2009. szeptember 27., vasárnap

Csak úgy

Eredetileg az ezüstvölgyi gondolataimat akartam leirni, de kaptam egy kis történetet, amit gondoltam beirok. Már korábban is olvastam, de megörültem neki ujra. Mindig olyan érzésem van, hogy valamit nem úgy csináltam gyerekeim nevelésénél, habár egy szót sem szólhatok mind a kettő nagyon rendes. Egy szülőnek mindig nehéz, hiszen nem szülőnek születtünk, azt csak úgy ösztönösen csináljuk. Ezért van bennünk mindig egy kérdés, hogy jól csináltuk, nem rontottuk el stb. Minden szülő szeretné ha a gyerekének jobb lenne, minden nehézség nélkül boldoguljon. Sokszor elfelejtjük, hogy a nehézségek edzik az embert. Na de melyik szülő akar nehézséget a gyerekének?
Tegnap egy szép kiránduláson voltunk Leuvenben, ez egy kis városka Brüsszeltől kb. 20 km-re, egyetemi városka, ahol több a diák, mint a helyi lakos. A főtéren egy kis kirakodó vásár volt és volt egy nagyon szép templom. Bementünk. Nekem van egy babaonám, ha egy templomban a Szent Antalnak adok egy kis pénzt, akkor oda visszatérek. Nem találtam Szent Antal szobrot, viszont volt egy vendégkönyv. Ebben volt egy lengyel beirás: kérlek, hogy segitsd leányomat boldogulni az életben. Kb. ez volt az értelme. Hát szerintem is, ha gyermekünk boldogul az életben, akkor talán nekünk szülőknek sem kell szégyenkezni. Vagy ez a géenektől függ? Nem tudom.
Az ezüstvölgyi gondolataim a foltoskodásról a következők. Köszönet SziZsunak, hogy több mint 500 fényképet feltett a képtárában (sajnos nem tudom belinkelni, az indexen irta és a blogján keresztül is be lehet menni, én felvettem őt). Minden mű nagyon szép és ha belegondolunk, hogy az illető mennyit gondolkozott, hogy mit csinál, hogyan csinálja akkor szinte minden egyes mű egy kis műremek. Ha mindezt végignézed, szinte nem tudod befogadni. Én csak művészeknek tartom az alkotóit és csodálom. Legyenek klasszikus quiltek, legyenek modernek. Persze az elnevezésekkel én bajban vagyok, mert nem biztos, hogy bennem is azt az érzést hozza ki. Lehet, hogy én mást látok benne. Mindig csodálom a kritikusokat, akik megmagyarázzák, hogy mit akart a művész. Ettől függetlenül -és ez szubjektiv vélemény- nekem a klasszikus quiltek a kedvenceim. A többi is tetszik, de egy klasszikus minta jobban megfog. Ezüstvölgyben igen ügyesen úgy próbálják népszerüsiteni a patchworköt, hogy szinte minden kirakatba jut egy egy darab, amit meg is lehet venni. Sőt az idén is egy boltban árultak saját szövésű anyagokat és anyagcsikokat. Egy butikban ruhák voltak, amik már a legujabb divat jegyeit viselték és októberben divat kiállitás lesz. A kis falvak lakói magukhoz térnek és valami olyat hoznak létre, ami mégis közel van a leépitett textiliparukhoz. De legnagyobb örömömre szolgált, amikor Párizsban a Champs Elisee-n sétáltunk és találtunk egy üzletet, amelyik Elzászot és a Vogézeket reklámozta. Több quilt is kint volt a kirakatban és a 15. Patchwork kiállitás plakátja is, ahol a sarokban ott voltam a magyar fák. A vezető még egy kicsit magyarul is tudott.
Az ezüstvölgyi árusok és maga az árusitás nagyon széleskörű volt, tényleg csak a pénztárca szab határt. A Sipos Margitka tanitotta selyem kompoziciós kép alapnyagai több helyen felfedezhetők voltak. Nagyon szép mola képeket láttam és persze csomagokat is (12 EUR) Az anyagok hasonló áron, de szélesebb választékban voltak jelen. Pl. Kaffee Fassett anyagai 25 cm-es (110 cm széles)drabkák 4,5 EUR áron. Ami engem lenyügözött, az a könyves részleg. Ennyi könyv csak a minket érdeklő témában, szóval én még nem láttam. Nagyon sok volt az egységcsomag, sokféle dologból (táska, képek, charm stb.) Voltak tanfolyamok, dehát azokhoz nyelvtudás és pénz kell. Általában nem árt nyelvet tudni, de nem is tudom melyiket, mivel sokan nem beszéltek angolul (németek, franciák) szóval kialakult egy közös nyelv, amit minden foltos megért. Jóhangulatú jókedvű embereket láttam és ez olyan jó érzés volt. Mint egy közös varráson.

3 megjegyzés:

gubike írta...

Kösz, ezt jó volt olvasni. Mind a két témát.

mammka írta...

Ott voltál??????nagyon örülök!!
Köszönöm a beszámolót és a szülői elmélkedést is.Valóban nagy kérdés,és akárhány évesek is,mindig előjön,hogy vajjon jól csináltam-e?

dixike12 írta...

Köszi ezt szép hosszu beszámolót, jó lenne egyszer elmenni talán jövőre, de tavaly is ezt mondtam. Majd élőben is hallgatom