. Igaz mostanában igen foglalkoztat a maradékok felhasználása és talán ezért. De a szinekről, a kmpozicióról sokmindent átgondoltam. Mindenkinek van valamilyen területe amit szeret, én valószinűleg maradok a kis mütyürök és kézi varrás szerelmese. Ha egy japán foltos tanitásán részt vehetnék, akkor lennék boldog.
A zsüri amúgy engem nem érdekel, mivel pályázni nem fogok. Voltak művek, amik a Határtalanulon tetszettek, és voltak amik nem. Ez az én véleményem és magamnak megtartom. Viszont nem tetszenek a TV-ben azok a müsorok, amikor a közönség dönt. A közönség alatt azt is lehet érteni, kinek van jól kiépitett kapcsolatrendszere (és pénze!). Persze ott sem mindig lehet egyetérteni a zsürivel. Persze az lenne az ideális, ha a zsüri és a közönség (pártatlan) véleménye közel lenne!

2008. október 13., hétfő

Ajándék-2



Na ezt jól elszúrtam. Ahelyett, hogy a képet kicsinyitettem volna a bejegyzésre kattintottam. Ja és még azt akartam irni, hogy elnézést a háttérben látható kupiért, éppen anyagokat válogattam. A fényképezés beállitásához még ki kell találnom egy jó helyet jó háttérrel. Hiába fő a külcsin! Add el magad! A tartalom nem számit!
Ha már irok, akkor leirom, hogy nagyon tetszettek a régi fényképek. Ha előveszem lánykori képeimet, mintha magamat látnám. A nagy tupir fejjel olyan egyformák voltunk. Érdekes, hogy változik és mégis ugyanaz marad a világ!
Tehát a gyöngyös neszeszer. Ja és a selyem neszeszer. Ezt Bajnán kezdtem el, két selyem darab közé illesztett vliest kézzel tűztem. Egy jópofa turis blúz volt. A fehér közepén nem lett szép, azaz kilazult az anyag ezért tettem rá gyöngyöket. Kapott ez is egy merevitést. A másik oldalán is van egy ilyen batik minta gyöngyökkel.
A zippeken még nincsenek lógók. Most egy ujat láttam és azt fogom csinálni.

Ajándék



Csak egy pár nemrégen készült ajándékot akarok bemutatni a neszeszer készletemből. Mindnek van helye! (sokszor kérdezik, mit csinálok ezzel a rengeteg neszeszerrel) A topoc talira a könyvtárosoknak a kockás anyagból készültet vittem. Ezt kézzel tűztem az anyag maga pw mintás. De olyan gyenge volt, több formát is kipróbáltam, de végül kapott egy vliessel megesrősitett bélést és igy jobb tartása lett. A forma a hagyományos. A szines darabokból összeállitott egy japán ujságból van. Egy karácsonyi mintás kis táskát varrtam hozzá, az jó lesz karácsonyi ajándékoknak. (sajnos még nem szedtem ki a gépemből!) A gyöngyös neszeszeren az applikálás nem lett szép igy gyöngyöket varrtam rá. Igy szebb is lett és a hibák sem látszanak. Az egyik tildás könyvben volt a szabásmintája. Egyben varrjuk össze a bélést és a teste, majd a bélés nyilásán keresztül kiforditjuk. Annyiban tértem el tőle, hogy előtte ferdepántoztam a testet.

2008. október 12., vasárnap

Csak úgy



Megnyilt a Határtalanul, megnyilt a topicos kiállitás. Ma voltam a korak tanfolyamon. Sok élmény két napra és a péntek is igen zsúfolt volt. Az élmények lerakódnak és hamarosan objektiven tudok irni róla. Most annyi minden zsong bennem, hogy nemigen tudok bármit is irni. A korak tanfolyam van bennem, de közben készülök a holnapi egyik csoport foltos találkozójára ill. a szerdai másik találkozójára. Tehát mondhatom, hogy foltos hetek vannak mögöttem és előttem. Feladatom azért van elég, elsősorban a háztartásban. De hát ez azt hiszem minden nőnél igy van. Ezért most nézegettem a képeket mindenféléről, leginkább kettőt választottam ki. Az egyiken Eszter Vilcsikével és a háttérben készitem a vasárnapi ebédet, a másikon az ebéd utáni alváson a két gyerek. Ákoska rossz alvó. Ebben rám ütött. Gyerekkoromban nem szerettem délután aludni. Most sem alszom délután, de amúgy jó alvó vagyok. Tehát a legfontosabbak számomra az unokák és az a lényeg, hogy ők jól vannak és szépen fejlödnek.

