2013. október 31., csütörtök

Csak úgy!

Csak azt szeretném megírni, hogy sikerült feltenni a Pinterest oldalam jelét a blogra. Beírom, hátha valakit érdekel. Van ezen a bloglistán egy olyan blog, hogy blogbajok (hála és köszönet Ginának). Na ott kérdeztem, mivel a Pinterest beállítási része megváltozott. Valaki (egy férfi) válaszolt és adott egy linket. Innen kimásoltam amit kellett és az elrendezés-pinterest dobozba beírtam. Ez már régebben volt. Na gondoltam ezzel kész vagyok. Aztán rákattintottam és kiderült, hogy egy más személy oldala jelent meg. Figyelmesen megnéztem a JAVA scriptet (remélem így hívják!) és ott láttam, hogy van egy USERNAME. Na ide beírtam az én pinterest oldalam címét és láss csodát, ha valaki rákattint, akkor az én oldalamon találja magát.
Többen azt mondhatják, ha nem értek hozzá, akkor ne csináljam. Ha nem tudok valamit, utána járok és megtudom a megoldást. Így jártam az okos telefonommal. Sokat jártam ott. Legutóljára egy úriemrehez kerültem, szegény fiatalember már nagyon unhatott, de hát én vagyok a vevő, én fizetek, lehetnek kérdéseim. Azt vettem észre, hogy ezeken az ügyfélszolgálatoknál (legyen az bármelyik szolgáltató) az ügyintézőket cserélgetik. Ha véletlenül egy becsületesebb valakihez jutsz, akkor a te javadra sok előnyös dolgot megtudsz, de legközelebb esetleg egy "na intézzük el gyorsan" ügyintézőhöz kerülsz és bizony átverhetnek. Elhiszem, hogy fárasztó lehet egész nap emberekkel foglalkozni, de hát ez is egy munka és mennyivel jobb úgy végezni, hogy az ügyfelek elégedetten távozzanak, mint azt, hogy többször visszajöjjenek! Mivel kibicnek semmi sem drága, én ezekre a helyekre két három napra ezeknek az ügyintézőknek a főnökeit ültetném. Sok mindenre rájönnének és ésszerű változtatásokat hoznának. 

2013. október 23., szerda

Csak úgy!

Most vettem észre, hogy megy az idő, már lassan október vége és a legutóbbi bejegyzés augusztusi. Mi minden történt azóta. Mondhatnám azt, hogy semmi, de azt is, hogy sokminden. Minden nézőpont kérdése. A Facebookon nézegetek -reggel csöndes tevékenységbe belefér- de valahogy ez a gyors átnézés, megosztás olyan rohanásfélének tünik. Leszoktat az olvasásról a tervezésről stb. A blog közelebb van hozzám, de képek is kellenek, hiszen csak úgy ér valamit. A fényképezőgépem egyideig nem volt velem, vagy nem tudtam használni. Most már minden rendben van, rendezni kellene a képeket.
Azért történt valami életemben, három hete születésnapom volt, ahol családom megünnepelt.
Természetesen torta is volt tűzijátékkal és két kis figurával az unokáknak. A gyertyákat én fújtam el. A fiaimtól kaptam ajándékba egy okos telefont. Nagyon örültem neki és remélem nem lesz nálam okosabb. Egyenlőre úgy néz ki még nem ő az okosabb de én vagyok a türelmesebb! A T-Mobilhoz rendszeresen járok vagy tanácsadásért, vagy szerződésmódositásért. Jelenleg korlátlan internet van benne, egy biztositást levetettem. A munkatársak mind nagyon kedvesek, udvariasak, közlik, hogy minden rendben, aztán itthon veszem észre, hogy mégsincs rendben. Most pl. a hivásazonositó nem müködik. Irtam egy sms-t választ nem kaptam. Irtam e-mail-t de a sok jelszóval nem boldogultam. Aztán felhivtam őket telefonon, az első hölgy elakart nekem adni egy ugyanilyen telefont igen kedvező áron. Mondom, nekem nem kell, mondja meg hogy kell beállitani. Végül átkapcsolt egy másikhoz, az megmondta hová menjek, mit csináljak, közölte megtalálom a beállitásokat és ott lesz a hivásazonositó azt kapcsoljam be. Mondom itt nincs. Hát akkor tessék befáradni. Délután mentem az óvodába (én úgy tartom magamról, hogy öregnek öreg vagyok de nem hülye!) egy fiatal mamát megkérdeztem, betudná-e állitani. Hát ezt nehéz lesz megtanulni, mondta, kereste, de ő sem találta. Na nem fog kifogni rajtam, ha addig élek is fogom tudni kezelni. Az alapvető dolgok (telefonálás, sms küldés, gmail levelek megnézése stb.) már megy, dehát úgyebár azért okos, hogy nálam is okos legyen és én is megokosodjak általa.
Nyáron varrtam azért sokat. Most csak két dolgot mutatok, kritikai megjegyzésekkel. Farmer anyagból egy táskát és egy fémzáras neszit varrtam.
Ime a táska:
A fülei nem látszanak, de van neki. Mi a bajom vele? Hát az, hogy nagy. Nagyon jó pl. két három napra dolgaimnak, de mindennapra hordani - nem kocsival - nagy és nehéz. Az úgye úgy van, hogy egy táskába annyit teszünk, amennyi belefér. Ha megpakoljuk, akkor nehéz lesz. Az alja és a bélése egy turkálóból származó függönyanyagból van. Alúl a rózsás anyag alá un.tejszürőt tettem, ami elég kemény ahhoz, hogy megálljon és kényelmesen tudjak rakodni. Úgy képzeltem, hogy a két zsebbe teszem a mobilomat és kulcsomat. Kiderült, éppenhogy elfér, azaz nem a legbiztonságosabb. A hátán két zseb van, oda gondoltam kis jegyzetfüzetet teszek, hát az sem megy bele. Két zsebet varrtam bele, kis tépőzárral. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az A4-es füzet beleférjen. Elöl a Kecskeméten tanult angol papirtechnikával készitett rózsa van. Sajnos az anyag kicsit lágynak és nem erősnek bizonyult, azaz ha több minden van benne a varrások szétmentek. (jobb anyagot kellett volna választanom) Ezeket azért irtam le, hogy a jövőben tanuljak belőle. De hiszen azért varrunk táskát, hogy lássuk hibáit és varrhassunk egy újabbat.
A következő jeans anyagból egy kis neszi
Eredetileg a farmernadrágon voltak felvarrta és rányomtatott gyöngyök. A felvarrtakat leszedtem és újból varrtam, hogy jobban érvényesülhessenek. Sajnos a képen nem látszik. Tűzni akartam tűztem is himzőfonallal össze-vissza. Kiderült ez igen jól sikerült. Virágos anyagból van a bélése. Vliesként kesztyűbélést választottam. Mi a baja? Habár ezt nem mondanám bajnak, de mégis. Lehet, hogy még vékonyabb vliest kellett volna választani, mivel ha kinyitom oldalt egy fémrész fogja le, az anyag egy kicsit kipúposodik. Nem vészes, de én látom. Mindenestre jól sikerült, egyszerű a szabása a varrása. Talán megcsinálom kemény vliessel és akkor olyan lesz, amilyennek látni szeretném.
Ezért ezt a két dolgot nem ajándékozom el, mert ajándékozni csak tökéletest szabad.