2009. december 31., csütörtök

BUÉK

Minden Kedves Látogatómnak köszönöm a kedves szavakt és az Új évre kivánok jó öltögetést és küldöm ezt a szép verset!

B orongós napok tűnjetek tova
O kkal szomorú ne legyél soha
L épteid kísérje töretlen szerencse
D erűs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre
O szoljanak el az óévnek sötét árnyai
G úzsból szabaduljanak a képzelet szárnyai

Ú j évet hozzon a nesztelen iramló idő
J öjjön már a rég várt, csodálatos jövő

É vek ha múltok, ha elszálltok napok
V idámságot, örömet számolatlan adjatok
E lfusson most az óév
T öbbé ne legyen senkinek panasza

K erüljön betegség, bánat messzire
Í rmagjuk is vesszen mind a semmibe
V ágyaid sorra valóra váljanak
Á lnok szavak többé ne bántsanak
N övekedjen az igaz barátok tábora
O kosan élj, ne legyél ostoba
K ívánom neked, legyen 365 szép ünneped


Neked és a Családodnak

2009. december 29., kedd

Csak úgy

Nőtársaimnak karácsony után Szilveszter előtt
Rájöttem, irja nekem valaki,
hogy ha boldog akarsz lenni, nincs más dolgod, mint férfinak születni.
Mert minden sokkal egyszerűbb:
- A vezetékneved sosem változik.
- Tiéd az egész garázs.
- Az esküvői előkészületek nélküled is lezajlanak.
- A csokoládé csak egy snack a sok közül.
- Lehet belőled miniszterelnök.
- Nyugodtan felvehetsz fehér pólót a vízi parkba.
- Nyugodtan elmehetsz póló nélkül a vízi parkba.
- Az autószerelők megmondják neked az igazat.
- Vizelde számodra az egész világ.
- Nem kell megállnod gondolkodni, melyik irányba csavarj be egy csavart.

- A ráncok karakteressé teszik az arcod.
- Esküvői ruha: 200.000 Ft; szmoking kölcsönzés: 20.000 Ft
- Az emberek nem bámulják a melledet, miközben beszélnek hozzád .
- Időnként egy kiadós böfögést szinte el is várnak tőled.
- Az új cipő nem vágja, nem nyomorítja a lábadat, és nem csinál
vízhólyagot.
- Ugyanaz a hangulat, MINDIG.
- A telefonbeszélgetéseid átlagos hossza 30 másodperc.
- Mindenfélét tudsz a tankokról.
- Ötnapos nyaralásra elég egy kézitáska.
- Bármelyik befőttesüveget ki tudod nyitni.
- A figyelmesség leghalványabb jeléért őrült hálára számíthatsz.
- Ha valaki elfelejt meghívni valahová, attól még maradhattok barátok.
- Alsónemű ára: 900 Ft. És ezért 3 darabot kapsz.
- Három pár cipő több mint elég.
- Nem kell nyilvános helyen vállpántokat igazgatnod.
- Egyszerűen észre sem veszed a ruhádon a gyűrődést.
- Semmi nincs az arcodon, aminek a színét javítani kellene.
- Ugyanaz a frizura évekig, akár évtizedekig is kitart.
- Csak az arcodat és a nyakadat kell borotválnod.
- Egész életedben lehetnek játékaid.
- A pocakod általában eltakarja a széles csípődet.
- Egy tárca és egy pár cipő, egy színben, minden szezonra.
- Hordhatsz rövidnadrágot, mindegy, milyen a lábad.
- A körmeidet elintézheted egy zsebkéssel is.
- Ha akarod, növeszthetsz bajuszt.
- A teljes karácsonyi bevásárlást elintézed december 24-én, mind a 25
rokonnak, 45 perc alatt.

Hát csoda, hogy a férfiak boldogok?

2009. december 23., szerda

Karácsony


Minden Kedves errejárónak Áldott Békés Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Újévet kivánok. Kivánom, hogy az Új Évben minden elkezdett foltos és más munkát fejezzünk be jó erőben és egészségben!

2009. december 16., szerda

Csak úgy - Megjött a karácsony


Ez az első ajándék, amit a csoport ajándékozásán kaptam és kitettem az ajtónkra. Kicsit csodálkozva nézik (mivel a mi lakásunk van a ház tetején, nem sokan látják!) és csodálkoznak.
Ma csöngettek, én megyek le, gondolván a postás jön, hát nem, a kéményseprő. de alighogy elment, jött a postás és hozta a huzogatós ajándékomat. Annyi mindent kaptam, hogy nem tudom megérdemlem-e? Nagyon köszönöm Kat(h)a az ajándékot.
Elöször is két karácsonyi mintás teritő anyagba csomagolva egy cica, cicás anyag, egy teritő ami keresztszemmel ki kell himezni, két keresztszemes himzés, fonalak és sok kis apró disz, valamint egy nagyon szép organza szalag. Egy kedves karácsonyi lapot is kaptam. Szóval nagyon örülök neki és nagyon szépen köszönöm.


Nem is tudom megérdemlek-e ennyi mindent?
Remélem a képek jó sorrendben jöttek le és ha a minősége a fényképezésemnek nem olyan, hát nézzétek el.

2009. december 12., szombat

Foltoskodás


Alcimnek irhatnám, hogy elfuserált neszeszer. Hogy miért elfuserált? Azért, mert kitaláltam, hogy a most divatos Tilda neszeszer zippzár bevarrását úgy készitem, hogy a ferdepántot egyik oldalról felvarrom és igy varrom a szinoldal és bélés közé. Arról elfeledkeztem, hogy a varrás látszani fog. Természetesen nem lett egyenes a varrás, amit úgy oldottam meg, hogy egy diszöltést alkalmaztam. Viszont a zippzár végeinél a bevarrást kicsit elszúrtam (többet varrtam be). Vagy rosszul mértem ki, vagy rosszul tettem be, nem tudom. Igy egy kicsit kisebb lett a felső része. A képen nem annyira látni, de én látom és ez elég. Igy ez a neszeszer az enyém lesz. Persze ha nem szúrom el, akkor lehet, hogy a második nem sikerült volna szépre. Hiába a hibáiból tanul az ember.
Viszont elkészitettem a logóimat. Selyemszalagra vasaltam, ami részben jó volt, de részben nem. A selyemszalagnak megmaradt a tartása, de a fénye az lejött. Próbáltam a visszájára vasalni, de ugyanaz. De van és jól néz ki. Habár ujabban azt látom, hogy nagy cimkéket varrnak a táskák és neszeszerek belsejébe. lehet, hogy olyat kellene csinálni?

A karácsonyi húzogatost elkészitettem, hétfőn adom postára és a kitalálójának elküldöm a képét. Amig nem kapja meg a megajándékozott, addig nem is teszem fel a képét.

2009. december 10., csütörtök

Csak úgy

Régen irtam már, megint csak olvasó módban vagyok. Mire megy el az időm, nem tudom, de elmegy. Igaz készitettem a karácsonyi húzogatós ajándékot és a csoport karácsonyi ajándékát. Mivel a húzogatóst még nem küldtem el ezért nem mutatom még. Úgy látszik én ha varrok valamit, akkor csak több példányban tudom csinálni. De ez bevált nálam. A kis virágos neszeszerből 6-t csináltam, hármat rögtön elajándékoztam tegnap a negyediket, ma az ötödiket és a hatodiknak is már van gazdája. Most házikót akarok csinálni. Mivel nincsenek elképzeléseim a nagyságról, elöször szabásminta készités stb. Igy sokkal lassabban megy.
Tegnap a csoportban karácsonyt tartottunk, azaz mindenki húzott egy nevet és az illető neki adta az ajándékát. Szerintem mindenki szép ajándékot kapott, azaz egyforma munkaértékű dolgot kapott valaki ill. adott. Ahogy észrevettem örültek is neki. Teáztunk és süteményeket ettünk. Jóhangulatú volt az egész. Csoportpénzen vettünk japán ujságokat és mindenki visszahozta a múltkor elvittet és ujat vihetett. Mindenki megegyezett, hogy ha valaki nem hozza vissza egy hónap múlva, akkor két hónapig nem vihet el könyvet. Megállapodtunk, hogy januárra nem lesz "házi feladat" de februárra igen. Az egyik foltostársnő hozott mindenkinek egy kis zsebnaptárt. Erre kell varrni boritót és titkos szavazással a legszebb dijat kap. Szerintem nem a dij a lényeg, hanem az, hogy a többiek szépnek itélik-e a munkád.
Két csoportba járok és tudom, hogy ez sok, de mind a kettőben jól érzem magam igy egyiket sincs szivem ott hagyni. Egyenlőre birom energiával. A másik csoportban beszüntették az ajándékozást, mivel nem voltak egyenlők az ajándékok és ebből sértödés volt. Ott viszont van egy jó szokás. Ha valaki valamit csinál, azt egy táblára kitűzi. Ezt mindenki megfoghatja, kérdezhet stb. Na ezért is szeretek csoportba járni. Sokszor csak elmondjuk, milyen új dolgot tanultunk, megmutatjuk és már is többet tudsz. Van aki mindent feljegyez. Vannak csoportok - tudom - ahol mindenki valami ujat tanul és közösen csinálják. De úgy vettem észre, hogy egy egészen kis dolog, amit viszel megmutatni és ha ketten hárman kedvet kapnak rá, már jó érzés. Én pl. boldog vagyok, ha sikerül valami ujat valakinek mutatni.

2009. november 30., hétfő

Foltoskodás-karácsonyi készülödés

A karácsonyfa szoknyát összevarrtam, de maradt még anyagom és gondoltam azokból futókat csinálok. Elöször arra gondoltam, hogy rosszul szabtam ki, de aztán rájöttem, hogy a sablon 110 cm-es szövetre lett tervezve igy a 100 cm-es levágásaim nem voltak zavarók. Az egyik foltostársnőnk hozott egy vonalzót (bécsi beszerzés) 9 fokos de az szélesebb anyagra jó. Szerintem a 15 fok is elég, de még talán a 30 fok is elmegy. Lehet, hogy csinálok egy olyan sablont. Nem gondoltam, hogy nyugdijasként hasznát veszem a valamikori műszaki rajz tudásomnak.
Most Benneteket kérdelek, sajnos csak a piros kicsit már kopott szőnyegen tudtam fényképezni (minősége nem a legjobb) az egyik variáción a cikkeket kettesével raktam egymás mellé igy nem olyan hullámos a széle. A másikon hármasával csoportositottam igy viszont hullámos a széle, igaz érdekesebb.

Ez a két cikkelyes rossz minőségű fotós változat.

Ez a három cikkelyes változat. Valamivel jobb fényképezéssel.
nektek melyik tetszik jobban?

2009. november 28., szombat

Foltoskodás-karácsonyi készülödés


Csak megmutatom azt a karácsonyfa szoknyát, amit varrok, még a vasalás, vlies és hátlapozás na és tűzés van hátra. Végül nem lett olyan kicsi, a megmaradt csikos anyagból pedig futókat csinálok. Most ilyen ajándékok lesznek.

