2009. szeptember 8., kedd

Foltoskodás


Ezt a képet - köszönet Beszandnak, mert az ő albumából vettem le, máshol sajnos nem találtam - azért mutatom, mert ez a csoportunk közös munkája a jászberényi kiállitáson a barátságról. Nekem - éppen ezért - nagyon tetszik. Semmiféle dijat nem kaptunk, de nem is baj, mert a barátság, amivel közösen csináltuk, többet ért. Alúl középen a blokk csportunk legidősebb tagjáé, aki beteg volt, de a felét megcsinálta és beküldte. Nagyon szerette volna ha ő tudta volna befejezni, de végül az egyik foltostársnő a csportból befejezte.
Én amikor elkezdtük, az első blokk a nagyok közül a középső volt kész, nekünk kisebbeket kellett csinálni, nem tudtam elképzelni, hogy fog ez összeállni. Hát összeállt. Művész csoporttársunk kitalálta, hogy sárga alapra teszi és mindegyiket a szürke anyaggal kerezeti (ez volt az egyik anyag aminek szerepelnie kellett benne). Szerintem a szürke pont kihozza az egyes blokkokat és a sárga háttéren nagyon jól érvényesülnek. Igy összeállitva megint rádöbbentem, hogy milyen nagy szerepe van a szineknek azok harmóniájának. Talán ezzel kellene kicsit többet foglalkozni. Persze itt is szubjektiv sokminden. Van olyan szinösszeállitás, ami nem mindenkinek tetszik. Hogy mitől van az, hogy bizonyos összeállitás szinte mindenkinek tetszik, az talán a művészet titka. Mert úgye vannak divatszinek ill. szinösszeállitások. Volt időszak, amikor a kéket a zölddel nem lehetett összehozni, most pedig milyen divatos. De nem mindegy, hogy milyen árnyalatot.
Az egyik bolhapiacon volt egy hölgy, aki textilből készitett zsákocskákat, szatyrokat, régi kézimunkákból kivágott alátéteket, falvédők darabjaiból készitett patchwork képet árult. Nekem nem tetszettek. Persze ez az én véleményem. Sajnos látszott rajta a nem szép munka, a nem összeillő anyagok és szinek. Az elhelyezésről nem beszélek, mert egy piacon nincs kirakat. De ugyanaznap ahol láttam az ismert foltos neszeszereit, a pontos munka a jó szinösszeállitás nem zavarta, hogy egy egy kosárban csak úgy voltak. Szépek voltak.
Sokat vitatkoznak egy egy rendezvény zsüri véleményén. Szerintem akármilyen zsüri van, soha nem fog olyan döntést hozni, hogy az mindenkinek tessék. Persze ők azért belekalkulálják a közönség véleményét és általában az be is jön.
Ezek gondolataim voltak a patchwork készitéséről és arról, hogy mindig van mit tanulni. Tudom, hogy az általunk készitett pályázati munka nem tartozott a dijazottakba, de tanulni tanultunk belőle. Ja meg olyan jó ott látni! Ez éppen olyan, mint amikor évkezdéskor ott állnak a diákok, mind szépek, dehát a leszebb az enyém!

7 megjegyzés:

Lonci (Győr) írta...

Tényleg nem a díj számít:-)))

Monika írta...

Gyönyörűszép ez a takaró!!!!!!!!!

dixike12 írta...

Ez nagyon szép takaró és jók a szinei a dijak pedig tudod.......

Mi sem kaptunk dijat Fehérváron de annyi baj legyen.

Edina írta...

Nagyon szép lett!!!

Abile írta...

Csodaszép lett ez a takaró!!

Szera írta...

Köszönöm a beírásodat! ... elektronikus úton is nagyon jó... :)

lomaquilt írta...

Szera! Most nem igérem, mert a megkeresése hosszabb időt vesz igénybe mint az átküldése.