2010. április 15., csütörtök

Csak úgy


Régen irtam blogomba. Valahogy nem jól gazdálkodom az időmmel. A kép Varsóban van a Lazenki parkba. Ez szomszédos a Köztársasági elnöki palotával, ahol a lengyel köztársasági elnök és felesége van felravatalozva. Itt róják le tiszteletüket a lengyelek. Ahogy néztem a TV-ben, nem valószinű, hogy ott buszok, vagy autók járnának. Szörnyű ez a tragédia és úgye pont Katyn kapcsán. Mikor II.János Pál pápa meghalt, akkor éppen Varsóban voltam. Nagyon megható volt az a hangulat. A róla elnevezett sugárúton végig mécsesek voltak még sokáig. A házakon a nemzeti zászló és a fekete zászló. De nemcsak a ház zászló helyén, hanem ablakokban, erkélyeken és autókon.
Korábban irtam, hogy az egyik lábam (most a bal) megfájdult. Reuma osztály majd fizikóterápia. Közben különféle kenőcsök. Most már jobb, de ahogy észreveszem sokat jelent az idő is. Ha meleg van, akkor jobb. Persze ha jobb az idő akkor az embernek a kedve is jobb. A lényeg, hogy egyik nap járok, a következő nap otthon vagyok és pihenek. Na és eljött az idő, hogy varrok. Elég régen varrtam, már éppen ideje volt leülni a gép mellé. Na nem volt valami nagy sikerem. Az első baj, hogy a Tilda féle neszeszert akartam megvarrni, azaz amikor a zippet egyszerre varrjuk be a szinoldal és bélés közé. Már sokszor csináltam. Természetesen elszúrtam és fejteni kellett. Mire ujból megvarrtam, akkor derült ki, hogy forditva varrtam be. Na ezt a darabot szépen félretettem és büntetésből legalább 6 darab ilyen módszerű zipp bevarrást kell csinálnom. Utána egy újfajta kis aranyos tűpárnát akartam megvarrni, amiben csikokat kell egymásra varrni. Ekkor pedig az alsó szál hurkolt. Szétszedtem a gépet, hogy a belement szöszöket kiszedjem (ez úgysem árt neki). Elolvastam a szakirodalmat hát amire gondoltam, túl lazán csévéltem föl az alsó szálat. Azért varrtam egy pár neszeszert, de az a sikerélmény, amit szerettem volna, nem volt. Viszont a varrás maga nagyon megnyugtatott. Ez hiányzott! Most van kedvem is és ihletem is. Ki kell használni.
Voltam Tatabányán. Sokan voltunk, de valahogy nem lehetett észrevenni. Sok kedves ismerős és ami szinte nem fordult elő velem, sokmindent nyertem a tombolán. Máskor is szoktam nyerni, de most igen szerencsém volt. Juhizs ült mellettem és ő szerencsét hoz. Majd lefényképezem a kincseimet. Egy kis báránykát is nyertem, de azt már a gyerekeknek adtam. Viszont egy olyan helyes kis neszeszert nyertem, hogy kénytelen voltam kettő ugyanolyat varrni. Még diszitésre várnak és akkor fényképezek. Jó volt, jól szervezett és jól éreztük magunkat.

Nincsenek megjegyzések: