2010. október 10., vasárnap

Foltoskodás-nyelvészkedés

Visszatérve az elöző bejegyzésemhez, amit egy orosz előadó tanfolyamához készitettem. Kicsit átböngésztem az internetet, mit irnak róla. Hozzá kell tenni, hogy a neve elég hétköznapi azaz elterjedt, igy sok más foglalkozásúval is találkoztam. De sok riport készült vele, sőt videókon mutatják be tanitásainak részleteit.
De nem ezekről akarok irni, hiszen ha valaki résztvesz a tanfolyamán akkor a tanácsait ugyis meghallgatja.
Mikor forditottam az előadásáról készitett kis szöveget ill. az anyagszükségletet, az elején megakadtam egy szó forditásán. Ez pedig a "szerzői" (avtorszkij) szó. Végül hosszas tanácskozás után úgy forditottam le, hogy "szerzői joggal védett" alkotás. Ezt igy nehéz értelmezni. Ill. lehet, csak talán nincs rá megfelelő szavunk. Vagy van, csak nem használjuk. Talán úgy mondhatnám, hogy egyedi a szerző által kitalált valami. Ez igen gyakran a textiliparban használatos, de más művészeti ágak is használják. Mert úgye egy festményre ráirják a festő nevét, ugyanezt a fotókra is. Kerámiára, bizsukra, textilből készült tárgyakra is ráirják, de nem ez a jellemző. természetesen vannak a nagy divatházak akik úgyebár nagyon őrzik a nevüket. Na de mi legyen azokkal a tehetséges müvészekkel, akik létrehoznak valamit, de hiába irják rá a nevüket, nem aszerint fogják keresni. A "szerzői" alkotás azt jelenti, hogy megfelelő intézménynél bejelenti az egyedi termék létesitését és ha engedélyt kap, akkor természetesen drágábban tudja árusitani bárhol. A szabadalom szó erre valahogy nem alkalmas. Ilyenkor a forditónak igen nehéz a helyzete, hogy mégiscsak átadja azt a fogalmat amit esetleg akinek átakarja adni, nem ismerik. Ezek a művek (mondom ez több művészeti ágban lehet) olyan egyedi jeleket képvisel, amelyekről meg lehet ismerni. Le lehet másolni, de természetesen akkor már nem lehet a szerző jelét használni. Akik pedig tanitják a készitését, azok tisztában vannak azzal, hogy két mű még ugyanazok kézből kikerülve sem lesz ugyanolyan. Amiért pedig tanitják, az azért van, mert szeretnék, ha elterjedne és másoknak is tetszene. Az igazi művész át akarja adni a tudását, hiszen ezzel is terjeszti a szépre vágyakozást.

Nincsenek megjegyzések: