2021. szeptember 12., vasárnap

OFF-2021

 Az idén (sajnos 2 év kihagyással) Pilisvörösváron rendezték meg az OFF-ot (leánykori nevén Határtalanuk). Tegnap volt a megnyitó a versenyre jelentkezettek dij átadása. Aztán mindenki oda ment ahová akart. Nagyon örült mindenki hogy találkozhattak és jó beszélgetések alakultak ki. Én jól éreztem magam, de megmondom bizony elfáradtam. De a sok ismerős azokkal pár szó váltás már egészem másként kezdtem látni a patchworköt. Sajnos az utóbbi időben kezdett a kedvem elmenni sok mindentől. Ügyeltem az árusoknál, t.k. nem volt szükség ügyeletre, hiszen mindenki regisztrált. Meleg volt ettől soakn szenvedtek. Én a bejáratnál a Tótágas (Kaposvár) mellett ültem. Szép forgalmuk volt.  A Fabtex befejezi ténykedését, és bezárja az üzletet. Biztos megmarad a foltvarrásnál. Szóval jó volt, szép volt de ma már nem akartam visszamenni. 


Ez volt a födij és kétszeres dijat kapott (egy Juki varrógépet) Tóth Teri készítette. Nagyon szép kosztümben volt, amit ő varrt. Örültem, hogy tradicionális mű nyerte, persze a többiek is szépek  a műveiből egy nagy kiállítás volt, sok ismert  művével. Nekem persze a Lucy Boston tetszett.

Jó volt, szép volt!

2021. augusztus 8., vasárnap

Varrószoba

 Úgy döntöttem, hogy a varró és kézimunka dolgaim között csinálok rendet. Elvileg rend van, hiszen minden varrónő, kézimunkázók mindig mindent megtalál. Persze kívülről ez nem úgy néz ki. Szoba rendelkezésre áll? Igen is meg nem is. Van egy háromszobás lakásunk, amelyen négyen osztoztunk. Aztán a gyerekek kirepültek és maradtunk ketten. Azt gondolnánk, hogy bőven elférünk. Igen elférünk, de másként kellene mindent elosztani. Van egy szobánk, amit vendégszobának gondoltuk- anyósom mikor nálunk lakott itt élt- Aztán utána kezdett benne rendetlenség lenni. Varrószobát legjobb úgy kialakítani, ha építkezünk és kijelölünk egy szobát varrószobának. Minden ami a varrással, kézimunkával összefügg csak ebben a szobában lehet. 

Ez az amikor elkezdjük tervezni, hogy épülő házunkban milyen legyen a varrószoba.

Ez egy házilag is kivitelezhető varrógép asztal. Persze ez inkább kisebb helyre képzelhető el.
Ez egy szoba kialakitása előtt a zacskókban lévő dolgokkal a szekrénnyel. Ebből már jobban ki lehet indulni. 

Ez már egy világos és mindenre jó asztal, talán még elegendő is a varráshoz, talán a vasalő és a szabás helyét kellene kijelölni. 

Ez egy beépített lodzsa varrószobának. Sokhelyen beépítik az erkélyt és erre pl. ez ideális. 
A mi általunk kialakított varrórészleg kicsit más. Adott egy nagy asztal, egyik oldalán a varrógéppel, vele szemben a vasaló kis IKEA vasalódeszkával. Az asztal nagyobb részén egy tervező vágó lap. Na ez az amit rendbe kellene tenni. Hol vannak az anyagok? Hát az asztal alatt 4 polcos dobozban. Miért nem mutatom be? Nem akarom. Majd ha rend lesz akkor készítek egy ilyen volt és ilyen lett képet. A dobozokban vannak az anyagok. A kilencvenes években még kevés anyagot lehetett kapni és amit akkor vettünk, mondhatnám inkább bélés anyagnak felel meg. Hogyan tettem a dobozokba? Készítettem egy kemény papír mintát amire kivasalva rátettem az anyagokat. Igy szépen befértek, nem foglaltak sok helyet. A dobozoknak négy fiókja van, kettő magas, kettő keskenyebb. A keskenyebbe kerültek a drágább kisebb méretű anyagok. Tehát ez adott plusz vannak a varráshoz szükséges kiegészítő anyagok, aki dobozokban az asztalon vannak. Vannak UFO-im. Ezek az elkezdett de be nem fejezett munkáim. Ezenkívül sok anyagdarabom van, amik különféle méretűek. Na ezek a kérdések foglalkoztatnak és valahogy a csoportokat akarom először kialakítani. Aztán jön a hely keresés. Ez lenne a bevezető, amit remélem hamarosan folytatok. Gondolom, ha írok róla, akkor az ötletek is gyorsabban jönnek. A selejtezésnél az játszik fő szerepet, hogy nem akarok mindent kidobni, hanem olyasvalakinek felajánlani, akinek ugyanúgy érték mint nekem. 


2021. augusztus 6., péntek

 Csak úgy 2021.

Kicsit meglepődtem, mikor beakartam jönni, hogy írjak valamit, de aztán megtanultam az újabb divatot is. Úgy gondoltam írok, mivel már régen írtam és jó lenne leírnom ami jelenleg foglalkoztat. Túl vagyunk a harmadik hullámon és várjuk a negyediket. Az egész pandémia valahogy megzavarta az életünket és nem lehet tudni mi vár ránk. Ráadásul a jövő évi választások miatt elkezdődött a kampány. Szóval nem egyszerű az élet. 2020-at mondhatom úgy, hogy aránylag jól átvészeltük. Nehéz volt a bezártság, de kibírtuk. Fiunk vásárolt be nekünk, ezért hetente egy alkalommal találkoztunk. A maszkvarrás egy kis szint vitt az életembe, varrtam szomszédoknak, ismerősöknek ajándékoztam. Jó volt az üzletben látni valakit az én varrott maszkomban. De aztán elkezdték árulni és sok különféle varrott maszkok is megjelentek. Most pedig mindig azt hallom, hogy egy bizonyos fajta maszkot használjunk. Jelenleg nem kell használni, csak az orvosi rendelőkben ill. egészségügyi intézményekben. Változás történt, mikor a CÉH közölte, hogy az őszi találkozóra a csoportok varrjanak ollótartókat és kb. 14x24 cm-es fehér vászonra készítsünk valamilyen patchwork mintát. Ezt a találkozón összevarrjuk. Ez kicsit kibillentett nem éppen jó állapotomból. 16 ollótartót varrtam és nyolc mintásat varrtam. A fészbukon élénk patchwork élet zajlott, de az enyhüléssel ez is változott. 



Aztán Tünde javasolta, hogy találkozzunk nála. erre a találkozóra hétfőn került sor. Ildikó nem tudott eljönni, mert dolgozik. Nem is gondoltam, hogy milyen sokat adott nekem ez a találkozó. Hiányoztak az ismerősök és nagyon jó érzés volt találkozni velük. Ez adott nekem egy nagy lökést, hogy a varrószobámban rendet csináljak. Sajnos a képen Tünde nincs, mivel ő fényképezett. 
  • A varrószoba rendberakásához egy terve kell és most ezen töröm a fejem. Tudom ahány ember, annyiféle módszer és a sokféle anyag, kellék bizony helyet igényel és rendet. Legközelebb blogomban leirom az elképzeléseimet, amit aztán folyamatosan megváltoztatok. KonMari módszerével sikerült a ruháimat rend betenni, jelenleg a papirok fele már kész van, talán a varrással foglalkozó dolgaimat is sikerül elhelyezni. 

2021. január 13., szerda

Csak úgy 2021!

 Kicsit bonyolult, de azt hiszem sikerül hozzáigazodni. Talán jobb lett volna, ha korábban kezdek hozzászokni és írtam volna még többet a blogomba. Kevesen írnak, én maradok a blogomnál és leirom ami bennem van. 

Mostanában sokat olvasok, beléptem a NIOK-ba ami a fészbukon van, egy társaság, ahol van havi "ajánlott" olvasmány és beszámolok az elolvasott könyvekről. Mivel én zömmel e-book-on olvasok, ezért a könyvek címlapjait nehezen tudtam mellékelni, de aztán arra is rájöttem. Sok könyv címét felírtam amit mások ajánlottak, megkerestem, többet elolvastam, de többről kiderült, nem egészen az én műfajom. Végül megtaláltam azokat a könyveket, amelyek engem érdekelnek. Persze nem tudok olyan sokat olvasni, mert valahogy elmegy a nap és este meg elalszom. (akármilyen érdekes is a könyv) Találtam olyan blogokat, ahol viszont érdekes könyvekről vannak vélemények. 

A varrással úgy vagyok, hogy nem megy. Megvarrtam a szájmaszkokat az ismerősöknek, de máshoz nincs értekezésem. Kötök, horgolok. Annyi fonalam van, úgy gondoltam fel kell valahogy dolgozni. Aztán egy sál kötésénél megakadtam, de most sikerült egyenesbe jönnöm. Viszont rájöttem, hogy a rendcsinálás területén kell többet dolgoznom. Először a papírokat kell rendbe tennem. Itt elég sok a lemaradásom. Közben a fűtő kazánunk nem fűt, a mosogató gépünk elromlott. Várni kellett a szerelőkre, végül a kazánt megjavítottak, de aztán megint megállt. Most éppen jó. Ez annyiban rossz, hogy nincs meleg víz. De remélem hamar rendbe jön. Azért selejteztem is, de most még probléma hogy el kell vinni a kiselejtezendő dolgokat (főleg konyhai kisgépek) Nincs nagy kedvem sehová menni. A Normafához gyakran jártam egy meghatározott szakaszon kb. 5 km-t mentem. Sajnos sokan választják mások is ezt a területet és nem szeretek sok ember között lenni. Na még egy kicsit várni kell és akkor minden megy a rendes életmenetben. 

Felteszek egy képet, néztem az egyik utolsó bejegyzésemnél Ákost fényképeztem le, mikor még az ő birodalma volt ez a sarok. Most találtam egy képet, ami az átalakitás utáni helyzetet mutatja. Persze azóta megváltozott, mert jelenleg az asztal végén én ülök a laptopom előtt. Változnak az idők.   A sarkon az a doboz eltűnt, helyette egy kisasztal van könyveimmel és írószereimmel. Remélem ez a blogbejegyzés meg fog jelenni az én blogomban.


2020. augusztus 30., vasárnap

Csak úgy!

Már több bejegyzést írtam, de nem jelent meg. Kíváncsi vagyok ez a bejegyzés megjelenik-e? Több hosszú bejegyzést írtam képekkel és megakartam nézni és...semmi. Ezért most csak párszót írok, aztán meglátom.

Csak úgy! (szeptember 19)

Megpróbálok írni, mivel régen írtam, pedig lett volna mit és miről. Nem tudom megjelenik-e? Zavar, hogy nem tudom az okát, nem sikerül kiismerni magam. Pedig az előző bejegyzésben feltettem fényképeket, amiket szerettem volna megőrizni. Már gondoltam arra, hogy valahogyan az eddigi bejegyzéseimet meg kellene őrizni. Egyáltalán a foltos életemről írnek legszívesebben. Tudom ez nosztalgia, de érdemes lenne. Ha van időm próbálok a régi anyagok között rendet vágni, ami nem mindig sikerül. Ehhez jó lenne a fényképeket is rendszerezni. Sok a papír a dokumentáció, ezekkel is kellene valamit csinálni. Azért nem vagyok szentimentális, mert pl. mikor a Céh vezetőségében a nyilvántartást csináltam és a tagok adatait egy excell táblázatba rendeztem, ezeket az anyagokat átadtam. Nem akarom a múltból csak a szépet megtartani. Mivel a korábbi munkámban sok listát kellett készítenem és nyomozni sok minden után, nem volt nehéz. Igaz ezeknek a nagy része termékek voltak, de társadalmi munkában több csoporttal volt dolgom. Igy a kilencvenes évek elején több területről kaptam ajánlatot. Végül a kórház döntött és maradtam az eredeti szakmámnál. Viszont a középiskolánk találkozóira mindig elmentem. Véletlen vagy sem, de a magyar tanárnőnk nemrégen ünnepelte a 102. születésnapját. Mint kiderült itt lakik a kerületben. Azt is onnan tudtam meg, hogy a technikum után Kínába ment ahol kíniakat tanított magyarra. Hazajövetele után a Nemzetközi Nyelvtanuló intézetben dolgozott ahol a hozzánk érkezett külföldi diákokat tanította magyarra. 

Ez egy másik osztálytalálkozón volt az év elején. Nem tudom szeretnék-e én is eddig élni? 
De valamit kellene a foltos tevékenységemről is írni. A karantén alatt egy farmer dzsekimet hímeztem ki. Mivel nagy, valószínű elajándékozom, van egy másik azt szeretném másként ki hímezni. Mivel nem tudom ez a bejegyzésem megjeleni-e ezért csak egy képet teszek fel.

2020. július 6., hétfő

Csak úgy!

Hát nehezen találtam meg a blogomat úgy, hogy írjak is.  Pedig készítettem képeket, de azokat pedig a Google frissítés vitte el. Szóval újra kell tanulni. Nehezen megy mert nem tudom hogyan vehetek fel valakit ill. törölhetem ki. Maradok ennél, talán még hagyja hogy írjak. 
Varrtam, méghozzá egy telefontokot. Na ez nem olyan nagy dolog, már vagy ötöt varrtam és eddig nem volt semmi baj. Végül a harmadik változatnál sikerült. Most én vagyok a béna vagy nem tudom. 
Szóval ez a telefontok. Mi volt a bajom? Leírom, hátha valaki más is tanul belőle. Talán több mint egy éve új telefont kaptam (a régi lejárt) Viszont valamivel hosszabb mint a korábbi volt. (két tokom volt hasonló fém kerettel. Akitől vettem, annak a leírásán volt szabásminta (ami kicsit nagyobb volt) Először a karantén miatt nem tudtam venni egy kb. 2 cm-el hosszabb keretet. (milyen jó, hogy elvittem a régi méretet.)  Miért harmadszorra sikerült? Hát a vlies miatt. Először túl vastag volt, aztán meg túl vékony. Végül egy nagyobb szabásmintát találtam. A bélésre ragasztós vliest tettem, a színanyagra egy vékony puha vliest. Igy varrtam meg és pont jó lett. Először elfelejtettem az összevarrás menetét, de erre gyorsan rájöttem. Hiába gyakorlat teszi a mestert. Ezek a vliesek nagyon megzavarnak. Fényképeken lehet látni, de az nem ugyanaz, mint ha megpróbálod varrni. Nem mindegy, hogy milyen anyagra teszed a vliest. Én leginkább a "padló felmosó" anyagot szoktam használni, amennyiben tűztem amit varrtam. Tudom ez az egész amit leírtam, egy kezdő örömködése, pedig nem úgy van.
Amit viszont írni akartam az a méretek teljes mértékű meg nem egyezése. Magyarországon mi a német számrendszert vezettük be (a sok bérmunka is erre késztetett) de pl. a francia, belga, angol méretek ettől eltérnek. Ezért mindenkinek azt tanácsolnám, hogy lehetőleg semmit ne vegyen úgy hogy ne próbálja fel. Most pl. a melltartóimat varrom ill. bővítem, mivel a számozás nem egyezik.
Mivel a telefonomra akartam két hónapra nagyobb teljesítményt kérni. hogy eleve van rajta és kb. 36 ezer Ft. értékű pénz járna nekem. Végül kaptam egy 128 Gb-nyi pendrivet és egy kis szerkentyűt, amivel WIFI-t tudok a gépemre varázsolni, ha nincs eleve ott ahol vagyok. Kiderült, hogy a Mammutban sokkal kedvesebbek a kiszolgálok, nem úgy mint a MOM-ban, ahol eleve közlik, hogy ők nem értenek a telefonokhoz. Hát akkor mihez értenek és miért ülnek ott? Szóval volt egy kis pozitív élményem.
Most egy irattartót készitek, ezzel is kínlódok, de úgy néz kis hamar meglesz. Táskát csak akkor varrok, ha minden belevaló kész lesz. Eddig is vannak tartóim, de újakat akarok. Remélem ez a bejegyzésem már látszódni fog!

2020. április 24., péntek

Csak úgy!

Mit lehet ilyenkor karantén idejében csinálni? A háztartáson kívül és a bezártság érzésén túl megpróbálunk rendet tenni pl. a számítógépen valahogy a képeket rendbe tenni. Hát azt vettem észre, hogy nem vagyok olyan rendes. A kész képeknél nincs probléma, azokat mappákba, albumokba teszem és olyan jó nézegetni. De amióta fényképezőgép és telefon van, csak kattogtatunk és aztán mi lesz a képekkel? Most konkrétan a középiskolai képeket akarom összehozni. Van egy pár papíron, de most digitálisan kérik. Na úgy is vannak, de nem annyira régiek és össze kell szedni. Aztán bele-beleférnek a foltos képek. Jó lesz valamire, meg kell csinálni, ötletnek jó! Aztán nézem, hiszen ezeket én csináltam. Hol van már nem tudom. Régen sokat csináltunk egymásnak ajándékot. Pl. az egyik tűpárnát annyira megszerettem, hogy állandóan használom. Persze sokat elajándékoztam. Pl. igen jó ötletnek találtam egy neszit és egy táskát, pontosabban szatyrot. (lehet, hogy nem szatyornak kell nevezni) 
Ez kis maradék anyagokból könnyen megvarrható, gombok vannak és kész egy szimpatikus neszi De farmerből egy kis tartót találtam, ami részletesen mutatok. 
Úgye milyen szimpatikus? Persze lehet himezni, festeni stb. akár a lehajló részre, akár a zsebre.
A belsejébe akár a drágább anygunkból tehetünk bélést, de bármilyent, csak élénk legyen. 
A belső részben akár elválasztó anyagot varrhatunk, de zippzárral egy zseb készithető.
Ez a külső részen lévő zsebet mutatja. Kicsit hosszabbra készitve személyes dolgaink elférnek és vállon átvetve kényelmesen tudjuk vinni. 
Most megmutatom, hogy a fiaim szobájából csináltunk konyhát és ebédlőt. A régi konyha hálószoba lett, a belőle nyíló spájzból gardrób szekrény. Eredetileg a rövidebbik oldalán a szobának állt merőlegesen az egyik asztal (később mikor már számítógép volt azon volt a számítógép) a másik fiúnak az asztalra merőlegesen az ablak alatt volt a munkahelye, ami nem tetszett neki és a nappaliba a szülők közös asztalát rendezte be magának. Eredetileg itt használtam a varrógépet.  
Ez volt az egyik asztal. Aztán a szülők terjeszkedtek, a fiúk elköltözködtek és ide került egy asztal ahol jelenleg ülök (hátal az ablaknak) az asztalon a laptop. Ennek a saroknak a berendezését most akartuk megcsinálni, de a bezártság nem ad módot. Szóval a bezártság sok ötletet ad csak meg kell csinálni.