Muszáj ujból irnom, mert én a blogomat olyan naplófélének tekintem. Gondolkodom a kimentésén, hogy késöbb eltudjam olvasni, mi érdekelt ekkor és akkor.
Szóval elmentem bevásárolni a közelünkben lévő CBA-ba. Nagyon szép üzlet és nagyon szeretem. Ajándék csomagoló zacskókat is kellett vennem, amit pont ott láttam. Mikor odaérek, akkor tömeget látok az ajtónál. Nem tudtam elképzelni mi lehet. Aztán megtudtam, hogy nincs áram és a környéken zavar van vele. Nálunk volt, de ez nem jelent semmit. Vártam, de semmi. Majd felültem egy buszra, ami elvitt egy bevásárlóközponthoz. (mivel nemigen tudok sokat cipelni, szempont, hogy hol a buszmegálló!) Ahogy beérkeztem természetesen egy C and A bolthoz érkeztem és csak körülnéztem. Végül vettem egy pólót. Kártyával fizettem. Utána bementem a szupermarket részbe ahol megvettem amit kellett és sorba álltam. Veszem elő a kártyám, de az nincs a helyén. Szerencsére volt nálam pénz így kifizettem. Meghűlt bennem minden hol a kártyám. Vissza a C and A-hoz. Sorba álltam és mondom az eladó kisasszonynak. Az pedig rám mosolyog, jaj de jó hogy vissza tetszett jönni, nem tudtuk mit csináljunk. Ő ugyanis a blokkot betette a szatyromba és elment. A kártyáról elfeledkezett (sajnos én is, azt hittem betette a szatyorba!) Jött az irodából a hölgy, kérdezte a nevem, én még a személyit is megmutatta és visszakaptam a kártyámat. Vannak rendes emberek, akik elhiszik amit mondtam. Ez jól esett. Én már régóta tudom hogy a legfontosabb a bizalom és ha az nincs akkor az már régen rossz. De hogyan lesz valakiből olyan ember, hogy bizalma legyen mások iránt? Talán úgy hogy nemigen csalódott. De jó lenne, ha mindenkinek lenne bizalma a másik ember iránt! Azért ez egy jó érzés volt!
2011. március 24., csütörtök
Csak úgy
Tk. a színekről akartam írni, de annyi minden jut az eszembe és talán túl hivatalos is lenne így egy kicsit nosztalgikus színnel kapcsolatos emlékemről írok.
A színekkel sokat foglalkoztam, de mikor "kötelezően" foglalkozol, az más, mint amikor magad hasznára vagy örömére gondolkozol róla.
Anyám nagyon korán meghalt, 39 éves volt, Kőszegen nyaraltunk, mivel neki egy kis kikapcsolódást javasoltak. Visszafelé megálltunk pár napra Balatonmáriafürdőn ismerősöknél. Fürödtünk, jól éreztük magunkat és reggel összeesett, bevitettük mentővel kórházba és Apám, aki később érkezett meg Pestről, már a kórházba ment és délután közölték vele halála hírét. Én a mai napig nehezen fogom fel, olyan hirtelen történt. Állítólag megpattant egy ér az agyában és nem tért magához. Hogy mi köze van ennek a színhez? Volt egy zöld kardigánja. Nem tudom, hogy ő kötötte, vagy kapta, a lényeg, hogy ebbe temettük el. Azóta a zöld szint valahogy kerülöm. Mármint az öltözködésemben. Volt egy zöld ruhám, érdekes, de keveset viseltem. Türkizt hordtam, nekem a türkiz az zöld, másnak kék, de az más. Mostanában jöttem rá, hogy a zöld szint miért nem szeretem.
Apám csináltatott egy festővel egy festményt Anyámról. Volt egy fényképe amiben egy drapp alapon barna csíkos ruhában volt. A csíkok kb. 20 cm-re voltak egymástól. Nyakban egy gallérral záródott és egy kis sálat hordott hozzá, amit egy brossal zárt. A kép nem olyanra sikerült, mint amilyen eredetileg volt és akkor Apám elvitt a festőhöz (addig nem szólt róla, meglepetésnek szánta). Kérte, hogy vigyem el azokat a kendőket, amiket Anyám hordott ehhez a ruhához. A festő olyan kendőket festett, amik szerinte színben illenek a ruhához. De valahogy azokkal nem volt olyan igazi. Mikor megmutattam azt a kis mustár sárga apró zöld mintás kendőt, akkor csak hümmögött. De mikor lefestette, akkor még ő is elismerte, hogy ezzel a legjobb az összeállítás. Ebből én mostanában azt a következtetést vontam le, hogy sokszor nem a szabályok szerint kell a színeket összeválogatni. Néha nagyon furcsák színkombinációk igen harmonikusak tudnak lenni. A másik pedig, hogy hallgassunk érzéseinkre. Ami nekünk tetszik, abban jobban érezzük magunkat és így bátran használjuk. Egy idő után lehet, hogy ezek a kombinációk bevonulnak az általunk készített quil-ekbe is.
A színekkel sokat foglalkoztam, de mikor "kötelezően" foglalkozol, az más, mint amikor magad hasznára vagy örömére gondolkozol róla.
Anyám nagyon korán meghalt, 39 éves volt, Kőszegen nyaraltunk, mivel neki egy kis kikapcsolódást javasoltak. Visszafelé megálltunk pár napra Balatonmáriafürdőn ismerősöknél. Fürödtünk, jól éreztük magunkat és reggel összeesett, bevitettük mentővel kórházba és Apám, aki később érkezett meg Pestről, már a kórházba ment és délután közölték vele halála hírét. Én a mai napig nehezen fogom fel, olyan hirtelen történt. Állítólag megpattant egy ér az agyában és nem tért magához. Hogy mi köze van ennek a színhez? Volt egy zöld kardigánja. Nem tudom, hogy ő kötötte, vagy kapta, a lényeg, hogy ebbe temettük el. Azóta a zöld szint valahogy kerülöm. Mármint az öltözködésemben. Volt egy zöld ruhám, érdekes, de keveset viseltem. Türkizt hordtam, nekem a türkiz az zöld, másnak kék, de az más. Mostanában jöttem rá, hogy a zöld szint miért nem szeretem.
Apám csináltatott egy festővel egy festményt Anyámról. Volt egy fényképe amiben egy drapp alapon barna csíkos ruhában volt. A csíkok kb. 20 cm-re voltak egymástól. Nyakban egy gallérral záródott és egy kis sálat hordott hozzá, amit egy brossal zárt. A kép nem olyanra sikerült, mint amilyen eredetileg volt és akkor Apám elvitt a festőhöz (addig nem szólt róla, meglepetésnek szánta). Kérte, hogy vigyem el azokat a kendőket, amiket Anyám hordott ehhez a ruhához. A festő olyan kendőket festett, amik szerinte színben illenek a ruhához. De valahogy azokkal nem volt olyan igazi. Mikor megmutattam azt a kis mustár sárga apró zöld mintás kendőt, akkor csak hümmögött. De mikor lefestette, akkor még ő is elismerte, hogy ezzel a legjobb az összeállítás. Ebből én mostanában azt a következtetést vontam le, hogy sokszor nem a szabályok szerint kell a színeket összeválogatni. Néha nagyon furcsák színkombinációk igen harmonikusak tudnak lenni. A másik pedig, hogy hallgassunk érzéseinkre. Ami nekünk tetszik, abban jobban érezzük magunkat és így bátran használjuk. Egy idő után lehet, hogy ezek a kombinációk bevonulnak az általunk készített quil-ekbe is.
2011. március 19., szombat
Tanfolyam - befejezés

Befejeztem Kszenia Dmitrievna orosz művész tanfolyamának ismertetését. Természetesen az ő engedélyével készítettem a sorozatot ill. sokat olvastam hozzá korábbi műveiről. Nagyon sajnáltam, hogy bizonyos félreértések miatt tavaly a Határtalanul-on kevesen tudtak részt venni a tanfolyamán és ebből jött az ötlet, hogy a blogomban ismertetem munkásságát. Tehát nemcsak a tolmácsolás utján szerzett ismereteimet adtam át.
Természetesen ez mind Kszénia alkotása és ő is hosszú utat járt be amíg ezt a stílust kialakította. Ha valaki ez alapján akar bármit csinálni, úgy alakitja ahogy neki tetszik.
A Határtalanul-on kiállítottunk néhány ruhát és sok táskát. A táskák nagy része 4-6 éve készült és nagyon erősnek, újnak néztek ki. Sajnos sok táskát láttam, amelyek 2-3 év múlva már nagyon elhasználódottnak néztek ki. Talán nem voltak elég erősen megvarrva, vagy a tűzés kevés volt. A képen nagyon szépek, de ha kézbe veszed, az már egészen más. Azaz a minőség bizony meglátszik. Vagy érdemes gyengébben megvarrt táskát késziteni, de egy-egy szezonra többet? Nem tudom mi a jobb.
A bemutatott ruhán azt szerettem volna bemutatni, hogy milyen nagy szerepe van a színeknek. Ezt a ruhát a barna árnyaltaiból állították össze és itt ott bukkan fel a türkiz. Mégis nem tűnik annyira barnának és a türkiz uralja a szemet.
Van egy orosz közmondás (sajnos pontos magyar fordítást nem találtam!)amit úgy tudok lefordítani, hogy ízlésekben és színekben nincs barátság. Azaz lehet más az ízlésünk és nem biztos, hogy mindenkinek azok a színek tetszenek. Sok előadást hallgattam, sokat olvastam a színelméletről, olyan igazi foltosoknak valót keveset. Azaz foltos szemmel más tetszik, mint egy képzőművész nézné. De fordítva is. Vannak képek, amelyeknek színvilága nekem tetszik, de egy foltos képet nehezen tudnék elképzelni belőle. Pl. a csoportban csináltunk egy közös munkát, mindenkinek megmondták milyen színből hogyan készítse a blokkját. Az anyagot közösen vettük. Na amikor összehoztuk a blokkokat akkor mindenki mást mondott. Végül az idő győzött és az eredeti összeállítást választottuk. Véleményem szerint pont jó lett. Jó egy kicsit haza beszélek, mivel az én blokkom volt a nem odavaló, de aztán maradt. Nekem ettől függetlenül igen tetszett. Később láttam ezt a képet és igen kellemes szinűnek láttam!
Kszénia színelméletéről olvastam: kézbe vesz több színből álló anyagcsomagot "káoszt" ami megmozgatja a fantáziáját és addig rakosgatja, amíg egy harmonikus színösszeállítást kap ill. megtalálja azt a kivilágló szint ami ezt a "káoszt" feldobja. Ha neki tetszik, akkor örömmel lát a munkának. Legközelebb megpróbálom ezt a módszert. Akár egy kisebb darabon is. Kísérletezni és tanulni kell!
Ezért érdemes ilyen tanfolyamokra, előadásokra járni, könyveket olvasni, ahol a művészek alkotói folyamatáról tudunk meg többet. Ezekből tudunk a legtöbbet tanulni!
2011. március 18., péntek
Tanfolyam - 4

Végül elérkeztünk tanfolyamunk végéhez, ahol egy szoknya varrásra buzditotta Kszénia a résztvevőket. Egy hosszú részekből szabott kissé harangos szoknyát ajánlott. Miért hosszú? Mert ez nőies, a részekbe szabás (különösen a ferde pánttal eldolgozott részek összevarrásával) karcsúsit, a hosszú szoknya ápol s eltakar. Lenvászonból javasolja, mivel ez természetes anyag, kellemes, a részek és azok összevarrása miatt kevésbé gyűrödik. Persze lehet gyapjú (vagy gyapjútipusú) szövetből is késziteni, de mosás szempontjából ajánlatosabb a lenvászon. A szoknya bélése kissé más mint a megszokott. Persze nem minden szoknyát bélelnek. ha bélelik, akkor pamutszövettel, amit hasonlóan kiszabják és összevarrják a részekkel.
Elöször elkészitjük a szabásmintát. Kszénia hozott egy alapszabásmintát, amit úgy ajánlott, hogy soványabbaknak 6 részből szabjuk, kissé teltebbeknek 8 részből. (más tipusú hölgy nem létezik!) Természetesen javasoljuk, hogy csináljunk egy ilyen alapszabásmintát, amit magunkra készitünk, de késöbb más is használhatja. A méretvételnél három méretre van szükségünk, azaz derékbőség, csipőböség és szoknyahossz.
Húzunk egy vizszintes vonalat, arra rámérünk 10 cm-t, majd függőlegesen 20-22 cm-t húzunk és erre vizszintesen rámérünk kb. 13,5 cm-t, aminek a két pontját összekötjük a 10 cm-el. Igy egy trapézt kaptunk, aminek a két oldalát (a trapéz két ferde oldalát) í szoknya hosszáig húzzuk meg. Persze ha ezt a ferde vonalat követnénk, akkor elég bő lenne a szoknyánk, ezért próbáljuk meg a vonalat úgy meghúzni, hogy alul a csipőmérettől kb. 6-10 cm-re legyen egy-egy vonal. Azaz ne akarjunk nagyon bő szoknyát létrehozni. Ezt a szoknyarészt ujságpapirból szabjuk ki, majd alakunktól függően 6 vagy 10 részt vágjunk ki és cellux-al ragasszuk a részeket össze (ekkor a két rész nem fog egymásra feküdni!) hagyjunk kb. 40 cm-es cippzárhelyet és próbáljuk fel. A szoknyának szűknek kell lenni, mivel még minden egyes részre két-két ferdepánt jön ami kb. 1cm-t jelent. Ha elégedettek vagyunk a szoknya alsó bőségével, hosszával, akkor a szabásmintánk jó. Alúl nem kell gömbölyiteni az egyes részeket, hanem a szoknya hosszát kell egészében leellenőrizni. A derekát tetszés szerint készithetjük.
Ha kész a szabásmintánk, akkor egy vastagabb papirra rajzoljuk át és irjuk rá a méreteket.
Ezután kezdhetjük a szoknyavarrását. Kiszabjuk a lenvászonból a 6 vagy 8 részt és nem árt, ha a széleket cikk-cakk öltéssel eltisztázzuk. Ezután elkészitjük a a 6 vagy 8 crazymintát.

Ezeket ráhelyezzük a kiszabott részekre és igyekszünk úgy elhelyezni, hogy egymás mellett is jól mutassanak.

Kb.igy fognak kinézni a crazyk a kiszabott szoknyarészeken. Erősen több tűzéssel rátűzzűk a szoknyarészre a crazy blokkot.

Ezután a képen látható módon ferdepántokkal körbeszegjük a mintát. Elöször csak helyezgessük a pántokat, majd ha megtaláltuk a helyüket, akkor a kétoldalán behajtott ferde pántokat kétoldalán letűzzük.

Ez már a letűzőtt blokkot és felvarrt ferdepánttal ellátott szoknyarészt mutatja.

Ezútán a szoknyarész két oldalára kell felvarrnunk a ferdepántokat. A kb. 3,5 cm széles ferdepántokat elöször a visszájára varrjuk fel, majd a szinoldalán behajtva két tűzéssel erősitjük meg, a pántok szélétől kb. 0,3 cm-re.

Ez már a kétoldalán felvarrt kész szoknyarészt mutatja.
Mikor minden egyes részt igy elkészitettünk, akkor a részeket a visszáján apró öltéssel kézzel összevarrjuk. Cippzárnak válasszunk inkább hosszabbat pl. 30 cm-est.
Az alját, leigazitás után hasonlóan ferde pánttal dolgozzuk el.
Ime egy munkaközi fázis.
Sok sikert a készitéshez!
2011. március 5., szombat
Tanfolyam-3
A tanfolyamon a táskák varrása nem volt téma az idő rövidsége miatt, de mivel ott voltak, természetesen mindannyian gyönyörködtünk bennük és a készitésükről is kértünk információt. A kiállitott ruhák mellé az egyik ablakmélyedésbe elhelyeztük a táskákat és meg kell jegyezni igen nagy sikerük volt.
Készitésük igen egyszerű a gépi és kézi varrás kombinációjából áll. Hogy miért vonzotta mégis a szemet? Talán a szinek és az egyszerű formák.
Ez egy olyan táska amit az elöző részben bemutatott után javasolnak varrni. Természetesen a táska mintájával pénztárcát is lehet varrni és nyakláncot késziteni.
Ez a tipusú táska nyerte el szinte mindenki tetszését. A benne lévő crazy szinösszeállitása megegyezik a hozzá készitett szoknya vagy mellény szinösszetételével. Elkészitése egyszerű de munkás.
A táska elejének és hátának a méreteit megállapitjuk (magasságunk, a táska tartalma szerint, lehetőleg csak a legszükségesebbek kerüljenek bele stb.) Legjobb ha egy ideális táskánk méretét vesszük alapul. Igy két téglalapot készitünk crazy mintával, majd egy vastagabb vagy erősebb anyagot veszünk közbélésnek és egy vékonyabb anyagot. Ez még nem a bélés! A három anyagot összesteppeljük úgy, hogy kb. 1 cm szabad terület legyen két varrás között. Igy két igen kemény lapot kapunk. Most a téglalapon (eolöször érdemes egy papirból kivágni a táska nagyságát) mind a négy sarkán egy-egy kerekitést végzünk, hogy a ferdepánttal való körbeszegésnél ne legyenek sarkok. Ugyanekkorára kiszabjuk a táska bélését az egyiknél a tetejétől kb. 8 cm-re elvágjuk és bevarrunk egy zippzárat (természetesen a varrásráhagyást beszámitjuk. Elővesszük a ferdepántunkat, amely valamelyik szinéből készülhet, de ha nem elegendő, akkor más szinnel kiegészithetjük. Elöször az egyik oldalán a táskának a steppelt és hozzáfogott bélésnek a visszáján hozzávarrjuk a kb. 3,5 cm-es ferdepántot. Majd előre hajtjuk a szinére aláhajtjuk és minkét szélétől kb. 0,3 cm-el letűzzűk. Ugyaezt elvégezzük a táska másik oldalával is. Ezután lemérjük az előlap kerületét és két alkatrészt készitünk, az egyik lesz a zippzár két anyagcsik között a másik rész az oldalrész és alja. Itt a szineket tetszés szerint váltogatjuk. Steppelés, ferdepánt, letűzés. Mivel a táska fülét két vékony pánton keresztül vezetjük, ezeket a pántokat elkészitjük és a zippzár tartó résszel való találkozásnál az oldalsó részbe mikor felvrrjuk a ferde pántot akkor bevarrjuk.
Tehát a táskánk négy része (kivéve a füleit) teljesen kész van, ferdepánttal edolgozva, Ezután az oldalsó részt a zippzáras résszel kézzel igen apró öltéssel összevarrjuk két oldalt és utána ezt a csikot a táska elejéhez és hátához kézzel szintén apró öltésekkel odavarrjuk. Ha mindent igy csinálunk, akkor egy igen erős strapabiró táskánk lesz.
Lehet, hogy kissé bonyolultnak tünik a leirás és munkaigényesnek az elkészités, de a látott táskák ezt mind megérdemlik.
2011. február 22., kedd
Tanfolyam-2
Folytatnám a korábban elkezdett Kszénia tanfolyamát. A tanfolyam cime "Őrült szoknya" volt, ami végül is igaz, hiszen a crazy angolul őrültet jelent és Kszénia azt ígérte, hogy a tanfolyam végére a szoknya egy részét meg lehet varrni. Az igazi címe, ahogy korábban már írtam "Utcai öltözékek a patchwork technika alkalmazásával". Kszénia erre "szakosodott" és a crazy formát használta fel díszítésként. Tanfolyamát általában két napra tervezi, mivel véleménye szerint ha egy pw-vel díszített szoknyát hordunk, akkor legyen még egy darabunk, ami ezzel összhangban van, azaz pl. van hozzá egy táska. A Határtalanul-on láthattuk a táskáit, amik nagyon szépek voltak, de ha egy ilyen táskát hordunk az eléggé hangsúlyos, tehát kell hozzá valami ami színben formában illik. Ezért a kétnapos tanfolyam első részében egy egyszerű táskát varrnak.

A tanfolyamra kérték, hogy alapnak lenvásznat hozzanak a résztvevők, mert ez könnyen kezelhető, kellemes viselet. Mivel pl. a szoknya részekből szabott így nem fog annyira gyűrődni. Mindenki ehhez hozta a maga kedvenc színeit. Nem azokat a színeket, amiket egy quilt képhez szeretnénk használni, hanem amiből a szoknyánkat, táskánkat csinálnánk. Ezt különösen figyelemre méltónak tartotta.
A crazy mintát nem alapra készítette, hanem csak úgy magában, de minden kör után szigorúan levasalta és az egyenes részeket igyekezett hegyes háromszögekké vágni. Egy érdekes hasonlattal érzékeltette a crazy formát: a közepe a szembogarunk (legtöbbször egy kisebb fekete háromszög)az első kör a szembogarunk köré tartozó szivárványszerű rész, majd egy világos rész jön. Nagyságát mindenki a saját tenyere szerint próbálja készíteni, hiszen az mindig kéznél van.

Itt láthatjuk a crazy készités folyamatát.

Ez pedig a kész crazy. Természetesen ahogy nagyobb lesz a mintánk, akkor már nagyobbak lesznek a háromszögek is.
Úgy a szoknyánál, mint a táskánál a kész crazy elemet helyezte az alapra és tűzte. A tűzés igen egyszerű, oda vissza öltések. Nem tűzőtalppal és nem leengedett tűvel. A lényeg, hogy nagyon sűrű legyen a varrás kb. fél egy centi legyen a varrások között. Így pl. a táskák anyag igen kemény lesz.
A továbbiakban egy honlapon megjelent kis táska elkészítését mutatnám be. Először a képeket teszem fel sorba és utána a szöveget.






A kis táska kb. egy CD tartónak felel meg, nagysága is ehhez igazodik. Leginkább a technika megtanulására alkalmas. Készítünk két crazy mintát, majd az alapszínből ugyanakkora négyzetet kiszabunk, amire rátűzzük. Majd az egyik részét felülről kb. 8 cm-re kettévágjuk és kb. 3,5 cm széles szalaggal beszegjük először a visszájáról majd a színén behajtjuk és a cipzárral együtt kétszeresen letűzzük. Így két négyzetünk lesz, amit a négy sarkán lekerekítjük és ferde pánttal hasonló módon körbe varrjuk. A fogót két vékonyabb szalagba bújtatjuk, amit a ferde pánt felvarrásánál figyelembe vesszünk. A ferde pántok és egyenes pántok készítésénél a crazy készítésénél lehulló darabokat használja fel. A vékony pántok felvarrása először a munkadarab visszáján kerül felvarrásra, majd a szinén kétszer. Ezt lehet ikertűvel csinálni, de Kszénia szerint egy gyakorlott varrónő könnyen tud két varrást csinálni a pánt szélétől kb. 0,3 cm-re.

A tanfolyamra kérték, hogy alapnak lenvásznat hozzanak a résztvevők, mert ez könnyen kezelhető, kellemes viselet. Mivel pl. a szoknya részekből szabott így nem fog annyira gyűrődni. Mindenki ehhez hozta a maga kedvenc színeit. Nem azokat a színeket, amiket egy quilt képhez szeretnénk használni, hanem amiből a szoknyánkat, táskánkat csinálnánk. Ezt különösen figyelemre méltónak tartotta.
A crazy mintát nem alapra készítette, hanem csak úgy magában, de minden kör után szigorúan levasalta és az egyenes részeket igyekezett hegyes háromszögekké vágni. Egy érdekes hasonlattal érzékeltette a crazy formát: a közepe a szembogarunk (legtöbbször egy kisebb fekete háromszög)az első kör a szembogarunk köré tartozó szivárványszerű rész, majd egy világos rész jön. Nagyságát mindenki a saját tenyere szerint próbálja készíteni, hiszen az mindig kéznél van.

Itt láthatjuk a crazy készités folyamatát.

Ez pedig a kész crazy. Természetesen ahogy nagyobb lesz a mintánk, akkor már nagyobbak lesznek a háromszögek is.
Úgy a szoknyánál, mint a táskánál a kész crazy elemet helyezte az alapra és tűzte. A tűzés igen egyszerű, oda vissza öltések. Nem tűzőtalppal és nem leengedett tűvel. A lényeg, hogy nagyon sűrű legyen a varrás kb. fél egy centi legyen a varrások között. Így pl. a táskák anyag igen kemény lesz.
A továbbiakban egy honlapon megjelent kis táska elkészítését mutatnám be. Először a képeket teszem fel sorba és utána a szöveget.






A kis táska kb. egy CD tartónak felel meg, nagysága is ehhez igazodik. Leginkább a technika megtanulására alkalmas. Készítünk két crazy mintát, majd az alapszínből ugyanakkora négyzetet kiszabunk, amire rátűzzük. Majd az egyik részét felülről kb. 8 cm-re kettévágjuk és kb. 3,5 cm széles szalaggal beszegjük először a visszájáról majd a színén behajtjuk és a cipzárral együtt kétszeresen letűzzük. Így két négyzetünk lesz, amit a négy sarkán lekerekítjük és ferde pánttal hasonló módon körbe varrjuk. A fogót két vékonyabb szalagba bújtatjuk, amit a ferde pánt felvarrásánál figyelembe vesszünk. A ferde pántok és egyenes pántok készítésénél a crazy készítésénél lehulló darabokat használja fel. A vékony pántok felvarrása először a munkadarab visszáján kerül felvarrásra, majd a szinén kétszer. Ezt lehet ikertűvel csinálni, de Kszénia szerint egy gyakorlott varrónő könnyen tud két varrást csinálni a pánt szélétől kb. 0,3 cm-re.
2011. február 21., hétfő
Csak úgy
Most látom, hogy bizony megy az idő, lassan már februárnak is vége én pedig semmit se irtam január óta a blogomba. Pedig lett volna mit, csak időm nem volt. Azaz volt időm, de azt mással töltöttem. Sajnos nem varrással, szinte alig kézimunkáztam, amit nagyon bánok. Engem a kézimunka bármilyen formája megnyugtat. Sokat kell a házimunkával foglalkoznom, őszinte legyek néha nagyon fárasztó kitalálni mit is főzzek stb. A papirmunkát amit végzek azt hol ide teszem, hol oda, mikor leülök akkor valamiért fel kell ugranom és az elkezdett munkát csak egy óra múlva tudom csinálni. Remélem ennek az időnek is hamar vége lesz és magam osztom be az időmet.

Ez a kép egy kicsit morbid! Miért? Az illető hölgy akié ez a sok anyag volt, meghalt. Hagyatékát kiárusitják. Kicsoda, nem tudom. Mindenesetre elég elszomoritó!

Ez a kép egy kicsit morbid! Miért? Az illető hölgy akié ez a sok anyag volt, meghalt. Hagyatékát kiárusitják. Kicsoda, nem tudom. Mindenesetre elég elszomoritó!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)