2009. november 24., kedd

Csak úgy CÉH

Igy egybeszerkesztve állandóan szem előtt tartva!

Márta néni intelmei a Magyar Foltvarró Céh tagjainak!

Vezetőinkkel szemben támasztott elvárásaink

1./ Legyen naprakész a foltvarrók napi helyzetében. Ez alatt értem, hogy ismerjen minden foltvarrót személyesen, akár céhtag az illető, akár nem (egyébként se tegyen semmilyen megkülönböztetést, az teljesen mindegy, hogy fizeti-e az illető a tagdíjat, vagy nem.) Ismerje munkáját, figyelje fejlődését, emlékezzen a négy évvel ezelőtt varrott kalaposzsuzsi főkötőjére is. Legyen otthon napi gondjaiban, gratuláljon azok megoldásához, és tanúsítson kellő szomorúságot nehézségek esetén.

2. A foltvarrás eseményeinek helyszíneit úgy válassza meg, hogy azok minden foltvarrótól egyforma távolságra essen, és ez ne legyen több fél órányi könnyű sétánál. Nagyobb távolság esetén köteles szállítóeszközről gondoskodni. Az otthon maradottak levesét megmelegíti, gyerektől a leckét felkérdezi.

3. Pályázatok kiírásánál tartsa szem előtt a foltvarrók képességeit. Minimum annyi kategóriát írjon ki, ahány nevező lesz, és tartsa fenn a jogot, hogy utólagos kategóriák felállításával minden kiállító részesüljön a díjazottság melengető érzéséből.

4. Országos események szervezésénél vegye figyelembe az országos ünnepeket, a szabadnapokat, a család szül és névnapjait. Ne essen egybe kiállítás megnyitója várható szűlésekkel, elhalálozásokkal, nyugdíjas búcsúztatókkal. Természetesen munkanapokkal sem. A kezdés igazodjon a napéjegyenlőséghez, a MÁV menetrendhez, az óvodai nyitva tartáshoz, és ne essen egybe az ovulációnkkal.

5. Figyelje a nagyvilágban történő foltvarró eseményeket, a foltvarrás új technikáit, anyagait, és ezt az ismeretet ingyen ossza meg a foltvarrókkal. Hasson oda, hogy külföldön a foltvarrás ne haladhasson nagyobb léptekkel, mint amit mi itthon követni tudunk. Így nem tudjuk elérni, hogy dögöljön meg a más tehene is, de követeljük, hogy addig ők se fejjenek, míg a mienk el nem kezd tejelni.

6. Semmilyen quiltet ne varrjon, vagy ha igen név nélkül, és csak olyan színvonalú munkákat, amiknek látványa nem okoz kisebbségi érzést a foltvarrókban. A kényelmi zónák feszegetése nem kívánatos.

7. Régiós találkozókon, közös varrásokon minden esetben legyen jelen. Az esemény alatt legalább egy alkalommal minden résztvevő buksiját köteles megsimogatni, és biztosítani arról, hogy fejlődése töretlen, tevékenysége az egyetemes kultúra javát szolgálja, és hozzájárul a világbéke megteremtéséhez nagyban is kicsiben. A feltálalt süteményeket köteles az elsőtől az utolsóig végigkóstolni, és készítőjének gratulálni.

A vezetőség elvárásai a foltvarrókkal szemben.

1./A vezetőség a foltvarróktól elvárja, hogy létszámuk sokasodjon, és szaporodjon. A szaporodás alatt nem a dugványozásos, hanem a terjesztéses módszert részesítsék előnyben. Elvárható taglétszámunk a felnőtt női lakosság 10 %-kát kell meghaladja, hogy működésünk eredményes legyen. Ennek érdekében kívánatos, hogy minden céhtag évente legalább öt személlyel gyarapítsa a taglétszámot.

2./Naponta minimum nyolc órát töltsön el varrógépe mellett, ez alól csak lázas állapotok esetén lehet eltérni, melyhez háziorvosi igazolást mellékelni köteles.

3./ A foltvarró legyen otthon a foltvarrás minden technikájában, ne ragadjon le egy-egy ismert technikánál, bővítse tudását, és próbáljon ki új lehetőségeket, és évente legalább egy általa kidolgozott, eddig még nem ismert technikát tanítson meg foltvarró társainak.

4./ Tartsa szem előtt hagyományainkat, fejlessze és terjessze a magyar foltvarrás ismert és elismert technikáit, és ne utánozza a külföldi foltvarrók módszereit. Kizárólag tradicionális munkákat varrjon.

5./ Beszéljen nyelveket. Az angolt felsőszinten, de minden más ország nyelvét is kötelessége beszélni, ahol foltvarrás folyik.

6./ Számítógépet, fényképezőgépet kezelje legalább akkora technikai tudással, hogy ne szoruljon nyolc éves gyermeke (unokája) segítségére.

7./ Szépérzéke, szín és formaismerete legyen olyan szintű, hogy bármikor a Képzőművészeti Főiskola tanárainak segítségére lehessen vitás kérdésekben.

8. Törődjön egészségével, különös tekintettel kezeire, és szemeire, de lábait is tartsa legalább annyira karban, hogy a varrógép pedálját nyomni tudja. Kívánatos, hogy testmagassága elérje a két métert, mert ez kiállítások berendezésénél előnyt jelent.

9./ Jövedelmének (beleértve férje dugi pénzét is) legalább 20 %-kát köteles a foltvarrás eszközeire, és kiadványaira fordítani. A megvett könyveket, és eszközöket kölcsön nem adhatja, így biztosítja a kiadóknak, és árusoknak – akik a céh szponzorai – a nagyobb bevételt.

10. Minden hazai és külföldi pályázaton indulni köteles. Munkáját gondosan csomagolja, és minden esetben mellékelje a visszaútra szóló postaköltséget. A zsűri véleményét kézcsókkal fogadja.

11./ A foltvarró táborokban többezres látszámal legyen jelen befizetés idején, de ügyeljen rá, hogy jelenlétével ne lépje át a kivánatos létszám küszöbét, mely a kényelmes és nyugodt munka feltétele.

12./Kisérje figyelemmel azokat a fejlődő konyhatechnikai újításokat, melyekkel egészségesebb, kisebb koleszterintartalmú, nem hizlaló, ugyanakkor magas ízértékű süteményekkel kápráztathatja el régiós varrásokon a foltvarró tömegeket, és a vezetőséget.

13. A hat évenként esedékes szavazáson kizárólag páratlan számban vegyen részt, elkerülendő azt a malőrt, hogy még egy további évig kelljen kínlódni ezzel a díszes társasággal.

Csak úgy, foltoskodás

Régen irtam, inkább olvasó voltam. Ennek oka talán az is, hogy a Határtalanul után "foltvarró" hetem volt, azaz a rendezvény utáni héten két csoport találkozón vettem részt. Készülök a karácsonyra amiket megigértem és a családomnak is a kigondolt apróságokat terveztem, előkészitettem. Menyemnek egy karácsonyfa szoknyát akarok varrni, mivel náluk szoktuk a karácsony estét tölteni. Jó szabásmintám van meg is vettem az anyagokat, amiből négyfajta anyagot kell bizonyos méretben összevarrni és ebből kiszabni a háromszögeket (15 fokban) amit egymáshoz varrva jön ki a szép minta. Persze elszúrtam, na nem nagyon és ilyenkor jön az igazi kreativitás! Nem a 140 cm hosszában vágtam le a csikokat, hanem az 1 m hosszban. Mivel itt nincs nagy szerepe a száliránynak, végül is keskenyebb lett a kör ami végül kialakult. Viszont tanultam valamit, amit már máskor is megtanultam, azaz nem kell sietni, hanem jobban átgondolni és kipróbálni a végeredményt. Van egy orosz mondás, hétszer mérj és egyszer vágj. Az zavart meg, hogy a széleket levágtam és ha már ott volt, akkor a csikokat is. A "szoknya" szép lett, még kell venni vliest, hátlapozni, tűzni és a széleit ferdepánttal eldolgozni. De közben a Húzogatos és a csoport ajándékot készitem, már majdnem kész. Megvagyok magammal elégedve.
Közben a Határtalanul-on a közgyűlésen beválasztottak Magyar Foltvarró Céh uj elnökségébe. Mivel a választás nem volt egyszerű (a két elnök egyforma számú szavazatot kapott)az elnökség megalakulása sem ment gyorsan. Mivel úgy néz ki, hogy az én munkám már kialakult (tagnyilvántartás. ujság postázásának ellenörzése) most ezzel foglalkozok. Természetesen figyelembe veszem Márta néni szempontjait, amit a vezetőséggel szemben irt le. Remélem a lelkesedés és tenniakarás senkiből sem fog kifogyni és jövő ősszel a beszámolás is eredményes lesz.
Sajnos fényképezni nem tudtam, mivel a húzogatos ajándékot nem akarom mutatni, de ha a karácsonyi szoknya és teritők (most éppen azokat csinálom) fényképezhető állapotban lesznek, akkor mutatom.

2009. november 13., péntek

Foltoskodás-neszeszerek

Az utóbbi időben kevesebbet varrtam, de azért egy pár neszeszert csináltam. Elöször a lőrinci KV-ra.

A félkerek formájú neszeszert nagyon szeretem. A bélése saját festésű anyag. Mivel ez kicsit keményebb anyag igy a diszitésre puhább anyagot kerestem. A fekete yo-yo túl egyszerű volt ezért varrtam rá gyöngyöket. A másik hagyományos de az anyagán hangszerek vannak, ezért nem tettem rá diszitést. Mind a kettőbe egy kis talpat varrtam, hogy jobban megálljon.

Ez az utolsó hat neszeszer első három tagja. A Tilda könyv szabásmintája alapján csináltam, annyival másabb, hogy ferdepántból csinálok egy kis szegélyt, ezáltal nem varrom be a zippzárt, csak összevarrás után kézzel. A disz a bélés anyagából készült és kétoldalú ragasztóval illesztettem a helyükre, majd láncöltéssel kézzel megerősitettem.

Ez a másik három. Az a különbség, hogy háromra volt anyagom és akkor kerestem még háromra másik anyagot. A bélésanyagot a budafoki KV-n a csereberében nyertem. Nagyon szép fényes és csillogó kék. A diszek egy régi Fürge Ujjakból valók (Halász Edit) megmaradtak a sablonok.

Ez pedig a legujabb. A Határtalanul-on volt egy tanfolyam, ott kaptam a tanfolyamvezetőtől ajándékba. A két belső kis gyöngy már az én gyártmányom. Most ezt próbálom kitapasztalni, hogyan érdemes csinálni. A technika egyszerű, de türelem kell hozzá és a különféle anyagokkal való munka gyakorlása még időt igényel. Ha lesznek prototipusok, akkor majd mutatok.

2009. november 10., kedd

Határtalanul


Megvolt a Határtalanul kiállitás és a közgyűlés. A vélemények a foltos társaságban eltérőek, a választás eredménye még ujabb összejövetelt jósol. Én mindenesetre köszönöm a bizalmat, amit a sok szavazattal kaptam, hogy a vezetőségbe jutotam.
Szerintem azoknak a "régi" foltosoknak is köszönettel tartozunk, akik általában tisztség nélkül a szervezésben (munkák felrakása, leszedése stb.) közremüködtek, ügyeletet vállaltak.
Nekem a feladatom a keleteurópai foltosok meghivása volt, amit nem teljes mértékben tudtam teljesiteni. Rám az orosz, lengyel és baltikumi foltosok meghivása esett, a többieket (cseh, szlovák, román és nyugateurópai) foltosok meghivását Göbölös Bea csinálta (Cserepes csoport tagja): Sajnos a lengyelek közül a nagyon szépen dolgozó hölgy utolsó percben lemondta igy részükről csak egy munka volt. A baltikumiakkal sem volt szerencsém igy ott más vonalról sikerült munkákat beszerezni. Mint a képen látható a három orosz foltos sikeresen megérkezett, azt hiszem mindegyikük munkája sikert aratott. Szerencsém volt az orosz előadó tanfolyamát végig tolmácsolni. Kérésemre a térbeli virágok után két nyaklánc készitését is megmutatta. Ennek annyira nagy sikere volt, hogy a terem hirtelen megtelt. Mivel én nem csináltam, csak figyeltem (és a tolmácsolásomért kaptam ajándékba egy nyakláncot) tegnap egy gyöngyszemet az egyik fajtából megcsináltam. Most a technikát fogom finomitani, mivel rém egyszerű a készitésük, csak gyakorolni kell.
Kicsit izgultam mennyire fog tetszeni a tanfolyam, hogyan fogadják a résztvevők, mennyire lesznek elégedettek? Azt hiszem jól sikerült, habár ha nem 14-en lettünk volna hanem kevesebben, akkor gyorsabban tudtunk volna haladni. De remélem mindenki elégedetten ment haza. Gondolom sokan fogják a nyakláncot csinálni.
A képen a három orosz vendég balról jobbra: nyakbalogó szűtyőkkel Uljána (az ő munkái a bejárattól balra a második bemélyedésben voltak) Irina (az ő képe volt a templomos) Nelli (ő tartotta a tanfolyamot) nyakában az általa készitett nyakláncok.

2009. november 3., kedd

Csak úgy

A mindennapokhoz tanácsok

Az élet szakadatlan küzdelem. Délelőtt az éhséggel, délután az álmossággal.

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.

A nőknek csakis a belső értékek számítanak. Pl. klíma, bőrülés, világított piperetükör, dönthető ülés stb.

A memóriám már nem a régi. És ráadásul még a memóriám sem a régi.

A nyúl az egy igazi jellem. Ott ül a fűben, de akkor sem szívja!

Minden reggel ágyba viszem a páromnak a kávét. Neki már csak meg kell darálnia...

Azt mondják, elmebajban szenvedek... De én nem szenvedek, élvezem minden percét...

A munkahely olyan, mint a sakk. Ha alacsonyabb beosztásban vagy, akkor csupa paraszt vesz körül és járhatsz gyalog.
De ha előléptetnek, akkor egyből mindenki téged akar leütni.

Vagy sokat keresel, vagy sokáig!

Alkoholista az, aki annyit iszik, mint mi, csak ellenszenves.

Mindig a főnök végzi a feladat oroszlánrészét: üvölt.

Attól, hogy valakit nem értenek meg, még nem művész!

Amiből lekvárt lehet főzni, abból pálinkát is.

Az emberi hülyeségnek csak alsó határa van.

A processzorok füsttel működnek. Ha kijön belőlük a füst, nem működnek tovább.

A munka azoknak való, akik nem tudnak horgászni.

Az áram alatt lévő alkatrész ugyanúgy néz ki, mint amelyik nincs áram alatt. Csak más a fogása...

Azért van a vonaton két mozdonyvezető, mert ott akkora a zaj, hogy egy ember el se tudná viselni!

Az élet attól szép, hogy bármi megtörténhet. És attól szar, hogy meg is történik.

Ha olajos lesz a kezed, akkor elkezd viszketni az orrod.

Az alkohol öl, butít és a gyomromba döntöm.

Úriember az, aki ígéretéhez híven megmutatja a bélyeggyűjteményét.

Optimista az, aki azt hiszi, hogy a légy a szobában a kijáratot keresi.

A törhetetlen játékok legfőbb haszna, hogy ezekkel kiválóan össze lehet törni minden mást.

Az élet előttem áll, és nem látok tőle semmit.

Statisztikailag bizonyított: a válások 100%-a házassággal kezdődik.

A stressz az, amikor üvöltve ébredsz fel, aztán rájössz, hogy nem is aludtál.

A mi irodánkban mindenki örömet okoz nekünk. Egyesek azzal, hogy bejönnek, mások azzal, hogy kimennek.

2009. november 2., hétfő

Csak úgy

Kicsit régen irtam már, de ennek az az oka, hogy majdnem két hétre elutaztunk Anyosómhoz, mivel szürkehályog műtétje volt. A műtét sikerült, de aztán az ott létünk alatt sokmindent kellett intézni. Férjem a kertben tevékenykedett én a bevásárlást és főzést valamint a konyhát intéztem. Vendégek fogadása stb. Elröpült az idő, net közelben nem is voltam. Varrnivalót ugyan vittem, de ha világos volt, akkor nem értem rá, ha ráértem, akkor nem volt jó világitás. A szemünk meg mint tudjuk igen nagy kincs. Aztán a temetőlátogatás, ami itthon is vár minket. Szóval összejöttek a dolgok. Most egy prózai dologról szeretnék irni.

Ő itt Franciaország jelképe Marianne. Most már büszke vagyok rá, hogy az ő nevét viselhetem. Szüleim választották ezt a nevet nekem. Természetesen a betűvel a végén. Nem volt ez nagyon divatos név, főleg francia és német kapcsolatokkal rendelkezők adták gyermekeiknek. Van egy barátnőm - jelenleg Franciaországban él- őt Odette-nak hivják. Az ötvenes években az iskolában (egy osztályba jártunk és ő nem 56-ban hagyta el az országot) megkaptuk ketten, hogy miért van ilyen reakciós nevünk. Nekem miért nem jó a Mária. Igy egy kicsit szégyelltem is magam. De a nevünket nem mi választjuk és -szerintem- el kell fogadnunk amit a szüleink adtak. Késöbb megszerettem a nevemet. Odette mesélte, hogy késöbb Franciaországban kérdezték tőle, hogy úgye a nevét már itt változtatta meg? Azt felelte, hogy nem, igy keresztelték meg (névadták) Magyarországon. Ezen nagyon csodálkoztak. Pedig a Hattyúk tava nálunk is nagysikerű balett volt és annak főszereplője igazán megihlette volna bármely anyát, hogy leányát igy hivja.
Anyám Mária Magdolna nevet kapott a keresztségben, gyerekkorában Magdinak hivták, majd a kor divatja szerint kapott egy becenevet (Médy- csak umlautos a-val irandó, amit nem tudok beszúrni) amit élete végéig használt. A személyi igazolványába -közölték, hogy elég egy keresztnév- a Mária került. Mivel a naptárban van Mária-Magdolna és több Mária, gyakran felköszöntötték névnapja alkalmából és akkor a kis Marikát is, mivel engem igy hivtak. Marianna névnap nem volt. Majd valaki kitalálta, hogy legyen november 1. Mivel az úgyebár Mindenszentek napja utána meg a Halottak napja, soha nem ünnepeltük, ill. munkahelyen azért kezdtek felköszönteni. Ehhez még hozzájárul, hogy a születésnapom október 6, amit nemzeti gyásznapnak nyilvánitottak. Igy én se a szülinapomat, se a névnapomat nem ünneplem. Tudomásul veszem, hogy elmúlt egy év megint és kész. Csak a szűk család szokott felköszönteni.
Aztán kezdett a nevem divatba jönni, de a név végén a magánhangzót elhagyták és lett belőle Mariann. Aztán erre kitaláltak áprilisban egy névnapot. Miért nem tudták ezt korábban megcsinálni? egy napon lehetett volna Marianna és Mariann. Ezek a kérdések nem azok amelyeket megtudok válaszolni. Mindenesetre mikor a francia Marianne képe megjelenik, akkor már érzek egy kis büszkeséget, mégha semmi közöm sincs hozzá, de azért jó dolog egy ilyen hires szimbólumnak a druszája lenni!
Hogy aztán ebből hogyan lettem Komórka, azt már egyszer elmeséltem. A nevek szerintem megtalálnak minket és nekünk el kell őket fogadni. Habár be kell vallanom, nekem nincs monogramos kelengyém. Azaz nem volt. Később gondoltam rá, hogy varrok kezdőbetűket, de milyet? 1974-ben amikor a családjogi törvényt megváltoztatták, a magyar nők válogathattak a különféle névhasználatokban. A lengyeleknél van egy érdekes szokás. Ha az illetőnek kedves, vagy történelmileg hires vezetékneve van, akkor férjhez menetele után kettős vezeték nevet használ. (Marie Sklodowska-Curie). Dehát a magyar nyelv még sok más furcsaságot tartalmaz pl. a megszólitások, a tegezés, magázás,önözés, tetszikezés stb. terén. Biztos, hogy ebben lehet egyszerűsiteni, de nem biztos, hogy teljesen ki kellene vonni minden formát.
Még a Szovjetunióban volt szokás (ha valaki jár szovjet üzletekben, akkor biztos emlékszik rá!) hogy az üzletekben az eladónőket gyevuskának szólitották, és gyakran ők is a vevőket. (a gyevuska fiatal lányt jelent. Nekem az orosz tanárnőm úgy magyarázta, hogy a gyevuska kendőt hord, a bárisnya kalapot, azaz a kiasasszony megfelelője. Na ez a kifejezés nálunk kicsit más értelmet takar) Aztán változtak az idők és a nőket egyszerűen nőnek, a férfiakat férfinak szólitják. Elegánsabb üzletekben kerülik a megszólitást, helyette a miben lehetek szolgálatára kifejezés járja. Hiába változnak az idők. Nekem a lengyel pan, pani megszólitás tetszik a legjobban, ez udvarias és nem tesz különbséget senki között. Szóval lehetne még nyelvészkedni, de mivel nem vagyok nyelvész, igy befejezem.

2009. október 13., kedd

Ősz




Az úgy volt, hogy pont szeptember 21-én voltunk Párizsban és azt mondtam, azt nem hagyhatjuk ki, hogy a Szent Mihály útját nem nézzük meg ahová Ady szerint tegnap beköszöntött az ősz. Igy is lett, szeptember 22-én elmentünk a Szent Mihály útjára, le is fényképeztem az utcatáblát és az utat, hogy látszódjék, mennyire beszökött az ősz. Tény, hogy nagyon szép időnk volt.
Tegnap egy foltos csoport ülésről hazafelé viszont igen ronda esős idő volt. A megállóban egy úriember állt és beszélgetni kezdtünk. Az időjárásról persze. Valahogy én idéztem Adyt, ő meg azt mondta, hogy a vers cime csak ez, különben úgy kezdödik, hogy züm-züm... Na mondom, mire hazaértem ezt le kell ellenörizni és megkerestem az Ady kötetünket, ami megúszta a két fiút, akik azokat a könyveket, amik nem kellettek nekik, vagy kölcsönadták, vagy kidobták. De ez megmenekült. Olyan régen olvastam már verseket, hogy jólesett elolvasni és elgyönyörködni. Le is irom ide, hátha másoknak is tetszik. Hiába a klasszikusok....

PÁRISBAN JÁRT AZ ŐSZ

Párisba tegnap beszökött az Ősz.
Szent Mihály útján suhant nesztelen,
Kánikulában, halk lombok alatt
A találkozott velem.

Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, biborak,
Arról, hogy meghalok.

Elért az Ősz és súgott valamit,
Szent Mihály útja beleremegett,
Züm, züm: röpködtek végig az úton
Tréfás falevelek.

Egy pers: a Nyár meg sem hőkölt belé
S Párisból az Ősz kacagva szaladt.
Itt járt, én tudom csupán
Nyögő lombok alatt.

2009. október 12., hétfő

Csak úgy

Nem is tudom milyen alcimet adnék, mivel többről akarok irni, inkább nemadok alcimet. Készülök a szombati KV-ra és már négy neszeszer van munkában. A barátság blokknak nem tetszett a széle igy arra is ujat varrtam.
Múlt héten ügyintézős napot tartottam és ennek az élményeit akarom leirni. Volt munkahelyem nyugdijas csoportjában elvállaltam három évvel ezelőtt, hogy a tagnyilvántartást elkészitem és ennek a karbantartását szoktam két három havonta elkésziteni. Próbáltam tanitgatni valakit, de nem ment. Mivel Excellben csinálom (igy minden év külön fülecskét kap, minden évhez külön a szülinapokat is megcsinálom) nagyon nehéz megmagyarázni, hogy mi a különbség a Word és az Excell között. Én sokat dolgoztam az Excellel, bizonyos adatokat kellett rendszerezni különféle szempontok szerint. Dehát ez a múlt és ezért is jólesik kicsit a régiből valamit csinálni.
Bementem a Margit krt-i Röftexbe. Nagyon elkeseritett a látvány. Sok árujuk van, jó árakon, de valahogy úgy összehordva. A méteráru lekerült a földszintre. Kellene egy jó szemű rendező aki átalakitaná az üzletet, eladókat venne fel és az üzlet virágozna.
A Fény utcai Röltexbe is bementem, fiatal, kedves eladók, rendezett üzlet, jólesik bemenni. A termékek drágábbak mint a Röftexnél, de szivesebben megy be az ember. (a Röftexben a filc 3500 Ft. a Röltexben 3900 Ft.) Félő, hogy a Röftex tulajdonosa -sajnos már nem túl fiatal- nem húzza sokáig, hacsak nem jön egy fiatalabb energetikusabb valaki.
Bementem a Vodafonhoz egy információért. Egy óra 20 percet várakoztam, volt szerencsém megfigyelni a munka menetét. Nem kapkodták el. Az információt megkaptam, nesze semmi fogdd meg jól módszerrel. Azaz ezt az infot mástól is megkaphattam volna. Utána átmentem a T-mobilhoz. Itt többen voltak, de csak 20 percet kellett várnom és egy kedves fiatal hölgy részletesen elmondta nekem a roaming titkait, amit nem tudta, felhivva figyelmemet alapvető dolgokra. Közben mosolygott.
Szóval egy mosollyal kedves szóval az ember hangulatát is megtudják javitani és mennyivel jobban esik, mintha unalmasan csak a száraz tényeket közlik. Ezek a dolgok nem kerülnek pénzbe és aki rád mosolyog az is örül, hogy szerzett neked egy jó percet. Tartani kellene egy tréninget?
A Vodafonnál azt hiányolom, hogy a húgom vett egy mobil internetet. Azt nem mondták neki (vagy talán nem iskellene?) hogy Linuxos közegben nem müködik. Szóval hazavitte, telepiteni akarta és nem sikerült. Vett valamit és nem jó. Mi ilyenkor a teendő: elajándékozta nekem. Nekem wifim van, ritkán utazom úgy, hogy viszem a laptopot. Most mit tegyek. Én is elfogom ajándékozni.
Ezek a kis mindennapi dolgaink. De tanulság, legyünk kedvesek, mosolygósak és mindent más szinben látunk!

2009. október 11., vasárnap

Játék


Ginánál van egy játék, ahol irodalmi mondatok szerzőit kell megtalálni a mondatok mellett. Hát nem nagyon sikerült minden. Lehet, hogy más és más irodalmi műveket olvasunk. De inkább az a valószinűbb, hogy én sok szövegre nem emlékszem inkább csak a bennem hagyott emlékképnek.

2009. október 7., szerda

Utazás

Utazásunk során természetesen vásároltunk is, hiszen sokszor önellátók voltunk. Amúgy különösebb terveink vásárlással kapcsolatban nem voltak. Ami meglepett, az a kártya használat volt. Már eddig is főleg kártyával fizettünk külföldön, hiszen középárfolyamon számolták át, igy nem kellett sok pénzt magunkkal vinni. Mig Franciaországban, Belgiumban, Luxemburgban mindent fizethettünk Visa vagy MasterCard kártyánkkal üzletekben, éttermekben, addig Németországban elsősorban a benzinkútaknál fogadták el. Érdeklödtem és azt a választ kaptam, hogy egyes tartományok saját bankjain keresztül bocsát ki EIC kártyát és azt fogadja el. Nagy áruház (MédiaMÁrk) nem fogadta el kártyáinkat. Megpróbáltunk automatánál beváltani pénzt. Az egyik helyen a MasterCardot nem fogadta el csak a Visát, a másik helyen mindkettőt. Az elszámolás alapján azt láttuk, hogy hasonló árfolyamon váltotta be (közép árfolyam) Szóval utazás előtt érdemes érdeklödni az adott ország kártya elfogadásairól. Persze lehetséges, hogy Németország más tartományaiban más a helyzet, mi Baden-Würtenbergben tapasztaltuk ezt. Az árak nagyon közelitenek a mi árainkhoz, sőt sokszor kedvezőbb. A legjobb árak Luxemburgban vannak.
Ruhákat elsősorban kirakatokon keresztül, ill. néhány ujságból láttunk. Azt vettük észre, hogy a francia itt ott logó, átvetős kabátok Belgiumban egyszerüsödtek, Németországban már letisztultabb formában jelentek meg. Az utcán viszont szinte nemzetközi a divat, nadrág, esetleg hosszú szoknya, ebben szinte nincs különbség országok -közte Magyarország- között. Engem elsősorban a másfél év körüli leénykadivat érdekelt. Nagyon szép ruhákat láttam szebbnél szebb üzletekben. Az árak bizony nem az alsó árfekvés szerintiek. Ami gyakori volt az a szoknya aljának a behuzott széle volt, ami jellemző. Nem hagyhattam ki és vettem is egy ilyet Violánknak. Kiváncsi voltam a készitésére is. A bélést rövidebbre szabják, majd a szoknya alját a béléssel összevarrják gumicérnával, igy összehuzodik. Lefényképeztem a kis kötényruhát kivülről és belülről is.

Ez a ruhácska kicsit gyürött még (szerintem a vasalása sem lesz könnyű!)

Ez a ruhácska belseje. A rózsaszin a pulover alja.
Másik ami nagyon tetszett, szintén ebben a korosztálban de kb. úgy 5-6 évig használható. Barátnőm fiának esküvője volt és a kislányokat szépen öltöztették fel. Világos ujjatlan kis ruhácska volt rajtuk és alatta bugyogó (olyan, mint amit a babáknak varrunk) azaz fehér nadrág térd alatt érő, ott gumival összehúzva és csipkével diszitve. Különösen alkalmas a pelenkát viselőknek, de a szobatisztákon is aranyos.
Láttam egy nem egészen 2 éves kis totyogó apróságon aranyos ballonkabátot, természetesen az alja húzott.
Lehet, hogy a lányos anyukáknak ez nem ujdonság, de én mint nagymama konzervativ izlésű, nekem ujak voltak. A mi gyerekeink (a mai picik szülei) még elég sokáig rugdalodzót hordtak.
Az utazásunk negativumai, de szerencsések: egy hasraesés Párizsban, de csak a térdem sérült meg, ami a sok gyaloglás után meggyógyult. A másik egy üzletbe beakartam menni és nem vettem észre, hogy az ajtó mellett van egy üvegfal, aminek nekimentem. A szemüvegem kicsit megrongálodott de a szemem környéke elöször lila lett. Elöször csak a szehéjam, majd a szemem alja is. Feketenadálytő krémmel kenegetem és már bizonyos részei átmentek sárgába.

2009. október 5., hétfő

Nagy utazás...

Visszatértünk a nagy utazásunkról. Ha belegondolok, hogy még egy hónapja nem tudtuk, hogy megyünk, akkor igen boldog vagyok. Egy kicsit számot is vetettem az életemmel. Babonás vagyok. Mikor megszülettem, akkor Anyám nyári ruhában ment a klinikára. Ezt Apám többször elmesélte. Azóta mindig figyelem az időt, hogy október 6-án milyen az idő. Ugyanis akkor születtem anno... Nagyon régen emlékszem ilyen szép időre. Az egy kicsit elszomorított, hogy nemzeti gyásznapnak tűzték ki, de hát én azzal nem törődök. Szóval szerencsés vagyok! Sok dolog volt az életemben, volt rossz is jó is, mint majdnem mindenki életében. Most úgy érzem egy jó szakaszában vagyok az életemnek. Persze gondok bajok mindig akadnak, de hát azokat leküzdjük. Szerencsés vagyok, hogy sokat utazhattam életemben és ez az utazás nagyon jól sikerült.
Általános benyomásként csak azt mondhatom, hogy sokmindent jó lenne nálunk is bevezetni, de hát annak is vannak jelei. Jó dolog, ha az egyszerű ember is utazhat, mert igényei növekszenek. Rájön, hogy nyelvet kell tanulni. Persze nem lehet tudni milyet. A franciák ugyebár franciául, a németek németül tudnak leginkább, de egy mosollyal mindent el lehet intézni. Ez pl. jó. Jó volt, hogy olyan emberekkel találkoztunk, akiknek egy kicsit sikerült betekinteni az életükbe. Minden nagyon szép volt, de jó volt visszajönni haza. Most majd az emlékeinkből élünk.

Egy kis bajor fogadóban szálltunk meg első nap. Reggel harangszó majd kakas ébresztett. Jó volt egy kicsit belelátni ebbe a vidékbe.

Franciaországban ebben a kis falucskában voltunk a Moselle partján. Csönd nyugalom, a szomszédok mindenkit ismernek. Mikor odaérkeztünk, barátnőm nem volt otthon, telefonáltak a szomszédok és azt a választ kaptuk, hogy a ház nyitva, menjünk be. Mindezt magyar és francia nyelven, ki melyiket tudta. De megértettük egymást. Az igazság az, hogy már ismernek.


