2008. május 29., csütörtök

lakberendezés

Mostantól Elizanikó tanácsai szerint minden beírásomhoz teszek bejegyzést. A régebbieket is lassan át fogom írni. Egyenlőre örülök, ha tudok írni. Most egy darabig korlátozva vagyok a net használatban.
Mit jelent a lakberendezés? Először talán azt, hogy lakásunkat rendbe tesszük kitalálom az ujfajta elrendezést és a holmijainkat elhelyezzük. Sajnos mindketten gyűjtögető típusúak vagyunk és a holmijainknak helyet kell keresni. Ez nem egyszerű dolog. persze aki nem egy gyűjtögető hanem szigorú selejtező, annak egyszerűbb!
Lakásunk 3 szobás átlagos több mint 30 éves. Négyen éltünk benne, most maradtunk ketten, de egy főnek mindig kell biztositani hálóhelyet, elkülönítve. Csabának a filmezés szerkesztéséhez, videók másolásához sok műszer és hely kell, nekem a varráshoz a varróeszközök és szakirodalom elhelyezéséhez. Sok a könyvünk, irataink. Sok mindent még nem akarunk kidobni, de valószinűleg sor kerül rá.
2005 végén jöttünk haza több mint 6 év külszolgálatból, ahol fel kellett számolni egy háztartást. Amit hazahoztunk, azt a garázsba tettük dobozokba. Aztán jött a kocsi regisztráció, a nyugdij után járás. Tudtuk, hogy 2006-ben a lakást teljesen felakarjuk újítani. Még vissza kellett menni bizonyos dolgainkért. Megvoltak a mesterek és az elképzelések és utolsó percben megváltoztattuk a konyha helyét. Na ez sok mindent felborított. A legnagyobb munka a lakás összepakolása és egy bérelt lakásba költözés volt. A felújítás tk. aránylag gyorsan ment, férjem a művezetés szerepét én a szervezést vállaltam és együtt az anyagbeszerzést. Mindent adminisztráltunk. 2006 év végén már visszajöttünk, de sok doboz volt minden szobában. Aztán lassan a dobozok kezdtek kiürülni, bizonyos bútorokat vettünk ill. csináltattunk méretre. Igy egyszerűbb volt és lakásunk már kezd igazi lakás formát nyújtani. A garázsból sikerült szinte minden dobozt felhozni (azért még van egy pár). Most az uj helyzethez kell mindennek helyet találni. Hát ez a legnehezebb. Keményen selejtezek. Most a lakberendezéssel foglalkozó újságjaim voltak soron. Milyen sokat tanulmányoztam őket! Hát most ezeket kellett kiselejtezni! Fájt a szívem. Három nagy csoportra osztottam. Ami érdekes volt benne, azt kitéptem és az így megcsonkított újságokat a szelektívnek szántam! Második csoportba azok tartoztak, amikben olyan sok érdekességet nem találtam. Ezeket a szomszédasszony kapta azzal, hogy ő dobja ki. Egy nagy részt egy másik ismerősnek adtam, aki most rendezi be az új házát. A harmadik csoport, amit nagyon sajnáltam, azokat a húgomnak adtam, aki a nyaralójukba viszi és ha mi lemegyünk, mindig átnézegethetjük. Az előszoba szekrényben találtak helyet az újságjaim nagy része. Persze az előszoba bútort még ki kell cserélni, de ez még odébb van.
Az újságok áttekintése nagy munka volt, de érdekes és nagyon élveztem. A jelenlegi divatirányzatnak talán a csúcsa az antik bútorokkal berendezett lakások. Ezt követik a lakberendezők által berendezett lakások, saját bútorkészitőkkel. Mivel ezek számunkra a felújítás költségei mellett túl sok lett volna, maradtunk saját erőnknél. Talán ha teljesen üres lett volna a lakásunk és kétszer annyi pénzünk akkor fogadtunk volna egy lakberendezőt csapatával. Ami tetszik még az utóbbi időben, az a textilek térnyerése és összhangja. Tehát ha kék az ülőgarnitúra, akkor nem kell kéknek lenni a sötétítőnek, hanem vele összhangban lévő esetleg kék mintás anyagúnak. Sokszor a mintás ülőgarnitúra anyagából készítik a sötétítőt. De pl. a fekete bútornál sokkal szebb a világosabb ülőgarnitúra. Tudom persze, hogy sokszor nem azért van olyan bútor, mert azt akartak, hanem mert azt kapták és nincs módjuk lecserélni. Szóval most igen sok inspirációt kaptam és ez nagyon jó. Egyenlőre a varróasztal kialakítása a legnagyobb feladat számomra. Majd ha kész lesz, akkor lefényképezem. Persze még a függönyt kell megvarrni és a sötétítőt. Sőt a varrógép borítót bármennyire is szeretném, nem fogom farmeranyagból csinálni, mivel a sötétítőhöz nem menne. Na a lakberendezéssel most eleget foglalkoztam, de hát sok energiámat is elvette.

2 megjegyzés:

idi írta...

Szia.Nem irigyellek.Egy pár alkalommal én is átéltem.A legnehezebb talán nekünk a külföldről való hazaköltözés volt.

Violini írta...

Hasonó cipőben mi is! Fárasztó és élvezetes is a rendezkedés, együttérzek meg együtt örülök veled,benne van mindkettő.Nálam legalábbis.