Itt a május és vel a jó idő. Szinte nyár van már. Minden zöld és ilyenkor az ember hangulata is más. Nemrégen az óvodában anyák napi ünnepség volt. Aranyosak voltak a kicsik és a sok kis testvérke. Nagyon izgultak, közösen szavaltak, majd vagy egyedül, vagy kis csoportokban. A képen édesanyjával látható a kicsike ember.
Itt pedig szavalnak. Hát kisÁkoska nem nőtt nagyra, de hát az apja is ilyen volt. Érdekes volt látni a gyerekeket igy egymás mellett. Voltak nagynővésűek és kicsik, de mind aranyosak.
Ő pedig a kishúga Vilcsike. Nagyon izgatott volt az előadás alatt és mindenáron oda akart menni a testvéréhez. Volt egy másik kislány (anyuka ölében) aki szintén Viola. Vilcsike nagyon aranyos volt, mert többször odament hozzá és megsimogatta. Ő már egy hölgy. Több táskája van (varrhatok én is) amit olyan nagylányosan hord. Itt ő is Anyukájával látható.
Most egy kicsit magamról, azaz a foltoskodásomról. Kecskemétre vittem két ajándékot, azt tudom mutatni, amit én vittem, sajnos nem tudtam még fényképezni hogy én mit kaptam.
Ez a gyöngyös nesszeszer úgy készült, hogy a csoportba valaki behozott ellipszis formára varrt szendvicseket tűzés nélkül. Én letűztem, körbe ferdepántoztam, bevarrtam a zippet (kézzel!) és a keletkezett négyzetekbe egy-egy gyöngyöt varrtam. Egyszerű de nagyon jó kis darab lett belőle.
Ezt a fajta neszit (nem ezt, hanem egy másikat) Tatabányán nyertem tombolán és annyira megtetszett, hogy varrtam kettőt. Alúl egy yo-yoval diszitettem. A különbség annyi az eredetihez képest, hogy beszegtem a zipp nyilását és a zippet kézzel varrtam bele. Bélést készitettem és ennek bevarrásával a zipp bevarrását is takartam.
Most törhetem a fejem, milyen ajándékot vigyek Lőrincre május 8-án.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése