Pinterest

Beakartam tenni a Pinterest jelet a blogomba, de sehogyan se sikerült. Ha a Pinterest jelet beteszem a kép rovatba, eltünik a meglévő kép és ha rálinkelek, nem biztos, hogy bejön. Most a Pinterest oldalon találtam egy jelet és egy hivatkozást, ezt be is tettem, de az jön be vele, amilyen műveletet legutóbb csináltam. Szóval ez már magas nekem.
Pedig itt van, de mégis!

Akartam irni egy megjegyzést, kommentet, akármit, amit a Facebookon olvastam és nagy vitát váltott ki, de aztán törölték. Hát no komment! Ezért átgondolom és más megfogalmazásban teszem közzé amit akartam.

Foltoskodás

Miről is akarok írni? Hát talán egy kis történelmet életemből, hogyan ismerkedtem meg a foltvarrással. Az úgy kezdődött... (ugye így szokták mondani!) Szóval olyan családban nőttem fel, ahol sok nő volt és mindenki kézimunkázott. Nem mondhatnám, hogy minden nagyon érdkelt, de pl. kis babáink voltak akiknek varrtuk a ruhákat, aztán pl. vásárt csináltunk belőlük. (nem sejtettem, hogy későbbi munkáim alapjaiban ez is benne volt) A kézimunka iránt olyan középiskolás koromban kezdtem érdeklődni, hímzés, varrás, kötés, horgolás. Aztán ez folytatódott. A varrásban rájöttem, hogy azt érdemes varrni, ami könnyen megy, ezért a szoknyáimat varrtam, a pulóvereimet magam kötöttem horgoltam. Pulóvereimmel kiállításokon vettem részt, díjakat nyertem, de mindig érdkelt valami új technika. Külföldre hivatalosan utaztam csak szocialista országokba, ahol hasonló helyzet volt pl. irodalomban, fonalakban stb. nyugati országokba lehetett utazni, de anyagiak miatt nem voltunk a 90-es évek elejéig. Igy a magyar kézimunka irodalmat tanulmányoztam. Nagyon nagy választék nem volt, de ami megjelent, azt sikerült megvenni (a könyvek olcsók voltak!)

Ez volt az első könyv, amelyben a foltvarrásról olvastam (1978) Egy rövid cikk volt én csak néztem és nehezen képzeltem el, hogy készülhetnek ezek a szép takarók.

Ez volt a második, már sokkal érdekesebb kiadvány (1979) amit iparmüvészek irtak, Külön lapokon voltak a különféle technikák. A patchwork 6 lapot kapott, ahol a technika is le volt irva, minták és pl. ruhák voltak láthatók. Ez adta a kiindulást, hogy megismerkedjek a foltvarrással. Egyedül csináltam, nem volt akivel megoszthattam munkáim készítését. Akkor kellett az egyik szobánkba függönyt és az ágyra nappalra takarót készíteni. Panyova nyomott kékfestő anyagból és piros pöttyös anyagból csináltam, az egyik székre nagymama virágoskertjéből párnát. A földre horgoltam szőnyeget. Szép volt, mutatós, de egyvalamit a gyakorlatból megtanultam, hogy az anyag minősége igen fontos! Nem, nem fogott egyik anyag sem, de sajnos a napsugarat nem bírták (akkor nem volt az ablakunkon redőny) így bizony kifakultak, a párna szakadozott. Szóval nem voltak hosszú életűek. De a technika nem hagyott nyugton, szerettem volna újabb mintákat találni. Aztán a sors úgy hozta, hogy egy kubai utam során sikerült egy amerikai újságot beszerezni (na nem patchwork témájút, ahhoz csak később jutottam hozzá) ahol volt egy hirdetés és azon egy falikép különféle blokkokból. Ez adta a kiindulási alapot és ebből készitettem az első takarómat (ami sajnos a mai napig UFO)

A fénykép nem egészen profi, mivel az alatta lévő takarót nem tudtam leszedni. A lényeg a blokkok. Angol papirtechnikával készitettem (akkor nem tudtam, hogy ezt igy hivják) Magam szerkesztettem és a rajzlapból kivágott darabokra férceltem majd varrtam össze. Akik látták, azok "hülyének" néztek hogy ilyet csinálok. Mikor kész voltam vele és összevarrtam, akkor megmutattam többeknek és nekik tetszett. A tűzésről és hátlapról nem tudtam még. Ez a nyolcvanak évek közepén volt. Késöbb már tudtam mindezt, de valahogy maradt a szekrényben. Most előveszem és befejezem.

