Divat a horgolás. Ezt a teritőt jó 15 évvel (vagy még régebben?) készitettem. Erre az ágyra készült, de én azt szerettem volna, ha lelóg. Természetesen már nem volt az a fonal igy megmaradt ilyennek. Egy ideig egy kisebb ágyon szolgált.
De hogy ne maradjak horgolt takaró nélkül, egy vékonyabb fonalból horgoltam egy ujabb takarót. Csak horgoltam, csak horgoltam.... Aztán kiderült, hogy nagy lett. Asztalteritőnek is nagy lett. Aztán egy nagyon mintás kanapén volt, senki nem mert ráülni, de szép volt. A kanapén nincs mi legyen a sorsa? Végül elajándékoztam. De akinek ajándékoztam, annak meg kicsi lett. Én meg kicsit elkeseredtem, hogy a sok munkám eredménye nem a legjobb helyre került. Aztán kaptam a hirt, hogy dehiszen ez egy divatos teritő és akinek ajándékoztam, most hozzáhorgol két sort és lesz egy szép és tényleg aprólékos kézimunkával készitett teritője. Az ő munkája is benne lesz, tehát ő is büszke lesz rá. Ennek nagyon örülök.
Szóval a divat ládája megtelt és megforditottuk elővettük ami alúl volt. Nincs új a nap alatt!
Ime a másik teritő!
3 megjegyzés:
Nagyon szép mindkettő, ekkora munkákhoz nagyon sok idő, türelem kellett, de megérte:)
Gyönyörűek!
Te jó ég! Hogy ez mekkora munka lehetett! Különösen tetszik a második...
Megjegyzés küldése