2011. június 28., kedd

Foltoskodás

Mondhatnám úgy is, hogy a tegnapi bejegyzésem folytatása.
Ez a találkozó nem tanfolyam volt, hanem találkozó egy csoport lelkes tagjaival. Én adtam ami tőlem tellett és ők is megmutatták munkáikat és meséltek a foltos élményeikről. Ez a legjobb amikor foltosok találkoznak és foltos dolgokról beszélgetnek. Ilyenkor mindig lehet tanulni.
Én is tanultam és az önbizalmam is megerősödött, hogy vannak dolgok, amiket én is át tudok adni. Ez számomra igen fontos, hiszen ha valamit csinálsz, előbb utóbb szeretnéd, ha tudnád, hogy amit csinálsz annak van értelme.
Ime:

Ez már egy másik téma. Ezt a neszeszert egy Klematis könyv cimlapján láttam és nagyon meg szerettem volna csinálni. Aztán mindig csak halogattam. Végül -teljesen véletlenül kaptam ajándékba az apró szines darabokat- ebből csináltam a ráhajló lapot, alá tettem vliest és bélést (rávarrtam és kiforditottam. A rózsás anyagót a vliessel lesteppeltem és megvarrtam a testet, alúl bevarrva a talprészt. A bélésből szintén megvarrtam a testet, alúl a talpat, de az oldalán kb. 7 cm-nyi nyilást hagyva. Utána szint szinre téve (elöször a rózsás testre a fedőlapot, majd erre a bélést) a nyiláson körbevarrtam. A nyiláson keresztül kiforditottam és kész is volt. Bevarrtam a nyilást és záródást rátéve kész a neszeszer. Ezzel a módszerrel érdemes a táskákat is varrrni. A Klematis könyvben (német, francia és dán nyelvűek vannak nekem) olyan jó fényképeken mutatják be a különböző munkafolyamatokat, hogy bárki megcsinálhatja.
Végül bemutatom a lépcsőházunk növényeit (azaz azokat amelyek a mi lakásunk előtt vannak.

A virágok úgy maguktól jöttek! Volt egy szomszédunk, aki nem tudta hová tenni a bordó pletykáját és nálunk kötött ki. Aztán minden emeletem elterjedt és is szétültettem. Vannak virágok, amelyek örökéletüek, vannak amelyek kipusztulnak. De minden évben felújitjuk és elsősorban csak olyan virágok kerülhetnek ide, amelyek egész évben megmaradnak.

2011. június 27., hétfő

Foltoskodás

Már több mint egy hét eltelt azóta, hogy egy csoport meghivására elmentem hozzájuk, hogy a tavalyi Határtalanul-on itt volt Kszénia Dmitrieva táskáiról beszéljek ill. mutassak valamit. Mivel Kszénia mindenkinek adott egy CD-t a műveiről (ami az interneten is megtalálható) úgy gondoltam, hogy bemutatom a CD-t mesélek arról amit hallottam. De tudtam, hogy a kiállitáson nagy sikere volt a táskáinak. Ezeket nem tanitotta, hiszen nem volt rá idő. Viszont alaposan megnéztem és ő elmesélte hogy készül. Gondoltam csinálok egy táskát, mégiscsak elegánsabb lesz a saját munkámat bemutatni, azaz én hogyan értelmeztem.
Szombaton szép időben busszal mentem. Mivel fiatal lány koromban sokat jártam azon a környéken, élvezettel néztem a szép takaros házakat és megművelt földeket. Ezért jobb busszal utazni, mivel sokkal többet lehet látni.
Csináltam nem egy táskát, hanem kettőt. Mind a kettő prototipus, amiről majd késöbb irok. Ezenkivül elvittem három kedvenc könyvemet, amivel osztatlan sikert arattam.

A lányok szorgalmasan varrtak, felkészülve voltak anyaggal.

Ime egy kész crazy ami a táskák alapját képezte.
A táska varrásának úgy kezdtem neki, hogy alap nélkül egy crazyt varrtam, sűrűn vasalva és lehetőleg a háromszögek formáját kialakitva. Miután megvarrtam, egy aránylag vastagabb anyagra vliest (padlófelmosó) majd a crazyt tettem és igen sűrűn letűztem. Nem szabad gépi tűzéssel, hanem csk úgy, amig jó kemény nem lett.

Ezután a szabásminta alapján kiszabtam az elő és hátlapot, majd elkészitettem az oldalrészt hasonló technikával, persze nem crazy-vel. Majd úgy az elő mind a hátrész kerekebb részeit ferdepánttal eldolgoztam, azaz a visszájára felvarrtam és a szinoldalára átforditottam, behajtottam és diszöltéssel levarrtam. Eredetileg két egyenes öltéssel kellett volna levarrni, de féltem, hogy nem lesznek elég egyenesek a varrások. Az oldalrészt is igy eldolgoztam. Majd az oldalrész két szélét hasonlóan eldolgoztam és az eldolgozott részeket a visszáján apró öltésekkel össze varrtam kézzel. Utána felvarrtam a pánt tartó részét és a zippzár egy anyagrészben, majd ezek szleinek eldolgozása után szintén kézzel összedolgoztam.

Mondjuk ez az eleje a táskának.

Ez pedig a háta. Azt elfelejtettem irni, hogy a ferdepánttal együtt dolgoztam az alaphoz a bélést.

Ez pedig a "fazék fedele" azaz a záródás. Sajnos a fülhöz vásárolt fém bigyó kicsinek azaz keskenynek bizonyolt, ezért a füle nem lett széles, viszont dupla szegecs záródást kapott.
Hogy mi a bajom ezzel a táskával? Amúgy semmi, csak olyan börönd formájú, de pl. a laptop nem fér bele. Sebaj, fogom tudni használni. Viszont én egy olyan helyes kis táskát akartam varrni. Na mivel tudtam már a méreteket, pontosabban egy japán újságból átvettem egy méretet és fekete-lila szinben varrtam a következő táskát.

Ez az eleje

Ez a háta és itt is látszik jól a füle, ami elég széles.

Ez a záródása. Mindegyik fénykép -a lakásunkat a meleg miatt be kellett sötétiteni- igy a lépcsőházban készültek a képek, igy viszont látszik az a fal amit festeni kellene, de előbb szigetelni.
Ezzel a táskámmal van bajom? Hát, hogy úgy mondjam ha vizsgadarab lenne a kivitelezésre bizony nem kapnék jelest. Örülök, hogy sikerült a két táskát megvarrni, sok tapasztalatot szereztem és ujabb ötleteim vannak. Tk. az otthon lévő anyagokból meg lehet csinálni, ami viszont kell az a zippzár és a ferdepánt. Ebben szerencsém volt, mivel kaptam két guriga (kék és lila) ferdepántot.