Ezzel azt akarom mutatni, hogy azért az ezüstvölgyi kiállitást is láttam. Sajnos távolabbról nem tudtam fényképezni, ezért kellett két részletben csinálni. A zászló nagyon szép lett!

Ez volt a párizsi szállodánk. Két csillagos, de nekünk nagyon megfelelt. Mellette volt egy egy csillagos, de ott nem volt hely. Interneten kellett lefoglalni, kifizetni és a kinyomtatott papir elég volt a szoba elfoglalásához. Semmi fölösleges adminisztráció. Tiszta volt, aránylag a központban, reggelivel. Szép sétákat tettünk körülötte. Mellette egy park volt, igy csendes volt.

Ez a brüsszeli szállásunk. Egy ház egy ajtó és egy ablak. Egy ilyen házban három lakás van. Állitólag azért épitettek ilyen keskeny házakat, mert régen az adót aszerint vetették ki egy házra, mennyi helyet foglal el a járdából. Aztán megtartották ezt a szokásukat. Persze épülnek magas házak és normális emeletes széles házak is, de nagyon sok ez a fajta ház. A kovácsoltvas erkélyek nagyon változatosak és szépek. Párizs is teli van ilyen erkélyekkel.

Végül egy német kisváros ennek a házának egy részéből jöttünk haza. Nagyon barátságos kis város, nincs az a nagy nyűzsgés, mint egy nagy városban.
Hát ez volt a mi nagy utazásunk. Majd időnként irok a benyomásaimról, hogy megmaradjon az utókornak!

2009. szeptember 27., vasárnap

Csak úgy

Eredetileg az ezüstvölgyi gondolataimat akartam leirni, de kaptam egy kis történetet, amit gondoltam beirok. Már korábban is olvastam, de megörültem neki ujra. Mindig olyan érzésem van, hogy valamit nem úgy csináltam gyerekeim nevelésénél, habár egy szót sem szólhatok mind a kettő nagyon rendes. Egy szülőnek mindig nehéz, hiszen nem szülőnek születtünk, azt csak úgy ösztönösen csináljuk. Ezért van bennünk mindig egy kérdés, hogy jól csináltuk, nem rontottuk el stb. Minden szülő szeretné ha a gyerekének jobb lenne, minden nehézség nélkül boldoguljon. Sokszor elfelejtjük, hogy a nehézségek edzik az embert. Na de melyik szülő akar nehézséget a gyerekének?
Tegnap egy szép kiránduláson voltunk Leuvenben, ez egy kis városka Brüsszeltől kb. 20 km-re, egyetemi városka, ahol több a diák, mint a helyi lakos. A főtéren egy kis kirakodó vásár volt és volt egy nagyon szép templom. Bementünk. Nekem van egy babaonám, ha egy templomban a Szent Antalnak adok egy kis pénzt, akkor oda visszatérek. Nem találtam Szent Antal szobrot, viszont volt egy vendégkönyv. Ebben volt egy lengyel beirás: kérlek, hogy segitsd leányomat boldogulni az életben. Kb. ez volt az értelme. Hát szerintem is, ha gyermekünk boldogul az életben, akkor talán nekünk szülőknek sem kell szégyenkezni. Vagy ez a géenektől függ? Nem tudom.
Az ezüstvölgyi gondolataim a foltoskodásról a következők. Köszönet SziZsunak, hogy több mint 500 fényképet feltett a képtárában (sajnos nem tudom belinkelni, az indexen irta és a blogján keresztül is be lehet menni, én felvettem őt). Minden mű nagyon szép és ha belegondolunk, hogy az illető mennyit gondolkozott, hogy mit csinál, hogyan csinálja akkor szinte minden egyes mű egy kis műremek. Ha mindezt végignézed, szinte nem tudod befogadni. Én csak művészeknek tartom az alkotóit és csodálom. Legyenek klasszikus quiltek, legyenek modernek. Persze az elnevezésekkel én bajban vagyok, mert nem biztos, hogy bennem is azt az érzést hozza ki. Lehet, hogy én mást látok benne. Mindig csodálom a kritikusokat, akik megmagyarázzák, hogy mit akart a művész. Ettől függetlenül -és ez szubjektiv vélemény- nekem a klasszikus quiltek a kedvenceim. A többi is tetszik, de egy klasszikus minta jobban megfog. Ezüstvölgyben igen ügyesen úgy próbálják népszerüsiteni a patchworköt, hogy szinte minden kirakatba jut egy egy darab, amit meg is lehet venni. Sőt az idén is egy boltban árultak saját szövésű anyagokat és anyagcsikokat. Egy butikban ruhák voltak, amik már a legujabb divat jegyeit viselték és októberben divat kiállitás lesz. A kis falvak lakói magukhoz térnek és valami olyat hoznak létre, ami mégis közel van a leépitett textiliparukhoz. De legnagyobb örömömre szolgált, amikor Párizsban a Champs Elisee-n sétáltunk és találtunk egy üzletet, amelyik Elzászot és a Vogézeket reklámozta. Több quilt is kint volt a kirakatban és a 15. Patchwork kiállitás plakátja is, ahol a sarokban ott voltam a magyar fák. A vezető még egy kicsit magyarul is tudott.
Az ezüstvölgyi árusok és maga az árusitás nagyon széleskörű volt, tényleg csak a pénztárca szab határt. A Sipos Margitka tanitotta selyem kompoziciós kép alapnyagai több helyen felfedezhetők voltak. Nagyon szép mola képeket láttam és persze csomagokat is (12 EUR) Az anyagok hasonló áron, de szélesebb választékban voltak jelen. Pl. Kaffee Fassett anyagai 25 cm-es (110 cm széles)drabkák 4,5 EUR áron. Ami engem lenyügözött, az a könyves részleg. Ennyi könyv csak a minket érdeklő témában, szóval én még nem láttam. Nagyon sok volt az egységcsomag, sokféle dologból (táska, képek, charm stb.) Voltak tanfolyamok, dehát azokhoz nyelvtudás és pénz kell. Általában nem árt nyelvet tudni, de nem is tudom melyiket, mivel sokan nem beszéltek angolul (németek, franciák) szóval kialakult egy közös nyelv, amit minden foltos megért. Jóhangulatú jókedvű embereket láttam és ez olyan jó érzés volt. Mint egy közös varráson.

Csak úgy

Egy kis történet:
Egyszer egy jól kereső apa úgy döntött, hogy elviszi vidékre 7 éves
kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is
vannak, és hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét, és felfogja azt,
hogy milyen szerencsés családban él.
Egy egyszerű falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és egy
éjszakát töltöttek. Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa
megkérdezte fiát:
-Nos, mit gondolsz erről az útról?
-Nagyon jó volt apa!
-Láttad, hogy némelyek milyen szükségben és szegénységben élnek?
-Igen.
-És mit láttál meg mindebből?
-Azt, Apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy. Nekünk egy medencénk
van otthon, ők meg egy tó partján laknak. A mi kertünket lámpák
árasztják el fénnyel, az övékére pedig csillagok világítanak. A mi
udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig amíg a szem ellát. És végül
láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással, és hogy boldog
családként élnek. Te viszont, és Anyu egész nap dolgoztok, és alig
látlak titeket.
Az apa csak fogta a kormányt, vezetett csöndben, mire a kisfiú hozzátette:
-Köszönöm Apa, hogy megmutattad, hogy milyen gazdagok is lehetnénk.

2009. szeptember 25., péntek

Utazás-Belgium


Én is Ezüstvölgyben jártam, igaz nem annyit amennyit akartam, de ne legyek telhetetlen. Úgy volt, hogy az idén nem jön össze semmilyen utazás, a nyár is eltelt más dolgokkal, aztán mágiscsak összejött minden. Elutaztunk a barátnőmhöz, aki a Vogézekben lakik, ami szomszédos Elzásszal. Már többször átutaztunk arra felé, de a patchwork kiállitás soha nem akkor volt. Most sikerült úgy időziteni, hogy egy napot elmentünk Ezüstvölgybe a 15.Patchwork kiállitásra. Lehet, hogy sokan tudják, de nekem még új, hogy az Ezüstvölgyet azért hivják úgy mert ezüstöt bányásztak. Erről van egy múzeum és a Ste Marie Main-ban (a fő falucska vagy kis város)a fő téren egy talicska is van. Hogy a nőknek is adjanak munkát, textilgyárakat létesitettek, elsősorban gyapjú feldolgozására, a szomszéd Vogézek területén pamutgyárakat. A gyapjú a helyi birkákból volt, a gyapot a francia gyarmatokról. Idővel a bányát bezárták, majd késöbb a taextilgyárakat is szép sorban. Az ezüstvölgyi textilgyárakban évente voltak nagy kiárusitások, mig valaki kitalálta a Patchwork kiállitás ötletét. Elzászban a turizmus elég fejlett volt, de ezen a területen kevésbé, igy jött az ötlet. És bevált. Mondhatnám, ez egy nagy "Határtalanul" amikor kis falvakban sok-sok nő mászkál és nyelvek nélkül is megértik egymást a foltos dolgokról. Sok országból jönnek, zömmel persze a franciákon kivül Belgiumból, Hollandiából, Olaszországból és természetesen a kelet európai országokból is. Sajnos meg kell jegyezni, hogy egy hosszabb túra nem egészen a mi zsebünknek való! Mert úgye az a sok árus igencsak csábitó. Nem elég, hogy az árusitás egy külön nagy helyen több helyiségben történik, a kiállitáson is megtalálják a módját az árusitásnak. Na meg aztán olyan jó beülni egy kávéra és megmutatni egymásnak a kincseket, amiket beszereztünk. Nekem az az egy nap is nagy élmény volt. Aztán más programunk volt, majd "rábeszéltek" hogy menjünk el három napra Párizsba. Elmentünk és nagyon szép volt. Rengeteg élményben volt részünk, de el is fáradtunk. Késöbb csinálok az egész utazásról egy albumot, de egyenlőre a gépből nem tudom kivarázsolni a képeket. Utána átjöttünk Brüsszelbe. Dzsipieszünk, akit személyesitettünk és ő lett a papagájunk, miután többször összeszidtam, mert csak akkor volt hajlandó megszólalni, miután majdnem megérkeztünk valahová, szóval megjavult, Párizsból kivezetett és Brüsszelbe pontosan a ház elé vezetett. Most itt vagyunk, élvezzük kisebbik fiúnk társaságát. Ma pihenésképpen egy nagy séta után végigutaztunk egy villamoson a végállomásig és vissza. Gyönyörú az idő, sok a zöld és a sok rendbentartott házak látványa nagyon megnyugtató.
Varrni természetesen nem tudok, hiányzik is. Jövő hét végén -még egy állomás beiktatásával- hazaérkezünk. Utána nézegetjük a képeket, videót és emlékezünk.

