2008. december 3., szerda

Másoljunk, adjunk stb.


Megigértem, hogy igyekszem minden bejegyzésemhez valamilyen képet feltenni, ami inspirál, elgondolkodtat. Ezt a neszeszert találtam, persze én kézzel csinálnám. Már több helyen láttam és valószinűleg előbb utóbb megcsinálom. Kevés most az időm, internetezni is kevesebbet tudok, az unokákkal foglalkozom többet. De hát ez fontosabb, hiszen az idő elmegy és ezek a percek nem jönnek vissza! Kisebbik fiamnak szülinapja volt, természetesen interneten keresztül köszöntöttük, de örülök, hogy elment az unokatestvéréhez és jól érezte magát. Hogy megy az idő, nemrégen még kapta a szülinapi tortáját a kis marcipán macival és a gyertyákkal most meg felnött férfi!
Szkrepp irt egy bejegyzést (postot!) az örök témáról a másoljunk, adjunk másnak valamit stb. Idézett egy valakit, aki azt irta magáról, hogy a cuccilizmusban volt divat az enyém a gyár stb. A fiatalabbaknak más gondolkodásunak kell lenni. Igaza van. Egyet felejt el, hogy az enyém a gyár, vigyem amit akarok nemcsak a cuccilizmusban volt, ez részben nevelés kérdése. A mai fiatalok más nevelést kaptak, de anyáik nem számoltak az internet adta lehetőségekkel, a gyors információhoz való jutás nyújtotta lehetőségekkel. 10 év alatt több fejlődés történt, mint korábban 30 év alatt. Én azon vagyok, hogy segitsünk egymásnak, aki az interneten közzétesz valamit, az közkincs. Hogyan lehet akkor mégiscsak megállitani azt, hogy valaki másoljon? Ez nehéz kérdés, de szerintem vannak megoldások és lesznek is. Ebben nekünk is részünk van. Adjunk tovább amit tudunk. Én tudok valamit, azt továbbadom és Te hozzáteszel. Ez igy megy tovább és mindenki alkot valamit. Ha persze valaki nem akarja, az ne tegyen fel az internetre semmit, de akkor az ismertsége sem lesz akkora. Nem mindenki fogja lemásolni. Itt van egy jó példa a Tilda. Könyvek vannak, sőt egyes darabokra külön szabásminta csomagok (pénzért!) megcsinálhatod, de nem lesz ugyanaz, mert kifejlesztett hozzá egy speciális mintázatú anyagot és csak abból szép. Ez már igazi üzlet. Szóval ilyesfajta praktikákkal mégiscsak egyedi tud lenni. Aztán vannak az ujságok és könyvek másolása és csereberéje.Tudom ez szerzői jogokat sért, mégis csinálják. Miért erre nemigen tudok pontos választ adni. De ha valaki akar valamit csinálni, akkor kiakarja használni az internet lehetőségeit és körülnézni. Miért van az, hogy nagyon sokan a japán cuccokat utánozzák? És a japánok még büszkék is erre. Hogyan tudtak ők ilyen gyorsan kifejleszteni egy technikának szinte minden ágában egy csomó uj dolgot? Szóval lehet erről a kérdésről beszélni sokat, de megállitani nem lehet. A Picasán bezárhatnak több albumot, nyilnak másutt ujabbak. Hamarosan nálunk is egyre több lesz bizonyos termékek szabásmintája, ami kapható lesz. Egyre több olyan tanfolyam lesz, ahol komoly felkészültségű valakik fognak ujjnál ujjabb dolgokat tanitani. A résztvevők pedig válogatni.
A csoportban ahová korábban jártam, az volt a divat, hogy valaki elment egy tanfolyamra és a csoportba közreadta a tanultakat. Nem mindenki tanulta meg, de sokan segitettek egymásnak. Hiszen egy tanfolyamon olyan sokmindent nem lehet elsajátitani, azt még gyakorolni kell. Ha valaki tőlem kér valamit, ahogy eddig is, ezután is nagyon szivesen odaadom amim van.

13 megjegyzés:

Zsuzsi írta...

,,Ha valaki tőlem kér valamit, ahogy eddig is, ezután is nagyon szivesen odaadom amim van. "

Igen, ezzel én is így vagyok. Szerencsére azért a nagytöbbség nem félti, amije van, szívesen ír akár tutorialt is, ha kérik tőle -na meg ott az a sok játék is, az is azt mutatja, hogy rendes közösség ez :)

Írd meg lécci nekem a mél-címedet, az enyém ott van a blogomban :)

bruercsi írta...