2008. október 7., kedd

Körvarrás


Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy ez a közös mű kerül kiállitásta a Folttopicon. Mivel elég magasra került, nehezen olvashatók el a nevek. Viszont nagyon jó rálátás nyilik azoknak, akik bejönnek a könyvtárba. Szóval ez a harmadik körvarrás amiben részt vettem és aminek minden egyes darabja hozzám került. Sajnos a kép alapján nem lehet a szineket jól kivenni, de igyekeztem úgy összeállitani, hogy ne legyen nagyon barnás. Ezért a kis négyszögek bordó arany szinűek. A bal alsó és a jobb felső blokk szinében egy kicsit eltér, ezt akartam a bordó négyzetekkel és a körbeszegés szinességével ellensúlyozni. Sajnos arra nem volt időm, hogy minden egyes blokkot letűzzek, az elválasztó sárga csikokat letűztem géppel és egy blokkon két háromszöget kézzel, valamint a kis bordó négyszögeket kézzel. Ha visszakapom, akkor minden blokkot letűzöm. Persze gondban voltam, mivel a bal alsó (nagyon szép) blokk vliesre készült és géppel le van tűzve. Lehet, hogy mindegyiket külön külön le kellett volna hasonlóan tűznöm és úgy összeállitani? Mindenesetre ez most igy készült és mégegyszer köszönöm a résztvevőknek a közös munkát. Pjulcsy, Erzsók, Borcsamama, Tupipatch, Mártamásé, Klári, Annamari, Méhike. Az enyém (Komórka) középen van. A feliratokat tűzőöltéssel (backstich) készitettem. Mivel én is olyan vagyok mint az amishok, hogy egy quiltben hibázni kell hiszen hibátlan csak az isten, én is hibáztam. Pjulcsy blokkját, aminek a közepében egy kis rajz van, elforgattam. Na ez mindig emlékeztetni fog arra, hogy jobban figyeljek arra amit csinálok. Persze azt is lehet mondani, hogy aki nem dolgozik az nem hibázik, de én az elsőnek vagyok a hive.
Mégegyszer köszönet lányok a munkáért és barátságért. Lehet, hogy ez a munka nem egy nagy szám, de a barátság jelképe és lehet ennél szebb!

2008. október 6., hétfő

Közös varrás


Szombaton közös varráson voltam a Budafolt csoport szervezésében Nagytétényben. Le a kalappal a lányok előtt, nagyon jól megszervezték. Szép a Műv.ház is a vezetője is ott volt a megnyitón, Tv, gyerekjátszó. A varrásra elég hely volt, mégha jöttek volna akkor is elfértünk volna. Az árusoknak is volt hely bőven. A buszon Kékbálnával utaztam a varráson Nana mellett ültem. Sok ismerőssel találkoztam, a bajnai táborból pl. Jólesett, hogy van egy közösség, amely befogad Téged. Azért szeretem a foltos társadalmat, mert itt nem számit a kor a súly, az iskolai végzettség, a munkahely, a férj rangja, itt Te foltos vagy. Persze vannak itt is viták, főleg akkor amikor megismerkedsz közelebbről másokkal és esetleg érdekeket sértesz stb. De egy egyszerű foltvarrónak, akinek ez a hobbyja, az megtalálja a helyét. Na ezért szeretem én a foltosokat. A fórumosokat ugyanugy, mint a nem fórumosokat. Irigykedni lehet és kell is azokra, akik sokat és szépen dolgoznak. Ilyenkor keseredek el, hogy én miért nem tudok ennyit és ilyeneket csinálni, de mindig megnyugtatom magam, amit én csinálok az nekem jó és megnyugszom tőle.
Tűpárna volt a megvarrandó darab és a lányok feladták a leckét, mivel ötfajtából lehetett választani. (később a megmaradó készleteket meg lehetett venni, vásároltam is, jól jön még az!). A közös varrásokon sokszor varrunk tűpárnát és igy szinte mindegyiket most kimeritettük a választékból. Érdemes elgondolkodni, mit is lehetne egy két óra alatt késziteni és azt előkésziteni. Jó volt a dunaujvárosi lányok vállfája, a tatabányai képeslapok, a kecskeméti hajtogatósak. Ez utóbbiak kicsit nehezebbek voltak. Tényleg nehéz valami ujat kitalálni. nem mintha nekem kellene, de jó agytorna. Tetszett a csoport dolgainak kis kiállitása, nem volt sok, pont jó volt. Ötletes volt a tűpárnák felaggatása. Legszebb viszont azok a blokkok voltak, amit gondolom egyenként csináltak három szinből és szalggal volt összefogva. Nagyon szép kivitelezésű klasszikus blokkok voltak. Nekem leginkább a klasszikusok tetszenek. Habár a modernek is tetszenek, de nem mindegyik. Ez a jó ebben, ki tudod választani magadnak, ami neked a jó.

