Tábor-folytatás

Talán nem kellett volna tegnap megirnom a tábori élményeimet, mert nem elég pozitiv szemlélettel irtam. Köszönöm minden hozzászólónak az észrevételeit. Hiába ezek a tapasztalatok igenis egy táborban eltöltött idő után jönnek elő. Most kezdenek bennem is leülepedni az élmények és csak a szépre emlékezem. Talán azért van mindig kissebbségi érzésem, mert nem tanultam még meg kukacolni. De ezt nem tartom bűnnek. Ami késik az nem múlik. Azonkivül a kézivarrás is van olyan szép és jó. Félretéve mindezt, én nem mutattam eddig be semmit, amit én készitettem, igyekeztem a mintadarabot mutatni (igy a tájképek közül mind Editke munkái, sajnos a tűzés nem nagyon látszik, de az is nagyon szép!)
Pozitivan álljunk hozzá, az egyik nagy tanulásomat és eredményemet mutatom.
Első nap készitettük Szirénnel ezt a zacskótartó babát, amit biztos mindenki ismer. Készre is varrtam.

Otthon aztán elfoglalta méltó helyét, azon a kis szekrényként, ahol a nylon zacskók és egyéb szelektiv cuccok vannak. Ami viszont az ujdonság, az a baba mellett található kis nylon háromszögek. Egy előttem ülő foltostól tanultam és nagyon jó ötletnek tartom. Most a nylon zacsikat három csoportba sorolom. A babában lesznek a közepes méretüek (olyan tesco nagyságúak) Egy kisebb zacskóban (hogy tudjam, hogy ezek kicsik) a kis méretűek. A nagyok pedig egy nagyobba. Igy minden belefér a szekrényke keskeny részébe, sőt még az elegánsabb "kukázós" táskák is. Nagyon köszönöm annak a foltostársamnak-sajnos a nevét nem tudom- aki ezt megmutatta. Azóta hajtogatom a zacskókat.

Lehet, hogy a kép nem jó, de ez Cseh Margitka art quilt-je. Én nem is tudtam, hogy kezdjek neki és egyáltalán mi lesz abból amit csinálok. Végül -szerintem-nem lett rossz. Még nincs kész. Ugyanis himezni kell és lehetőleg olyan himzésfajtákkal, amiket nemigen használtam. Valahogy a franciacsomó eddig nem akart összejönni, most egy két mutatás és már négy szálat elvarrtam. Megtanultam a magvetés és két térbeli himzésfajtát is, sőt a kinai csomó készitését a fonal végére. Szóval olyan sok apró kis trükköt, amit elvileg tudtam, de vagy nem sikerült, vagy nem tudtam hol használjam.

Dobray Zsuzsáról már sokat hallottam és a "könyvéről" Ez a könyv egy nagy dosszié szerüség, ahol igen jó minőségű olyan szövet állagú vlies "lapok" vannak és ezekre gombostűzi a gyorsvarrási mintáit. Igy leszedhetők és megmutathatók. Meg kell jegyezni, hogy minden mintadarab igen jó minőségű ameriaki anyagból van!


A gyorstechnikák alkalmazására is mutatott példát. Az volt a jó, hogy nem tanultunk olyan nagyon sok dolgot, de amit tanultunk azt meg is varrtuk. Igy ha jegyzeteltünk, ha nem, a mintadarab megmaradt nekünk. Nem biztos, hogy a jegyzetelés alapján szintén megtudnánk egy félév után varrni. Habár az ügyesebbek biztos megvarrnák!

Ez is egy gyorstechnika a "könyvből" de itt vannak Zsuzsa hire "cérnanyuszijai". Ugyanis ő a leeső háromszögeket nem dobja el, hanem összegyüjti és összevarrja. Ezeket gyűjti és ezekből sokmindent tud késziteni. Ezen a képen a bal felső sarokban látható egy cérnanyuszikból összeállitott blokk, amiből hűtőmágnest készit. De ott vannak a gépe mellett, hogy kezdésnél erre menjen rá és akkor az estleges csücsköt nem kapja be a gép.

Ezt kaptuk "házi feladatnak" asok kis cérnanyusziból és maradékból.
Bemutatta a "foltos tragédiáit" ami a kiállitásokra készitett művei voltak, vagy méretben vagy határidőben nem fértek be. Nagyon szép pontos munkák voltak.
Bihari Zsókától a kész munkák végső kidolgozását tanultuk meg. A hullámos befejezésnek egyik trükkje pl, hogy zikk-zakk ollóval vágjuk le a fesleget és akkor nem kell bevagdosni. De a selyemhez ha Optiron keményitőt használunk, könnyebb vele dolgozni és jobb a szórófejesnél is.
Végül maradt az értékelés, minden előadó értékelte a szerinte legjobban dolgozót. Nekem az tetszett ebben, hogy nem a befejezett munkát, hanem a hozzáállását értékelte. Ez erőt adott a kevésbé gyakorlottaknak. Volt egy vászonszatyor pályázat, amit kitettek egy kötélre és "dijaztak". Volt köztük, ami-szerintem- már súrolta táska kategóriát (bélés, zippzárós zseb) de nagyon sok ötletes volt köztük.

Ezek voltak a dijazottak. A fődijat a zöld nyerte (sajnos rossz a fotóm) aminek talpa is volt és a trapéz alakot kinyitva egy igen nagy szatyrot kaptunk. A két kicsi az a fajta, amikor alúl van egy kis zippes "táska" és ebbe teszik a szatyrot.

Ezek az ablak másik felén voltak a "futottak még" kategóriából.
Kapott mindenki egy-egy oklevelet, hogy résztvett a VII. békási táborban.
Szóval igazatok van, inkább a minőségre kell rámenni, nem pedig a mennyiségre, persze törekedni a minél több dolog megtanulására. (pl. bizonyos meglepik rovására!)