Körkérdés

Karácsonyi körkérdés: a legemlékezetesebb karácsonyi ajándék

Kastanie-től kaptam ezt a kérdést. Sok karácsonyt megéltem, a legszebbek talán azok voltak, amikor a fiaim kicsik voltak. Az óvodában készitett "kerámia" diszeiket nagyon sokáig megőriztük és a fára tettük. Kb. 10 éve műfenyőnk van, ami a hangulatot azért megadja, de nem az igazi.
Első emlékem karácsonyról, hogy 24-én este Apám elvitt sétálni és mikor hazamentünk, akkor ott várt egy igazi karácsonyfa feldiszitve. Ajándéknak egy babát kaptam, biztos sokan ismerik azokat a babákat, amiknek teste textilből volt a fele papirmaséból. Én a baba fejét este az ágyamban mindig kikapartam, hogy lyuk legyen rajta. Nem értettem, miért lett Anyám mérges. A karácsonyi babát úgy kaptam, hogy nem szabad a fejét kilyukasztani. Faluhelyen is voltam sokat karácsonykor, nagyon tetszett. Érdekes az ajándékok nem voltak olyan értékesek, inkább az együttlétre emlékszem.
Sajnos ahogy a fogyasztói társadalmi szokások elharapóztak nálunk, a karácsonyok olyan rohangálósak lettek. Mindig elhatározzuk, hogy nem veszünk nagy ajándékot, de azért csak karácsonyra marad azoknak a dolgoknak a megvétele, amit évközben nem vettünk meg. De a családi összejövetelek az utóbbi időben egyre barátságosabbak és a munka szempontjából is megosztjuk erőinket. Végül az a legszebb, amikor a gyerekeket látjuk, hogy örülnek a karácsonyfának és az ünnepnek. Azt hiszem az a legszebb ajándék, hogy látják maguk körül a sok szeretett embert, akik őértük van.
Varsóban egy kisebb közösségben dolgoztam és a karácsonyt közösen (nem 24-én) ünnepeltük meg. Én beiglit sütöttem és apró diszeket varrtam mindenkinek ajándékba. Ezt az első évben csináltam, a következőben már elvárták. De én szivesen csináltam. A lengyelek nagyon szeretik a mákos dolgokat, de a mákot nem mákdarálón darálják, hanem megfőzik és húsdarálón engedik át. Igy az én mákos beiglim különbözött a lengyel mákos kalácstól. A diós beiglit viszont nagyon megszerették.
A lengyel karácsony nagyon nagy ünnep, az áruházakban mindenütt lengyel kolendák (karácsonyi énekek) szóltak, különféle feldolgozásban, sajnos itt-ott azért angol nyelvű dalok is belekeveredtek. De zömmel a kolendák voltak hallhatók. Sok kazettát örzők, ahol különféle feldolgozású karácsonyi énekek vannak. A legszebbek egy kórus által előadottak!
24-én este 12 fogásos vacsora van, hús nélkül. Na nem kell nagy fogásokat elképzelni, a borscs (céklaleves) általában gombás tortellinifélével, halak saláta formában, mákos kalács, tojásos saláták, halak és gomba. A lengyel bigost (ez a mi székelykáposztánkra hasonlit, de többféle hússal és gombával készitik) csak másnak eszik, ha hús van benne. Az ünnep megrendezésére iratlan szabályok vannak, hogy melyik női családtag késziti el (általában a legidősebb). Az asztalra jelképesen a tányérokhoz szalmát tesznek (szinte minden ujság mellékletében van) és az ünnepet ostya letörésével és közreadásával köszöntik. Ez és a vacsora eltart éjfélig, amikor elmennek az éjféli misére. Másnap nagy ebéd van és a fa alatt az ajándékok. Krakkóban betlehem verseny szokott lenni, azaz kiállitják a legszebb betlehemeket, amiket készitettek.

Azért érdekes megismerni más országok szokásait, hogy tanuljunk egymástól de nem fontos utánozni. Igy jobban fogjuk tisztelni is őket. Kár lenne ha mindenhol egyforma lenne az ünnep. Az a szép, ha mindenki megtartja a saját szokásait, mert a gyerekeknek ez marad meg az emlékezetükben.
Továbbitanám Dixikének a hólabdát.

Ajándék

Hurrá, hurrá!
Ma megkaptam a karácsonyi húzogatósomat, Katafolt-tól. Nagyon szép hatszögletű teritőt készitett és hozzá harmonizáló neszeszer valamint egy kis kártya. (sajnos a fényképezőgépemet fel kell töltenem és csak akkor tudom lefényképezni!) Nagyon köszönöm!
Ma feladtam három PIF-esemnek az ajándékokat (Maria, Mammis, Beszand) és akit én kihúztam annak a karácsonyi ajándékot. Most már a postán a sor. Nem tudom, a sztrájk mennyiben befolyásolja az ajándékok elérkezését.
Én csak akkor mutatom meg, ha az érintettek megkapták.
Egyenlőre még varrok, mivel a családtagok és ismerösök ajándékait készitem.
Ma voltam a Böszörményi úti Adventi vásárba, ahol meglepően sok pw dolgot láttam. Nagyon szép kis állatfigurákat, igen jól elkészitve, jó anyagból. Madárka, ló, elefánt, cica stb. Azt hiszem olyan 1800 pénz körül van, de nem vagyok benne biztos, annyi árat kérdeztem. Általában szép dolgok voltak. A kerámiák tetszettek még. (vettem egy sótartót ajándékba, aki ezt értékeli) Jópofa dolgot láttam egy fából készült bagoly amire szemüveget lehet tenni. Csak hová tegyem a baglyot, hogy megtaláljam a szemüvegem? Nem fogom mindig a bagolyhoz vinni? A vevők nem hemzsegtek, panaszkodtak is az árusok.

Játék

Szeretem a játékot. Hógolyót senki nem dobott, de úgy érzem, hogy magamnak dobok és megválaszolom.

Horoszkópod: Mérleg, ami szerintem illik rám
Egyéb események,amikor születtél: Koraszülött voltam, azaz nyolc hónapra születtem, de ebből semmi baj nem származott. Sőt nemrégen még az orvosi papirt is megtaláltam. Nem mintha érdekelne, de állitólag ez a későbbiekben kellett (ja amúgy a házasságkötés után nyolc hónapra születtem, de ebből ne vonjon le senki következtetést, hiszen papirom van róla!)
Ha nyernél a Lottón: Igaz, hogy nem lottózom, de ha nyernék, akkor elöször a család lakás helyzetét rendezném, az életünkhöz megtakaritást félretennék, egy kicsit nagyobb utazást tennék. A megmaradt nagyobb összegből összeállitanék egy csapatot és elinditanám a Foltvarázs ujság utódját! Ezekután biztos azt mondjátok, hogy lottózzam!
Rossz szokás,de nem nagyon tudsz megszabadulni tőle: Szóval nem vagyok nagyon rendrakó, rendszerető, többet kellene magammal is törödnöm!
Ha web-böngésző: google :) természetesen.
Ha koffein: Reggel a férjem főzte kávé tejjel, estefelé pótkávé tejjel, hogy ne aludjak el. Amúgy ha megkinálnak, nem utasitom vissza!
Színeid ruhában: Fekete! Tudom, hogy kellenek az élénk szinek is, de azok módjával, kedvenceim a türkiz (azon lehet vitatkozni, hogy ez zöld vagy kék) és a pink.
Most mi van rajtad: Kék alapon fehér mintás klepetus ami elegáns és házi, amúgy eltakar mindent.
A legutóbbi könyv,amit olvastál:Még olvasom, mert két kötetes. Joan Anderson: Egy év a tengerparton (egy házasság története)
Ha háziállat:ciluka! Sajnos nincs.
Amit soha nem választanál háziállatnak: csuszómászó, bogár
Amit legjobban szeretsz magadban: az, hogy vagyok! Ha nem szeretném magam, akkor a környezetemre ez kihatna, én pedig jóba akarok lenni a szeretteimmel. Érdekel minden és minden lében kanál tipus vagyok. Szeretek szervezni és közösségi ember vagyok.
Tíz év múlva ilyenkor hol látod magadat?: egyáltalán jó lenne megélni! Egészség legyen és akkor unokáim körében leszek. Violámnak szeretném átadni kézimunkaszeretetemet.
Legutóbbi nagyon jó élményed: Tyúkanyó vagyok és azt szeretem, ha körülöttem vannak gyermekeim. Szeretek utazni és élményeket gyűjteni. Amig ezek a dolgok megadatnak addig ezek számitanak jó élménynek. De jó élmény az is, ha sikerül mindent kifizetni, mindent ügyet elintézni és mindent rendbe tenni!

Foltoskodás

Hogy a bejegyzésem ne legyen kép nélkül! Sajnos ha inspirációként valami szép pw tárgyat teszek fel, azt hiszik, én csináltam! Nem akarok idegen tollakkal ékeskedni, de tényleg tetszik, amit mutatok. A szövegből kitűnik, de aki nemérti..... Na ez a kép jellemzi a hetemet. Hétfőn és szerdán csoport karácsony, az egyiken ajándékoztunk, a másikon varrtunk ja és mindkettőn ettünk. Szombaton közös varrás. A maradó időben már amikor itthon voltam, akkor varrtam. Jelenleg nagy a kupi a varró, vendégszobában és a nappaliban a sarkomban. Anyosóm jön hozzánk kb. egy hónapra, tehát a varrógéptől kiűzetve leszek, marad a kézi varrás de az is csak lassan, mivel az ünnepi készülődés nem varrással fog eltelni. A szokásos főzés, sűtés stb. 24-én nagyfiaméknál leszünk, de előtte kis Vilcsikénknek lesz a keresztelője. Közben kisebbik fiam hazajön, remélem a ferihegyi sztrájk miatt megérkezik. Egyenlőre ajándékokat összekészitettünk, megvettünk, apróságok maradtak. De azért még könyv hanglemez vásárlás maradt rám. Nézem az utcai fabódékban az árusokat és portékájukat, eleinte olyan szépnek tünt, aztán olyan egyformának. Nem tudom hol szerzik be, valami központi elosztó van? Nagyon egyformák. Hiányzik a Leander bolt. Nagyon szinvonalas és sok szép kézimunka volt. Tudom, hogy bizományba vette át az árut, de nem egy készitőtől és ezért volt szinvonalas. Pl. az erdélyi horgolt szélű abrosza is olyan szép volt (igaz kétszer annyiba került mint az utcán) de a különbség minőségben hasonló volt. Szóval egy ilyen bolt hiányzik. Igaz, hogy van az Iparművészeti és Néprajzi Muzeumban vásár, de egyrészt a belépő, másrészt az árak nincsenek összhangban az árukkal! A Moszkva téren az egyik árus már tavaly is árult pw neszeszereket és kis babákat, igen gyorsan elvitték tőle. Tehát lenne rá igény. Dehát a kereslet kinálat nem mindig találkozik. Illetve találkozik, de ennek kellene, hogy legyen egy jó helye, ahol profi módon van a bemutatás és kinálat. Hát ehhez viszont pénz kellene. Mert úgye egy ilyen üzlet fenntartása nem kevésbe kerül, meg kell találni a csatolt termékeket. Biztos, hogy megtudna élni, csakhát..... Ezért jó, ha hobby szinten üzzük ezt a szenvedélyünket!
A közös varrás jó volt, állitólag ez az iskola máskor is helyet adhat. Viszont ha más időben (most azért a karácsonyi készülődés miatt nem voltunk nagyon sokan) rendezik, akkor a terem kicsi lesz. Igy nagyon kényelmes volt. Nem egészen értettem a tombola rendszert, igy tombolát sem vettem, azt a cédulát amire azt mondták, hogy őrizzem meg, kiderült, hogy nem kell. Érdekes, hogy a közös varrások közül a budapesti, vagy Pest megyei régió nem találja meg a szervezőjét. Valahogy ezt nem szivesen vállalják, ill. ha szervező akad, mellette segitő csoport kevésbé. A vidéki találkozók szervezettebbek, látszik, hogy sokak munkája van benne. Ez nem kritika akart lenni, csak megjegyzés, senkit nem akarok megsérteni. Viszont mindenki örült egymásnak és minden beszélgetés a foltoskodásról szólt. Ez nagyon jó volt. Aranyos kis szivet varrtunk, amit kihimezhettünk. Sokszor gondolkoztam azon, hogy mit lehetne csinálni még egy-egy ilyen közös varráson. De úgy vettem észre, hogy azért vannak jó ötletek. Nekem az nem tetszik, amikor varrunk, azt beadjuk és aztán valaki megnyeri. Egyszer a Várban volt ilyen. Én otthon azt a blokkot megvarrtam volna. De nem tudtam, hogy be kell adni és elfelejetettem lerajzolni. Viszont a sorszámomra nyertem két darab anyagot, amit azóta is szeretek. Szóval lehet ismerkedni és dumálni, ami úgye egy nőnek igen fontos!
Elkészitettem a karácsonyi húzogatós ajándékomat és a PIF-eket is. Sajnos a cimeket nem találtam igy irtam nekik, hogy küldjék el. A blogban az a rossz, hogy a cimét (@-t) nem mindig tünteti fel. Pedig szeretném feladni holnap vagy holnapután. Aztán meg mutatom miket varrtam! Most megyek folytatom a varrást, mert ezenkivül is van mit varrnom!

Másoljunk, adjunk stb.

Megigértem, hogy igyekszem minden bejegyzésemhez valamilyen képet feltenni, ami inspirál, elgondolkodtat. Ezt a neszeszert találtam, persze én kézzel csinálnám. Már több helyen láttam és valószinűleg előbb utóbb megcsinálom. Kevés most az időm, internetezni is kevesebbet tudok, az unokákkal foglalkozom többet. De hát ez fontosabb, hiszen az idő elmegy és ezek a percek nem jönnek vissza! Kisebbik fiamnak szülinapja volt, természetesen interneten keresztül köszöntöttük, de örülök, hogy elment az unokatestvéréhez és jól érezte magát. Hogy megy az idő, nemrégen még kapta a szülinapi tortáját a kis marcipán macival és a gyertyákkal most meg felnött férfi!
Szkrepp irt egy bejegyzést (postot!) az örök témáról a másoljunk, adjunk másnak valamit stb. Idézett egy valakit, aki azt irta magáról, hogy a cuccilizmusban volt divat az enyém a gyár stb. A fiatalabbaknak más gondolkodásunak kell lenni. Igaza van. Egyet felejt el, hogy az enyém a gyár, vigyem amit akarok nemcsak a cuccilizmusban volt, ez részben nevelés kérdése. A mai fiatalok más nevelést kaptak, de anyáik nem számoltak az internet adta lehetőségekkel, a gyors információhoz való jutás nyújtotta lehetőségekkel. 10 év alatt több fejlődés történt, mint korábban 30 év alatt. Én azon vagyok, hogy segitsünk egymásnak, aki az interneten közzétesz valamit, az közkincs. Hogyan lehet akkor mégiscsak megállitani azt, hogy valaki másoljon? Ez nehéz kérdés, de szerintem vannak megoldások és lesznek is. Ebben nekünk is részünk van. Adjunk tovább amit tudunk. Én tudok valamit, azt továbbadom és Te hozzáteszel. Ez igy megy tovább és mindenki alkot valamit. Ha persze valaki nem akarja, az ne tegyen fel az internetre semmit, de akkor az ismertsége sem lesz akkora. Nem mindenki fogja lemásolni. Itt van egy jó példa a Tilda. Könyvek vannak, sőt egyes darabokra külön szabásminta csomagok (pénzért!) megcsinálhatod, de nem lesz ugyanaz, mert kifejlesztett hozzá egy speciális mintázatú anyagot és csak abból szép. Ez már igazi üzlet. Szóval ilyesfajta praktikákkal mégiscsak egyedi tud lenni. Aztán vannak az ujságok és könyvek másolása és csereberéje.Tudom ez szerzői jogokat sért, mégis csinálják. Miért erre nemigen tudok pontos választ adni. De ha valaki akar valamit csinálni, akkor kiakarja használni az internet lehetőségeit és körülnézni. Miért van az, hogy nagyon sokan a japán cuccokat utánozzák? És a japánok még büszkék is erre. Hogyan tudtak ők ilyen gyorsan kifejleszteni egy technikának szinte minden ágában egy csomó uj dolgot? Szóval lehet erről a kérdésről beszélni sokat, de megállitani nem lehet. A Picasán bezárhatnak több albumot, nyilnak másutt ujabbak. Hamarosan nálunk is egyre több lesz bizonyos termékek szabásmintája, ami kapható lesz. Egyre több olyan tanfolyam lesz, ahol komoly felkészültségű valakik fognak ujjnál ujjabb dolgokat tanitani. A résztvevők pedig válogatni.
A csoportban ahová korábban jártam, az volt a divat, hogy valaki elment egy tanfolyamra és a csoportba közreadta a tanultakat. Nem mindenki tanulta meg, de sokan segitettek egymásnak. Hiszen egy tanfolyamon olyan sokmindent nem lehet elsajátitani, azt még gyakorolni kell. Ha valaki tőlem kér valamit, ahogy eddig is, ezután is nagyon szivesen odaadom amim van.