2009. szeptember 13., vasárnap

Utazás


Alcímnek adhatnám, hogy nagy utazás... A kulturaquilteseknél volt egy olyan kép, hogy csinálj arról egy quiltet, ahová szívesen mennél, vagyis ami a kedvenced. Ez persze lehet álmaid helye is. Na én - mivel nem vagyok tagja a kultúraquilteseknek - magamban gondolkodtam a témán. Elöször is én kétfelé venném a témát. Az első csoportba azok az országok kerülnének, ahová csak olyan rövid egy-két hetes idegenvezetős utakra mennék. A második csoportba azok az országok kerülnének, ahová kicsit hosszabb ideig mennék, hogy ott éljek közöttük, ügy intézzek, bevásároljak, érezzem a pénz értékét, szóval mintha ott élnék (de abban a tudatban, hogy hazajövök). Na mármost ezt egy A4-es quilt-en nehéz lenne ábrázolni, de rájöttem, hogy mégse. Ugyanis egy forgó földgömb lenne, mivel én MINDENHOVÁ szeretnék utazni! Elöször egy olyan nem 5 csillagos, hanem elég nekem a négy csillagos szálloda, de nem az a rohanós, ha kedd akkor Belgium, hanem szép tempós utazás. De úgy körbe a világban, a földgömböt keresztül kasul. Természetesen idegenvezetéssel, aki megszervez helyettem mindent. Azért 4 csillagos szállodában, mert nem kívánok vacsorára pucc parádéba vágni magam. Tehát így körbeutaznám kb. 1,5-2 év alatt a földet. Utána jöhetnének a részletesek. Itt már a szállással gond lenne, mert sokszor bérelt lakás kellene, hogy érzékelhessem a helyi adottságokat. Mely országok lennének? Hát nem kell olyan sok, csak néhány. Pl. Svájc, ahol megnézném, hogy tényleg olyan tisztaság és rend van? Finnország, amelyet valamilyen okból nagyon szeretném megnézni. A rendezett kisebb településeket, az épületeket és a szaunákat a tavak partján. Persze kipróbálni. Aztán az USA-ban Long Island és környéke ahol a gazdagok laknak. persze náluk laknék a vendégszobában. Milyen az ő életük? Aztán egy oylan átlagos amerikai házában élnék, hogy élnek, mi az ami őket foglalkoztatja. Seattle-be szeretnék menni, nem tudom miért, de olyan szimpatikusnak tűnik. Végül a volt SZU-ból egy kicsit hosszabb időt töltenék Moszkvában és Szentpétervárott. Mennyit változott, a bürokrácia változott-e? Hogyan élnek most.
Szóval felsoroltam. Mi az ami hiányzik ebből? Hát a szponzor, vagy ahogy Guszti bácsi mondaná, nincs meg hozzá a lé! Hiányzik nekem mindez? Igenis meg nem. Szeretnék utazni, de még jobban hazatérni. Itthon én nagyon jól érzem magam. Szeretnék Magyarországon utazgatni. Sokszor olyan jó érzés rácsodálkozni egy egy település szép kis terére, utcájára. Persze ez nem zárja ki azt, hogy nem fogok utazni külföldre, de rövidebb időre. Van ahová egyik fiam miatt mennék szívesen, van ahová az ott eltöltött idő miatti nosztalgia. Pl.nagyon sokat jártam Prágában. Régen is és most is. Azon már túl vagyok, hogy a régi önmagamat keressem. Inkább a változást.
Tehát ha egy jó tündér felajánlaná, hogy utazzam vele, elmennék, de ha nem, akkor nem. Mindezt írom akkor, amikor nagyon úgy néz ki, hogy egy darabig elutazunk. Nekem még mindig nagy élmény, hogy személyivel, határellenőrzés nélkül lehet utazni. Persze utazni jó valljuk be, de még jobb hazaérkezni és élményeinkre emlékezni.

2009. szeptember 8., kedd

Foltoskodás


Ezt a képet - köszönet Beszandnak, mert az ő albumából vettem le, máshol sajnos nem találtam - azért mutatom, mert ez a csoportunk közös munkája a jászberényi kiállitáson a barátságról. Nekem - éppen ezért - nagyon tetszik. Semmiféle dijat nem kaptunk, de nem is baj, mert a barátság, amivel közösen csináltuk, többet ért. Alúl középen a blokk csportunk legidősebb tagjáé, aki beteg volt, de a felét megcsinálta és beküldte. Nagyon szerette volna ha ő tudta volna befejezni, de végül az egyik foltostársnő a csportból befejezte.
Én amikor elkezdtük, az első blokk a nagyok közül a középső volt kész, nekünk kisebbeket kellett csinálni, nem tudtam elképzelni, hogy fog ez összeállni. Hát összeállt. Művész csoporttársunk kitalálta, hogy sárga alapra teszi és mindegyiket a szürke anyaggal kerezeti (ez volt az egyik anyag aminek szerepelnie kellett benne). Szerintem a szürke pont kihozza az egyes blokkokat és a sárga háttéren nagyon jól érvényesülnek. Igy összeállitva megint rádöbbentem, hogy milyen nagy szerepe van a szineknek azok harmóniájának. Talán ezzel kellene kicsit többet foglalkozni. Persze itt is szubjektiv sokminden. Van olyan szinösszeállitás, ami nem mindenkinek tetszik. Hogy mitől van az, hogy bizonyos összeállitás szinte mindenkinek tetszik, az talán a művészet titka. Mert úgye vannak divatszinek ill. szinösszeállitások. Volt időszak, amikor a kéket a zölddel nem lehetett összehozni, most pedig milyen divatos. De nem mindegy, hogy milyen árnyalatot.
Az egyik bolhapiacon volt egy hölgy, aki textilből készitett zsákocskákat, szatyrokat, régi kézimunkákból kivágott alátéteket, falvédők darabjaiból készitett patchwork képet árult. Nekem nem tetszettek. Persze ez az én véleményem. Sajnos látszott rajta a nem szép munka, a nem összeillő anyagok és szinek. Az elhelyezésről nem beszélek, mert egy piacon nincs kirakat. De ugyanaznap ahol láttam az ismert foltos neszeszereit, a pontos munka a jó szinösszeállitás nem zavarta, hogy egy egy kosárban csak úgy voltak. Szépek voltak.
Sokat vitatkoznak egy egy rendezvény zsüri véleményén. Szerintem akármilyen zsüri van, soha nem fog olyan döntést hozni, hogy az mindenkinek tessék. Persze ők azért belekalkulálják a közönség véleményét és általában az be is jön.
Ezek gondolataim voltak a patchwork készitéséről és arról, hogy mindig van mit tanulni. Tudom, hogy az általunk készitett pályázati munka nem tartozott a dijazottakba, de tanulni tanultunk belőle. Ja meg olyan jó ott látni! Ez éppen olyan, mint amikor évkezdéskor ott állnak a diákok, mind szépek, dehát a leszebb az enyém!

2009. szeptember 6., vasárnap

Csak úgy - bolhapiac

Egyik vendégem elment, jöttek a másikak. Szeretem a vendégeket, mert olyan programokat kell szervezni, amelyek változatosságot hoznak az életemben. Nem mintha nem lenne elég eseménydús igy is az életem. Van egy barátnőm, aki Franciaországban él és már igen régóta tartjuk a kapcsolatot. Úgy hét éve kb. irt, hogy férjével előnyugdijba mentek (férje betegsége miatt)és úgy döntöttek, hogy régiségek beszerzésével és értékesitésével foglalkoznak. Sajnos a férje elég hamar meghalt és ő folytatta az elkezdett tevékenységet. Meglátogatott Varsóban és évente 2-3 alkalommal jön Magyarországra. Ilyenkor én szoktam elkisérni a beszerző utakra és belekóstoltam ebbe a szakmába, hobbyba. megjelent egy könyv az Ecseriről (sajnos nincs kéz alatt igy nem tudom a szerzőt leirni) nagyon érdekesen irja le az Ecseri létrejöttét - kezdve a Telekitől - napjainkig. Én mindig szerettem bolhapiacokra járni, hogy miket vettem és veszek az általában a hangulatomtól függ. Az Ecserin pl. sok textilt vettem (himzéseket, falvédőket, csipkéket stb). Sajnos az Ecseri már nem az ami volt, de létrejött helyette a Pecsa (Petőfi Csarnok) ujabban meg a Verseny utcai piac. Természetesen az elit ebben a műfajban a régiségkereskedő üzletek, ezek közül is a Falk Miksa utcaiak. Eleinte ugyebár volt a Szent István krt. sarkán a BÁV, aztán mentek az üzletek az első keresztutcáig, ma pedig már a Szalay utcáig tart. Nagyon szép dolgok vannak ott, de nagyon meg kell nézni, alkudni lehet, de kb.olyan a különbség egy itteni üzlet és a Verseny utcai piac között, mint egy turi és egy márkás üzlet között. Ezen a megjegyzésemen biztos megsértődnének egyesek, de vállalom. Van itt is egy kedvenc üzletem, ahol textileket árulnak. Na de most a tegnapi és mai napról akarok irni.
Sajnos két esemény közrejátszott, az egyik a meleg felvonulás, mivel én a barátnőmmel a Verseny utcába mentünk, a többiek meg kis földalattival akartak a Szépművészeti Múzeumba. Na ez nem sikerült nekik és hiába mondták, hogy milyen jó a demokrácia, közelről nem tetszett nekik. Ma viszont futóverseny volt, igy megint le volt zárva az Andrássy út és bizony igen körülményesen tudtunk eljutni a Pecsába parkolóhelyet találni pedig igen körülményes volt.
Aki nem volt még a Verseny utcai piacon, az ne keresse a Verseny utcába, mikor a Dózsa György úton kezdődik a Stadion felé és valahol ott van a fizetett helyű vásár. Szinte már ismerjük az árusokat. Kezdem megtanulni, mik azok a régiségek amik mennek és felfedezni a "kincseket" Most az utcán találtuk meg a legszebb "kincset" egy zsirtartó bödönt piros zománcozott anyagból. A belseje teljesen épp, csak a tetején van egy kis lepattanás. 500 Ft-ért (természetesen alkudva, mert az kell!). Volt aki tudta az árát az árujának, volt aki nem ismerte, de mindenütt lehet és kell alkudni. Teli szatyrokkal mentünk el és elégedettek voltunk.
Ma a Pecsába voltunk, ami már "elegánsabb" és drágább mint a Verseny utcai. Persze ilyenkor az idő is számit. Amit felfedeztünk, hogy vannak dolgok, amiket ha keresünk nincsenek, de aztán vannak dolgok, amik mindenütt megjelennek. összecsukható szinházi távcsővet 1000 Ft-ért vettünk (igaz záráskor és több mással, ez is egy bevett gyakorlat) a Verseny utcában, ma a Pecsában 2-3 ezerért árulták. Ami meglepett ma a zománcozott mérő kis edények (1 dl, 2dl, 5 dl) 4000 Ft. darabja, a levesszedő szintén. Mellé kaptunk egy megjegyzést is, hogy hiába drága a hobby, fizessük meg. Azt vettem észre, hogy a Pecsa kezd elrongyosodni, azaz egyre több a ruha. Persze olcsóbb mint bármelyik turiban.
Ettől függetlenül érdekes egy ilyen kirándulás, mégha nem veszünk semmit se (én se vettem!) jókat lehet beszélgetni, noszatlgikus tárgyakat lehet látni, esetleg amiket mi valamikor kidobtunk. Persze vannak gyűjtők, akiknek ez egy szenvedély.
Barátnőm elégedett volt, egész jól megosztjuk a tevékenységeket. Én olyan szomorú vagyok, mikor látom a horgolt teritőket, a családi fényképeket, de ugyanakkor örülök, hogy esetleg egy olyan gyűjtőhöz kerülnek, aki nagy becsben fogja tartani!
Aki még nem volt ezeken a piacokon, és módja van, javasolom egy szép szombat vagy vasárnap a látogatást.
Aztán ma még sétáltunk a Bazilika körül és mivel régen jártunk arra, nagyon megörültem, hogy milyen szépen helyrehozták a sétáló utcákat, milyen sok szimpatikus kis étterem és kávézó van. Az egyik képeslap boltban megtaláltam azokat a kis neszeszereket amiket a Levendula boltban árultak (kicsit drágán)igy megnyugodtam, hogy az én neszeszereim se olyan semmi ajándékok!

2009. szeptember 4., péntek

Csak úgy

Mivel mostanában sok mindennel elvagyok foglalva, hogy ne legyen a blogom üres, egy pár viccet teszek ide (az internetről jött, a nem szalonképeseket kivettem, nehogy azt gondoljátok!)

Az orvostudomány rövid története:
- Fáj a torkom!
Válasz:
Kr.e. 2000 - Tessék, edd meg ezt a gyökeret!
Kr.u. 1000 - Az a gyökér pogány dolog, mondj el egy imát!
Kr.u. 1850 - Az ima babonaság, idd meg ezt az elixírt!
Kr.u. 1940 - Az elixír kígyóolaj nem tesz jót, nyeld le ezt a pirulát!
Kr.u. 1985 - Az a pirula hatástalan, vedd be ezt az antibiotikumot!
Kr.u. 2009 - Az antibiotikum nem természetes, nesze edd meg ezt a gyökeret...

Szépségszalon

Hazaérve mondja az asszony a férjének:
-Most jövök a szépségszalonból.
-Zárva volt?-kérdezi a férj.

Hagyaték

Haldoklik az öreg Kohn. Mondja a feleségének:
- Asszony, ha meghalok, minden vagyonomat temesd el velem!
Pár nap múlva a temetés után áll a sírnál Kohnné és a barátnője. Azt mondja a barátnő:
- Ugye, nem voltál olyan hülye, hogy minden vagyonát eladtad, vettél egy nagy gyémántot, és betetted abba a kis dobozba az urad mellé!?
- Ó, barátném, én mindig engedelmeskedtem az uramnak. Eladtam minden vagyonát, betettem a számlámra, írtam neki egy csekket, ha beváltja, beváltja, ha nem, nem...

A feleség így szól a férjéhez:
- Drágám, nem láttad azt a könyvet, amit a múlt héten vettünk?
- Melyiket?
- A Hogyan éljünk 120 évig címűt !
- Ja azt?! Kidobtam!
- Kidobtad?! De hát miért?
- Mert rajtakaptam anyádat, hogy azt olvasgatja...

Egyik szőke nő felhívja a másikat:
- Te, nálatok sincs melegvíz?
- De van, csak hideg

A szemorvos köszönti páciensét:
- üdvözlöm Józsi bácsi, régen láttam!
- Régen én is...

A szülészeten az egyik apuka hosszasan fényképezi az újszülött fiát.
Megkérdezi az egyik ápolónő:
- Ez az első gyermeke?
- Nem, az első fényképezőm.

Két barát beszélget:
- Az orvosom azt mondta, ha nem mondok le a szexről, hamarosan meghalok.
- Hogy-hogy?
- A felesége a barátnőm.

Egy asszony utazik a HÉV-en, és az újságban a halálozási statisztikákat
olvassa. Odafordul a mellette ülő férfihez:
- Tudja, hogy valahányszor levegőt veszek, meghal egy ember?
Mire a férfi:
- A fogmosást próbálta már?

Egy nő vár az orvos irodájában. Az ápolónő kiszól neki:
- A vizeletminta, amit adott, almalé.
A nő felugrik:
- Azonnal kell hívnom a fiam iskoláját. A másik edényt becsomagoltam neki
uzsonnának.

Egy várandós asszonyka ellenőrzésre megy az orvosához. A vizsgálat után
szégyellősen megszólal:

- A férjem megkért, hogy kérdezzek meg valamit.

- Tudom, tudom - feleli a doki. Megnyugodhat, a szex nem veszélyes egészen a terhesség utolsó hónapjáig.

- Nem egészen erről van szó. Hanem arról, hogy nyírhatom-e továbbra is én

a füvet.

APRÓHIRDETÉSEK:

- Családi és személyi szolgáltatások terén piacvezető világcég, területi képviselőt keres.Jó kommunikációs készség és alapfokú latin nyelvtudás szükséges.A jelentkezésre kérjük ráírni:'plébános'.

-

- - Világhírű vonósnégyes keres elsőhegedűst,
másodhegedűst és csellistát.

- Fiatal, jóképű üzletember vagyok, hat autóm, két mobilom
van, és egy nyaralóm a Karib-tengeren.
Nem keresek senkit, csak dicsekedni akartam.

- Mellnagyobbítás kézrátétellel! Sikertelenség esetén
azonnali pénzvisszafizetés!

- Cukrászdámba eladót keresek. Feltétel: előre haladott
cukorbetegség.

- Elcserélném 120 kilós nejemet két 60
kilósra!

-Vigyázzatok, ne vegyétek meg a japán TDK együttes kazettáját. Én már
többször is meghallgattam. Teljesen üres!

- Kezdő autóvezető megbízható tanút keres soron következő balesetéhez.

- Postagalambjaimat ingyen odaadom madárkedvelőnek, aki nagyon-nagyon messze lakik.

- Elveszett az egyik dísztárcsám. Ha nem kapom vissza, eladok hármat.

- 3 szobás, tetőtérbeépítéses családi ház utcára néző nagymamával eladó.

- 1 db A4-es típusú félfamentes rajzlapomat ugyan ilyen típusú Audira cserélném.


2009. augusztus 31., hétfő

Játék


Sikerült beszkennelni a barátság blokkot. Fényképezőgépem nincs itthon, a nyomtatót (szkennert) csak most sikerült megjavitani. Korak technikával csináltam.

Játék

Jelentem, hogy a Colette javasolta barátság blokkal kész vagyok, de technikai okokból csak holnap (remélem) tudom megmutatni. Fényképezőgép javitás miatt!

2009. augusztus 26., szerda

Foltoskodás


Ezt a könyvet vettem ma. Féláron sikerült hozzájutni, mivel a kiadó Hirlevelét is kapom és interneten keresztül rendeltem, valamint elmentem érte.
Nagyon szép könyv, persze sokat ismertem belőle, de egészen más elektronikus formában mint könyvben. Azt mondták, hogy karácsonyra megint megjelenik egy pw könyv, de nem Tilda.
Ha már a városban jártam, akkor úgy gondoltam elmegyek a Varrógép Centrumba és veszek egy zippzár talpat. Elég naiv voltam. Én olyan zippzár talpat akartam amit Békáson láttam, azaz féltalp. Ezt adták a Neumann géphez régebben. Természetesen az újabb gépek nem kompatibilissak az újabbakkal. Végig mutattak mindenféle talpat, én magyaráztam milyet akarok, de valahogy nem értették. Itthon megnéztem mégegyszer a gépkönyvet, amiben a zippzár varrótalp egészen más, de megrendelésre lehet olyan un. féltalpat kapni. Na ezt meg én tudom nehezen felfogni. De hát ez van!
Hazafelé egy busszal jöttem, aminek a megállójában áttudok szállni a másikra. Csak azt felejtettem el, hogy közben megváltoztatták a menetrendet ill. a buszok számozását és utvonalát. Ez már a második alkalom kb. 3 éven belül. A megállót nagy nehezen találtam meg (több ember megkérdezése után!) aztán megtudtam, hogy aránylag ritkán jár. A nagy melegben nem volt kellemes várni. Végül jött a busz, amin alig volt utas. Hiszen a közönség még alig tudott hozzászokni, nem tudom hogy lesz ez a jövőben. Szóval azért volt egy jó is, tehát van egy szép könyvem!

Dij


Ezt a dijat kaptam Loncitól, köszönöm szépen. Hirtelenében nem tudom kinek ajánljam fel! Azt hiszem mindannyian megérdemlitek!

2009. augusztus 24., hétfő

Mesterségek Ünnepe

Nagyon régen voltam már a Mesterségek Ünnepén. Ennek egyik oka, hogy ebben az időben általában nem vagyunk itthon, ha meg itthon vagyunk, akkor vendégjárás stb. Most a hosszú hétvége miatt volt módunk elmenni. Természetesen a fényképezőgépet otthon hagytam igy egy honlapon Adrienn szives engedélyével megjelent képeit mellékelem.

Ezzel kezdödött (ez a netről van)

A kiállitó standok.

Ez a ruha nekem is nagyon tetszett!

Sok szövős volt!

Ez egy himzőnő

Itt a nemezelők. Sok nemezelő volt és nemezből készült árú.

Itt a sok bábfigura!

Ez egy vásárfia a csodaszarvas egy kirgiz nőtől vettem.

Ez egy másik vásárfia, mézeskalács mintákhoz!

Ezt a francia információnál kaptam, a 15. Ezüstvölgybeli kiállitás programmja. Benne van, hogy Magyarország diszvendég!

2009. augusztus 22., szombat

Játék


Jelentkeztem Kalex játékára. Hátha nyerek. Egyszer már nyertem!

2009. augusztus 19., szerda

Család

Mostanában inkább a családi dolgokkal vagyok elfoglalva, igy főleg olvasó üzemmódban tudok blogolni. Ja és a kapott vicceket gyorsan felteszem, más is nevessen, ne csak én.
Eddig a január volt a szülinapok és ünnepek hónapja, mivel a nagyobbik fiam, férjem és nászom is januári. (hamarosan menyem bátyjáéknál januárban jön a harmadik baba) Most viszont eljött augusztus. Ez a hónap augusztus 20 miatt amúgy is az ünnep jegyében telik, de most kis Violánk augusztus 13-án lett egy éves ma pedig nekünk van kerek házassági évfordulónk. Szerintem az országban igen sokan házasodtak ezen az ünnepnapon. Szeptember 4-én pedig kisÁkoskánk lesz 4 éves.

Ez a két kis emberke egy hónapja. Azóta Vilcsike felállt és elindult. Annyira tetszik neki, hogy megy egy darabig, majd elesik de ujabban is feláll és megy tovább.

Itt a szülinapi buliján elvonult a babaszobába és az asztalnál próbált tevékenykedni. A sinekhez úgyanis nem szabad hozzányúlnia, mert az a bátyjáé. De Vilcsike most kapta meg az első babáját igy a babaszoba hamarosan babákkal is benépesül.
Tegnap visszanéztük azokat a filmeket, amelyeken a két fiam születése és cseperedésük volt látható. Egyenlőre még 2x8-as fekete fehér hangtalan filmen. Érdekes volt látni a kis gyerekeket, na meg magamat (istenem milyen fiatal és sovány voltam, majdnem azt irtam, hogy csinos és szép!) hogy elrepült az idő! Érdekes a kis unokák mennyire hasonlitanak az apjukra. Persze az anyjukból is van bennük, de a vonásaik erősebbek az apai vonalat mutatják. Majd késöbb biztos másként lesz. Érdekes volt látni, mikor a mi két fiúnk kapott egy szánkót és azt kivitték egy üres részre, ahol ma egy szép játszótér van és az unokák játszanak.
Szombaton nagy családi összejövetel a mi ünneplésünkre. Sajnos a két tanúnk már nincs közöttünk, igy csak az egyiknek a feleségét tudjuk meghivni. Viszont az is nagy szó, hogy példát adtunk gyerekeinknek az egymás megbecsüléséről!

2009. augusztus 18., kedd

Játék

Ez egy másik játék, amiben csinálni kell valamit

Colette játéka...

Colette jóvoltából csatlakozhatnak az érdekeltek egy közös munkához... Colette blogja is 1 éves lett, s blogszülinapjára egy barátság takaró elkészítését találta ki. Aki szeretne csatlakozni itt megteheti.

Játék

Ezt a dijat kaptam Sziránszkitól. (Ő Beától kapta)

A játék lényege!

1. Tedd ki a díjat a blogodra.

2. Nevezz meg legalább 10 blogot, akiknek szeretnéd ezt a díjat odaadni.

3. Linkeld be azt, akitől kaptad a díjat.

4. Hagyj üzeneted a díjazottjaidnál, hogy tudjanak róla.

5. Írd ki a blogodra, hogy kiknek küldted el a díjat.

Akiknek szánom ezt a remek hűsítőt:

Sajnos én nem tudok irni 10 embert akinek tovább küldhetném, mivel olyan sok játék forog. Akinek van kedve az csatlakozzon!
Hűsőlni pedig mindenkinek kell.

2009. augusztus 17., hétfő

Csak úgy

Egy férfitől kaptam:
Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.

A nőknek csakis a belső értékek számítanak. Pl.
klíma, börülés, világított piperetükör, dönthető ülés stb.

A halász azért megy ki a tóra, hogy halat fogjon..a horgász meg azért, hogy
ne legyen otthon.

A memóriám már nem a régi. És ráadásul még a memóriám sem a régi.

Addig igyál, amíg már szépnek tűnik, de még nem akarod elvenni feleségül.

A hisztéria alattomos betegség! A nő kapja meg és a férfi hal bele

Minden reggel ágyba viszem a páromnak a kávét. Neki már csak meg kell
darálnia...

Azt mondják, elmebajban szenvedek... De én nem szenvedek, élvezem minden
percét...

A munkahely olyan, mint a sakk. Ha alacsonyabb beosztásban vagy, akkor
csupa paraszt vesz körül és járhatsz gyalog. De ha előléptetnek, akkor
egyből mindenki téged akar leütni.

Vagy sokat keresel, vagy sokáig!

Alkoholista az, aki annyit iszik, mint mi, csak ellenszenves.

Mindig a főnök végzi a feladat oroszlánrészét: üvölt.

Attól, hogy valakit nem értenek meg, még nem művész!

Amiből lekvárt lehet főzni, abból pálinkát is.

Az emberi hülyeségnek csak alsó határa van.

A processzorok füsttel működnek. Ha kijön belőlük a füst, nem működnek tovább.

A munka azoknak való, akik nem tudnak horgászni.

Az áram alatt lévő alkatrész ugyanúgy néz ki, mint amelyik nincs áram alatt.
Csak más a fogása...

Azért van a vonaton két mozdonyvezető, mert ott akkora a zaj, hogy egy ember
el se tudná viselni!

Az élet attól szép, hogy bármi megtörténhet. És attól szar, hogy meg is történik.

A szerelem egy hosszú, édes álom. A házasság az ébresztőóra

Ha olajos lesz a kezed, akkor elkezd viszketni az orrod.

Az alkohol öl, butít és a gyomromba döntöm.

Úriember az, aki ígéretéhez híven megmutatja a bélyeggyűjteményét.

Optimista az, aki azt hiszi, hogy a légy a szobában a kijáratot keresi.

A törhetetlen játékok legfőbb haszna, hogy ezekkel kiválóan össze lehet
törni minden mást.

Az élet előttem áll, és nem látok tőle semmit.

Statisztikailag bizonyított: a válások 100%-a házassággal kezdődik.

A stressz az, amikor üvöltve ébredsz fel, aztán rájössz, hogy nem is aludtál.

A mi irodánkban mindenki örömet okoz nekünk. Egyesek azzal, hogy bejönnek,
mások azzal, hogy kimennek

2009. augusztus 13., csütörtök

Csak úgy

Mai szóhasználattal néhány szakma. A sor folytatható!
Uj szakmák listája.

Talicskatoló - Egynyomvonalú kézierőgép-kezelő technikus.

Takarítónő - Higiéniai manager asszisztens.

Ablakmosó - Síküveg restaurátor.

Gondnok - Háztömb manager.

Portás - Front door manager.

Sofőr - Kormánykerék-igazgató logisztikai supporter.

Árokásó - Okleveles nyeles lapát technikus

Disznópásztor - Élelmiszeripari alapanyag előkészítő koordinátor

Pénzbehajtó - Kihelyezett tőke visszaáramoltatási szociális ügyintéző

Verőlegény - Nyeles testápoló-gép kezelő technikus

Rakodómunkás - Anyagmozgatási szakreferens.

Parkoló őr - Forgalombiztosítási szakmenedzser.

Tolvaj - Tulajdonáthelyező és biztonságtechnikai szakember.

Áruló - Szabadfoglalkozású megélhetési eladó.

Utcaseprő - Köztisztasági, tárca nélküli asszisztens.

Kukás - Hulladék managelési szakreferens.

Autómosó - Gépjármű optikai karbantartó.

Bérgyilkos - Humánerőforrás létszám leépítési ügyintéző

Szódás - Szikvíz termék menedzser.

Raktáros - Termékpozíció optimalizálásért felelős logisztikai manager.

WC-s néni - Anyagcsere manager

2009. augusztus 11., kedd

Csak úgy!


Mostanában főleg csak olvasó módban vagyok. Nem is tudom mivel töltöm az időm, de nagyon hamar elmegy! Mindig mondogattam magamnak, ha majd nyugdijba leszek, akkor ezt csinálom, akkor azt csinálom. Tény, hogy sokmindent tudok csinálni. De! És itt jön a nagy felfedezés részemről! Mikor dolgoztam, akkor volt egy napi menetrendem és tudtam mit kell a munkahelyen csinálni és otthon. Azaz jól betudtam osztani az időmet. Most ez a kényszer hiányzik. Sokszor bűntudatom van, ha valami szeméyles dologgal foglalkozom. Szerencsére mostanra már kezd kialakulni a napirendem és a tennivalól elosztása. Persze hallom sokszor (főleg a dolgozó fiamtól) úgyse csinálsz egész nap semmit! Hát nem igaz. Mert pl. lemenni a zöldségeshez, kisboltba kefirért (na jó a sarki turit muszáj megnézni, mivel naponta kapnak árut, de sajnos nem a legjobbat!) az majdnem két óra, figyelembe véve a buszok közlekedését. Ezt időpocsékolásnak veszem.
A tábor után igyekeztem mindent helyre tenni és most jövök rá, hogy jó lenne a befejezetlent befejezni, de valami mindig hiányzik. Mindenesetre a pairok és leirások között rendet csináltam. Annyi minden leirásom van, sokmindent kellene csinálni.
Most egy franciaágytakaró izgat. Nem én akarom csinálni, de megigértem valakinek, hogy csinálok egy pár mintát, aztán keresünk valakit. Nosztalgiával gondolok Lengyelországra, ahol a bútorüzletekbe nem azért szerettem járni, mert a bútorok érdekeltek, hanem azért, mert minden ágyon egy pw takaró volt. Nem kell valami bonyolult mintára gondolni, de általában selyem kunyhó minta volt a gyakori (a vastag vliesre rávarrva, aztán a blokkok összevarrva és hátlapozva). Ami megfogott bennük az a szinek harmóniája volt. Egy kint élő magyar nő mondta, hogy neki az tetszik a lengyel nők öltözködésében, hogy a szineket tudják nagyon harmonikusan összeválogatni. Hát ez igaz. Nem találok egy olyan boltot, ahová elmehetnénk és a különféle takarók közül kiválaszthatná magának azt amelyik tetszik neki. Azok az üzletek, ahol lehetett ilyet látni, sajnos bezártak. A Meskán nézelödtem, hát nem vagyok elragadtatva! Most nem a számlával való elszámolás stb-re gondolok. Ha valaki szeretne egy ágytakarót és talál valakit, aki megvarrja, akkor egy ujság alapján kiválasztják ami a megrendelőnek tetszik. Igen ám, de egészen más az ujság és más a kész termék. Akkor jön a csalódás. Nem tudom hol van a kiút. Azaz sejtem, dehát nem tudok ellene tenni. Ha megnyerném a lottó ötöst!

Ezt a lengyel internetről vettem le, interneten árulják, elég drága, de kézzel készült!

Ezt is egy lengyel internetes boltnál fedeztem fel, megfizethető.
Tehát jelenleg két projekt van nálam készülőben, a farnaciaágytakaró mintái (a vagdalásos munka egy kisérlet volt) összesen három mintát készülök csinálni.
A másik projekt kisÁkos óvodai takarójának és a takarót tartalmazó szatyornak a kijavitása. Ugyanis rossz méreteket adtak és nem tetszésüket fejezték ki. Én meg csodálkoztam, hogy lehet iylen lehetetlen méretű takarót és szatyrot kérni? Az apjának a kistakaróját veszem alapul és arra szabom át a huzatot, a szatyrot pedig akkorára, amekkorára én jónak látom. Aztán szidják a tudatlan nagymamát! Biztos ismeritek azt az anyagot, ami rózsaszinben és vil.kékben is van és úgy néz ki mintha pw lenne, még a tűzések is. Felfedeztem, hogy a Hunyady utcai fiúknál a legolcsóbb. Márha a honlapuknak hinni lehet! Na egy kirándulást megér és jön a következő projekt, Violának a takarója.
Amúgy családi eseméynek is vannak, Viola Eszter most lesz 1 éves nagylány, kisÁkos hamarosan 4 éves nagyfiú és mi is hamarosan ünnepeljük kerek házassági évfordulónkat. Mindehhez hozzáteszem, hogy pozitiv legyek, ma voltunk szemorvosnál és a glaukómám elöször a másfél év alatt erősen javult. Valószinű az új szemüveg is segitett (ne kérdezzétek mibe került, de megérte!) ez már a harmadik progressziv vagy multifokális szemüvegem.