Az árusok szép számmal felvonultak, nem volt a Mesebolt. Nagyon szép karácsonyi anyagok voltak, szinte mindegyik csillogó arannyal diszitett. Hol van az az idő amikor arany diszités nélküliből varrtunk? De azért még sok ilyen anyagom van, valószinű zacskókat varrok belőlük. Megismerkedtem azzal az úriemberrel, aki az ujságokat árulja. Megadta az e-mail cimét. megtudtam tőle, hogy a Magic Patch-ot féláron a Mesebolt nem fogja árulni. Volt ott egy kis nő Székesfehérvárról, nagyon szép gombokat árult. De nem gombot, hanem varróeszközöket ábrázoló kis csomagot vettem tőle 720 ért, ill. 60 Ft-ért mágneskapcsot és 20 Ft-ért kis szivet zipp végére. BZS-nél csak nézegetni szeretek. Volt egy karika a közepén lyukkal 2690-ért. Nem találtam ki mire való, majd elmondta, hogy ez egy 1/4"-os vékony papir kis jelzésekkel, amit többször is felhasználhatok, azaz odaragasztom a tűzés vonala mellé és a kis jelzések szerint készitem az öltéseket. Ügyes dolog. Aki szeret kézzel tűzni, annak nagyon jó. Mire a papir tönkre megy addigra papir nélkül is megtanulom az egyenletes tűzést. Szóval hasznos és jó volt ez a délelőtt.

2008. október 2., csütörtök

Próba


Egy lánymanó képét teszem üditőnek! Beállitottam, hogy csak röviden adja a szöveget. persze ehhez irnom kéne, hogy lássam az eredményt. Irni nem akarok, mert mennem kell a neszeszert befejezni. Ja van egy másik neszeszer, amire applikáltam valamit és nem lett szép. Mosz úgy gondolom, hogy gyöngyökkel korrigálom. Ja és áttanulmányoztam a digitális scrapbookingot, azaz hogyan kell csinálni. Azaz én a blogommal akarom mindezt csinálni. Jó lenne, ha nálunk is lenne valami hasonló link, ami érthetően ezt leirná.

Heti beszámoló



Egy hét milyen gyorsan elröpül és mennyi minden történik azalatt. Most, hogy igy számot vetek magamban - képet nem is tudok olyan sokat feltenni - összegyűltek az események.
Egy hete csütörtökön régi kollégákkal volt találkozó. Féltünk, hogy nem jön el 30 fő aztán 54 lett. Ma összegeztük, képet válogattunk, jelentést irtunk (minek?) de megállapitottuk, hogy jó volt összejönni, elbeszélgetni. Nekem munkám az adatok összefésülésével és szét küldésével lesz, megigértem, hogy egy darabig ezután nem foglalkozom már vele.
Szombaton délelőtt abban a szerencsében volt részem, hogy részt vehettem az ameriakai csoport budapesti varrónapján a Textil múzeumban. Maga a múzeum nagyon szép és éppen régi varrógépek kiállitása van. Ezekről egy pár képet mutatok. Szombat délután unokákra vigyázás, vasárnap nálunk ebéden a nagy család. A kicsik aranyosak. Tényleg sokat kell velük lenni, mert igen gyorsan nőnek. Hétfőn kedden varrtam, háztartás. Szerdán a topic kiállitás rendezésében vettem részt. Sokan voltunk, de elkélt a dolgos kéz. Végül sikerült minden darabnak helyet találni. Szerintem ez nagy dolog, hogy az internet összehozta társaság ezt megtudta szervezni. lehet, hogy azért sikerült jól, mert nem volt agyonszervezve, hogy mikor hol, hogyan. Tudtuk az időt, helyet és mentünk, tettük a dolgunkat. Jó lesz még a 11-i megnyitó is. Este fáradtan jöttem haza, az utazás a sok ember fárasztó, de jólesően. Itthon várt a meglepetés, ajándékot kaptam Kdattától, amit nyertem. Nagyon megörültem neki. Sajnos még nem sikerült lefényképezni, egyenlőre a szeknnert kellett beüzemelni. Hamarosan sor kerül a fényképekre is. Szóval jó hetem volt!

2008. szeptember 29., hétfő

Foltoskodás


Ma a körvarrás képet csináltam egész nap, hogy szerdán eltudjam vinni. Egészen más úgy dolgozni, hogy mindennek van helye, nem kell keresni stb. Na azért még van mit csinálni, de alakulnak a dolgok. Sajnos a tűzés nem lesz olyan amilyennek szerettem volna. Muszáj megtanulni a kukacolást, hogy géppel gyorsan tudjak tűzni. Addig marad a kézi tűzés. Na meg nem tudtam magammal megállapodni, hogy a blokkokat hogyan tűzzem. Holnap marad a keretpánt felvarrása és visszavarrása, aztán lefényképezem. A fércelés viszont kivette az erőmet. 1m x 1m nagyságú lesz. Azon gondolkoztam -mivel sok pályázat ilyen méretet ir elő - mit lehet egy ekkora nagyságú valamivel csinálni. Takarónak kicsi, képnek nagy, falvédőnek nem jó. Marad a szekrény. Most kékfestőből szeretnék egy polctakarót varrni. De úgy tervezem, hogy kézzel fogom varrni. Valahogy a kézi varrás és összeállitás mégiscsak jobban tetszik. De marad feladatnak a kukacolás megtanulása és akkor lehet, hogy azzal fogok sokmindent gyártani.
Violám növekszik, már hathetes, szombaton ott voltam vigyázni, de szegénykém 3 óra után nem érte be velem! Na majd ha nagyobb lesz! De határozottan szépül és lányosodik! Ákoska is szép és aranyos de ő fiú. Érdekes, annyira a fiúkhoz vagyok szokva, hogy Vilcsikét mindig fiataluraztam (mikor tisztába tettem, aztán rájöttem, hogy más a technika is!) Na de nem az unokákról akartam irni, hanem arról, hogy holnap befejezem a körvarrás képemet!

2008. szeptember 26., péntek

Ajándék


Tegnap este (elég feldobott állapotban, jóleső fáradtsággal) olvastam, hogy Kdatta második ajándékát én nyertem! Nagyon megörültem neki. Sajnos a neki irt levél mindkétsze visszajött. De majd valahogy megkapja a cimem. Pont ezt a tűpárnát szerettem volna kezem közé kapni igy nagyon örülök neki.
Egy kis képet örömből felteszek. Nosztalgikus, de nagyon szép! És köszönöm, mert sokszor nincs szerencsém, tomboláknál sem.

Csak úgy




Elöször is három városról teszek fel képeket, a napokban láttam a Duna Tv-ben egy kisfilmet. Végül Riga, Vilnius, Tallinn sorrendben tette fel a gép. Három kis ország, valamikor a Szovjetunió három latinbetűs országának nevezték. Aztán önállóak lettek és az EU-ba velünk együtt léptek be. Mindhárom országba jártam többször és mindig nagyon tetszett. Szeretnék ujra elmenni és körülnézni. Az észteket azért szerettem, mert nagyon sok szép kézimunkát lehetett találni. Sok norvégkötésű (kézi) kesztyűk, zoknik. Sok szövés, vettem egy kis szövött képet. De ugyanez volt található a másik két országban is. Litvániának magyar gyökerei is vannak hiszen az egyetemet Báthory István alapitotta. Na nem akarok történelmet irni, csak felhivni a figyelmet ezekre az országokra.
Tegnap a régi munkahelyem/munkahelyeim (annyi átszervezésen mentünk keresztül) munkatársaival szerveztünk találkozót az egyik régi fönökömmel B.-vel. Elég nagy szervezési munka volt felkutatni, beszélni velük, termet szerezni, megszervezni a szerény vendéglátást. Izgultunk, hogy nem lesz 30 fő. A végén 52-en voltunk, de szerintem még többen, mert a vége felé nagy volt a jövés menés. Sokan dolgoznak igy késöbb tudtak jönni, sokan nyugdijasok és mellette valamilyen vállalkozásban dolgoznak, sokan csak simán nyugdijasok. Jó volt találkozni régi kollégákkal minden kötöttség nélkül. Most már nem volt fönök beosztott viszony, a legfontosabb a fényképek a gyerekekről, unokákról. B. a két lányától 7 unokával és 6 dédunokával dicsekedhetett. De persze nem ez a léyneg, hanem az, hogy találkoztunk láttuk egymást, beszélgettünk. Persze az összegyűltekről egy lista készitése, összefésülése az rajtam maradt, azaz nálam van a következők szervezése. Én mindent elvállalok. Ilyen vagyok, de érzem, hogy néha vissza kell venni. Ezért kell a kézimunka. Amig aktiv voltam és nagyobb munkánk volt, akkor mindig egy pulovert kötöttem. Ez a legjobb feszültség levezető.
Ma aztán elmentünk a biztositóhoz a kocsink biztositásával, pontosabban a számla OTP-n keresztül való átutalásával van gond. Elismerték, hogy ők a hunyók, de kiváncsi vagyok mikor javitják ki, hányszor kell még elmenni. Utána a Lehel téri piacon bevásároltunk és hazajöttünk. A Margit hidra nem tudtunk menni, naivan azt gondoltuk a Lánchid majd üresebb lesz. Hát tévedtünk.
A lényeg, hogy a piac után bementünk a Könyvudvarba az Uj Ex librisbe, ahol én két könyvet vettem az egyik a kelta diszitőművészet a másik pedig a Teleki tértől az Ecseriig. Ebben a könyvesboltban 26% kedvezményt adnak. Multkor az Aréna kiadónál vettem (regiszráció után) az uj Tildás könyvet 2500 Ft-ért (amúgy 3650). tehát most három szép könyvvel lettem gazdagabb. Nagyon jó érzés ezeket a könyveket nézegetni, olvasni. Ajánlom másoknak is. Tudom, hogy előbb veszek könyvet, mint egy pulovert magamnak, dehát ez van!

2008. szeptember 24., szerda

Körvarrás


Az index topicján elhatároztuk, hogy egy kiállitást szervezünk. Egyidőben a Határtalanul-al. Én úgy gondoltam, hogy a harmadik próbálkozásra sikeredett körvarrással veszek részt. Eredetileg az én induló blokkom barnás és a többiek is barnásat csináltak, kivéve egyet, ami mindenféle szinből áll. Ezután már csak egy blokk volt, ő megpróbált szintén más szineket belevinni. Én tervezetem sokfélét és mikor az elválasztó csikokat belevarrtam, akkor jöttem rá, hogy az alap koncepciót meg kell változtatni. Azaz csak akkor látod igazán, ha minden együtt van. Hiába készitettem volna szines rajzot, hiába tettem az anyagokat úgy oda, az igazit csak akkor látod meg, ha minden darabot odaraksz egymás mellé. Ezért lenne jó egy Kaffee Fassett szinösszeállitó tanfolyamon résztvenni. Persze én pl. azokat az összeállitásokat amiket előtte és utána mutattak be, nem egészen értem, Nekem mind a kettő tetszik. Igaz az az orosz mondás, hogy szinekben és izlésekben nincs barát.
A képen az én kiinduló blokkom van. Ha kész lesz az összeállitás, akkor arról is készitek képet.