Csak úgy

Ma ezt az angyalkát kaptam. Úgy hivják, hogy angyalka pénzzel és csak azok kapják akik megérdemlik. Hát nem tudom megérdemlem-e. Tegnap varrás helyett a szekrényemben csináltam rendet. A fehérneműs szekréynben két polcom van, azokat szortiroztam. Rájöttem, hogy az IKEA katalógusban bemutatott polc, azaz fiók rekeszekre osztva nem is olyan rossz dolog. Majd az ünnepek után kitalálom milyen dobozokat érdemes varrni. Egy csomó ruhát kiszórásra javasoltam. Még többeknek megmutatom és ha nem kell, megy a Máltaiakhoz, vagy az Auchan ruhagyűjtőjébe. Szerintem a szelektiv gyűjtőkhöz kellene ruhagyűjtőt is tenni. A nyugdijasokkal beszélgettünk arról, hogy lehetne egy csere-bere ruhagyűjtést szervezni. Akinek ami nem kell, azt elhozza és összeöntjük, aztán mindenki kiválogatja ami neki kell és igy mindenki jól jár. Még meg kellene szervezni, hogy a megmaradt ruhákat elvigyük a Máltaiakhoz. természetesen én csak olyanokat szórtam ki, amelyek pw célra nem alkalmasak. Ma a háztartással foglalkozom, de jövő héten a varrásé lesz a fő szerep. Kivéve hétfőt, amikor unoka vigyázás és textil egyesületi program van.
A szemem normális, most hallottam a rádióban, hogy sokan nem tudják, hogy glaucomájuk van és csak akkor tudják meg, amikor már késő. Ezért fontos főleg a rövidlátóknak szemszűrésre elmenni. Én háromhavonta kapom a szemcseppeket, amit naponta egyszer cseppentem és javult is. Szerencsére erre a támogatást nem vették le pedig igen drága gyógyszer. (azért a pénzes angyalka jöhet!) De úgye nem a pénz boldogit!
Gyűjtöm a recepteket. Csináltam birsalma sajtot és kint volt az asztalon, hogy szikkadjon. Kettőt csináltam. Az egyik már elfogyott, mert mindenki megakarta kóstolni, hogy megszikkadt-e? Most a másikat elcsomagoltam. Szilikonos formába öntöttem és nagyon szépen kijött. Hamarosan elkezdem a mézes puszedlik és formák sütését. Azonkivül apró süteménynek a coockie egy általam módositott változatát, amivel mindig sikert aratok. A receptjét (valahol a gépemben van) beteszem a Közösen főzünk blogba, de előbb megkeresem.

Csak úgy

Régen irtam, mivel magam sem tudom miért, de annyi minden más dolgom akadt. Aztán nem akarok leragadni a gépnél sem.
Ime egy kis szűtyőke

Na nem az enyém, nem kell megijedni, de hasonlót, csak háromszirmút varrtunk szombaton egy nagyon jó hangulatú varrónapon. Nagyon örültem, hogy ott voltam, mert sokat tanultam. Az én kis szűtyőkém kész van, de az anyag választás miatt nem lett a legszebb. Origami is volt, nagyon érdekesek, de valahogy az kevésbé fogott meg. Nem tudom miért. Pedig az atasharit szeretem. Mindenkinek van kedvenc technikája amit szeret csinálni.
Aztán K.Edittől tájkép varrást tanultunk. Nem is a tájkép maga, hanem a tanitás stilúsa nagyon tetszett. Aztán rájöttem, hogy ehhez elő kell vennem a himzőtudományomat és azt is gyakorolni kell. Miközben átnéztem egy csomó irodalmat a himzésről, sok mindent láttam. Szóval a technika maga is nagyon megkapott és ennek alapján ötleteim támadtak. De aztán rájöttem, hogy el kell kezdeni a sorozat gyártást. Szóval most az anyagok kiválasztása, sablonok készitése és prototipusok gyártása folyik. Közben azért az élet is megy tovább.
Hétfőn elhoztam az Aréna Kiadótól az új foltos könyvet. Ez nem tildás, egy angol szerző műve. Nagyon érdekesen irja le a dolgok elkészitését. Nekem különösen az tetszett, hogy készitett egy varróeszköz tartót. Azt irja, hogy egyet csinált otthonra, egyet a himzésre, egyet a foltos találkozókra, egyet utazáshoz. Igy a házban több ilyen tartó van. A benne lévő dolgok természetesen ide oda vándorolnak, ha valahová megy akkor végül mindet beteszi a szatyrába! Ez nagyon tetszett nekem. Sajnos én is hajlamos vagyok erre. Ezért szeretnék egy fonott kosarat, amit szivem szerint kibélelhetek. Már kaptam kettőt is. De én olyat szeretnék, amibe egy A4-es nagyságú dosszié elfér. De majd lesz olyan is. Viszont most látom, hogy a közös varrásokra célszerű több szinű cérnát vinni. Igy erre fogok egy lapos tartót varrni. Még van egy csomó gépselymem azoknak jó lesz.
Voltam a Meseboltban, nagyon szép tildás anyagok vannak. nem olcsók. Nem szeretem a drága anyagokat, mert félek elvágni és varrni belőlük. De most nekifogtam és vágom, s varrok.
Ha készen leszek több mindennel, akkor majd mutatom.
Most pedig megyek szemorvoshoz, mert ez a legfontosabb!