Szívemből szólsz! Én szedek le netről is ötleteket, de veszek könyveket és újságokat is, nem is keveset, ahhoz képest, hogy még nincs 1 éve, hogy a patchwork elbolondított. Ha kér valaki konkrét segítséget nagyon szívesen segítek, ahogy tőlem telik! Azt hiszem ez az egész jógvédősdi azoknál fontos, akik ebből élnek, nekik minden másolat konkrét pénzt vesz ki a zsebéből, és meg tudom érteni őket is!

katafolt írta...

Sokarcú a dolog,én örülni szoktam,ha látom,hogy valaki tőlem inspirálódik és közben alakítja az eredeti ötletet.Eleinte én is másoltam,de ma már kifejezetten nehezemre esik valamit ugyanúgy megvarrni.Elkezdem,de mindig jön egy ötlet,ami egészen más irányba visz :-)

leda írta...

Nagyon jól esett az utolsó mondatod! Én is ezt szeretném csinálni! De még nem tartok ott. Kezdő vagyok a PW-ben, előtte sem varrtam, így tényleg sok evidens dolog új nekem. Rengeteget tanulok a leírásokból, jól esik, ha segítséget kapok akár neten keresztül is. Gyakran könnyebb, gyorsabb másolni, de kérdés, hogy mit. Ha egy fazont másolok, attól még az anyag, a szín lehet eredeti, így mégis az enyém az alkotás. A fejlődés csak akkor lehet, ha az ötleteket összeadjuk, közösen fejlesztjük tovább.
Szeretném már én is, ha hasznos lehetne másoknak a tudásom, én is adhatnék ötleteket, remélem, nem sokára ez is eljön!

F.Gina írta...

Igazatok van abban, hogy ahol tudunk, segítünk, azt hiszem, engem is így ismertek. De annak már nem örültem, hogy az általam tervezett valamit egy illető megvette, UGYANÚGY megvarrta, semmi ötlet, egyéniség, majd visszavitte ugyanabba az üzletbe, és megpróbálta eladni. És nyilván egyik szerző sem örül, ha a könyvét fénymásolva felteszik az internetre. Szóval, vannak fokozatok :))

SILERIKA írta...

Én azért kezdtem el blogolni, mert nagyon sok jó ötletet láttam Nálatok. Lehet az ötletet másolni, de szerintem mindenki a saját ötletét is beleviszi, és az már egy kicsit más. Ha valaki ötlete megtetszik szólok, és az elkészült darabot is megmutatom. Eddig még senki nem vette rossz néven. Ha nálam lát valaki neki tetsző dolgot, szívesen segítek.Ez egy nagy család, és jószívűek a családtagok :-))

mmama írta...

Tökéletesen egyetértek.
Ezt én is kifejtettem ott.

Marianna írta...

Köszönöm, hogy haso nlóan látjátok a problémát. Sajnos a könyvek és ujságok másolása ellen nem lehet sokat tenni. Hiába tiltják, annál inkább csinálják. És nem biztos, hogy anyagi okokból, inkább azt mondanám, hogy ez egy szenvedély. De örülhet az akinek a dolgain sokan tanulnak! Eleinte másolják, majd beleviszik a saját ötletüket! Keserű dolgokkal pedig lehet találkozni, de ez igy van az élet minden területén. Addig is fogjunk össze foltvarrók és ahol tudunk segitsünk egymásnak!

karenfae írta...

very pretty bag!
Karen USA
http://karensquilting.com/blog/

F.Gina írta...

Látom,ma a Mikulás is megnézte a blogodat (már ha Reykjavíkban lakik) :)) Nem tudom, ezt a témát miért nem a Blogbajokban tárgyaljuk ki ? Ott megjegyzésként is hozzá lehetne szólni, és többek között ezért tartjuk fenn ! Akár át is lehetne másolni, ez MINDANNYIUNKAT érint, is nyilván mindenkinek van véleménye. És ráadásul szinte az összes hozzászóló szerző ott is :))

Marianna írta...

Igazad van, de a foltvarrás másolásáról van szó, az meg nem blogbaj!

Sonnja írta...

Beautiful!
Kind regards,

Sonnja & Beertje Zonn
from the Netherlands

Princi írta...

De jó, hogy idetaláltam és ezeket olvashattam! Nagyon egyetértek mindenkivel, aki az egymás segítését képviseli (hozzám hasonlóan).