Csak úgy

Tk. a színekről akartam írni, de annyi minden jut az eszembe és talán túl hivatalos is lenne így egy kicsit nosztalgikus színnel kapcsolatos emlékemről írok.
A színekkel sokat foglalkoztam, de mikor "kötelezően" foglalkozol, az más, mint amikor magad hasznára vagy örömére gondolkozol róla.
Anyám nagyon korán meghalt, 39 éves volt, Kőszegen nyaraltunk, mivel neki egy kis kikapcsolódást javasoltak. Visszafelé megálltunk pár napra Balatonmáriafürdőn ismerősöknél. Fürödtünk, jól éreztük magunkat és reggel összeesett, bevitettük mentővel kórházba és Apám, aki később érkezett meg Pestről, már a kórházba ment és délután közölték vele halála hírét. Én a mai napig nehezen fogom fel, olyan hirtelen történt. Állítólag megpattant egy ér az agyában és nem tért magához. Hogy mi köze van ennek a színhez? Volt egy zöld kardigánja. Nem tudom, hogy ő kötötte, vagy kapta, a lényeg, hogy ebbe temettük el. Azóta a zöld szint valahogy kerülöm. Mármint az öltözködésemben. Volt egy zöld ruhám, érdekes, de keveset viseltem. Türkizt hordtam, nekem a türkiz az zöld, másnak kék, de az más. Mostanában jöttem rá, hogy a zöld szint miért nem szeretem.
Apám csináltatott egy festővel egy festményt Anyámról. Volt egy fényképe amiben egy drapp alapon barna csíkos ruhában volt. A csíkok kb. 20 cm-re voltak egymástól. Nyakban egy gallérral záródott és egy kis sálat hordott hozzá, amit egy brossal zárt. A kép nem olyanra sikerült, mint amilyen eredetileg volt és akkor Apám elvitt a festőhöz (addig nem szólt róla, meglepetésnek szánta). Kérte, hogy vigyem el azokat a kendőket, amiket Anyám hordott ehhez a ruhához. A festő olyan kendőket festett, amik szerinte színben illenek a ruhához. De valahogy azokkal nem volt olyan igazi. Mikor megmutattam azt a kis mustár sárga apró zöld mintás kendőt, akkor csak hümmögött. De mikor lefestette, akkor még ő is elismerte, hogy ezzel a legjobb az összeállítás. Ebből én mostanában azt a következtetést vontam le, hogy sokszor nem a szabályok szerint kell a színeket összeválogatni. Néha nagyon furcsák színkombinációk igen harmonikusak tudnak lenni. A másik pedig, hogy hallgassunk érzéseinkre. Ami nekünk tetszik, abban jobban érezzük magunkat és így bátran használjuk. Egy idő után lehet, hogy ezek a kombinációk bevonulnak az általunk készített quil-ekbe is.