Ez a munkám kb. 2005-ben készült. A Király utcában volt/van egy trafik ahol lehetett amerikai foltvarrással foglalkozó újságokat kapni, amikor még nemigen voltak ilyen jellegű újságok. Abban volt ez a miniquilt és én lemásoltam. Ezt simán kézi varrással készítettem, vlies van közötte és hátlapja, kézzel tűzve. Szóval ahogy a nagykönyvben megirva. Élvezet volt varrni.
Szóval ilyen volt a kezdet, az alaptanfolyam valahogy kimaradt, de a foltvarrás szeretete megmaradt. Minél többet varrok, annál inkább rájövök, hogy bizony a jó pap is holtig tanul és ez érvényes a foltvarrókra is. Legalábbis én így érzem.

Csak úgy

Ugye aranyos! Na én is erre voltam sokáig késztetve, mivel a számítógépem működött ugyan, de pl. nem tudtam rajta írni, mivel csak egy bizonyos pontig ment el. Mint kiderült -én voltam a hibás nincs is más - egy feltett program nem működött és letöröltem, de vele együtt egy másikat is. Tanultam a hibámból. Végül nem volt haszontalan ez a gép nélküliség, mert kezdek függővé válni és ez nem jó. Egyoldalú volt a netezésem, mivel van a családban egy tablet gép, ahol a bejövő dolgokat eltudtam olvasni, de kifelé már nem ment. Maradok a laptopnál.
Varrni viszont tudtam, igaz kézzel és hamar "alkotói válságba" kerültem. Mutatom ha kész lesz egy záras neszesszer, amivel azért kínlódtam és kínlódok még most is, mivel hatszögekből készül és a kerek formába a beillesztés nem úgy sikerült, ahogy akartam. Akartam varrni egy irattartót, amire kitaláltam egy formát és elkezdtem egy "semmire sem jó" anyagból kiszabni, aztán rájöttem, hogy a nagyság nem egészen olyan mint ahogy én elképzeltem. Hát vannak ilyen időszakok és én úgy gondolom, hogy szükségesek ahhoz, hogy valami újat vagy szépet alkossunk. Hogy mi a szép vagy új, azt mindenki maga dönti el. Én elhatároztam, hogy csak olyan dolgot fogok készíteni, aminek használati értéke van azaz vagy én vagy a családom örülne neki.
Voltam Tatabányán ahol nagyon megtetszett a szemüvegtartó és már ott várja a sorát, hogy elkészítsem.

Foltoskodás

A blogom úgy tünik megjavult, de a gépem romlott el. Egyszerüen nem jön be az internet. Szóval kell az a mester aki kijavitgatja. Igy a régi gépemet használom, ami nagyon lassú.
Az utóbbi időben a záras neszik divatja divik, én is csináltam ötöt belőle. De mivel a zárakat több helyen több időben vettem, az első neszinek a szabásmintáját én csináltam semmi baj nem volt, aztán megláttam azt a fazont ahol alul háromszögben találkoznak a részek. Kaptam is szabásmintát. Kiszabtam az elsőt (londoni képpel) kicsit ráncolni kellett de jó lett. Aztán nem tudom hogyan még kiszabtam hármat és azok valahogy nem sikerültek. A farmeranyagból készült jó lett, de a megállása és ráncolása nem tetszik. A baglyos és centisnél kisebb volt a zár és húzodott. Na akkor elővettem egy másik szabásmintát és aszerint megvarrtam és szerintem igen jó lett.

Ennél a fazonnál nem látszik, hogy milyen sok fér bele, olyan kis duci lesz. A zár felvarrásánál az a lényeg, hogy középről kell kezdeni a felvarrást. Igy a zár középső szemébe (43 lyuk esetében a 22.-nél) egy jelőlő szélat tettem és az anyagba egy gombostüt. Elöször a szinoldalt varrtam majd visszafelé a bélést. Mindig úgy varrtam, hogy a szálat az anyagban vezettem igy semmi sem látszik. Egyik fél oldal után jött a másik fél oldal. Nekem ez a modell jobban tetszett és ha még csinálok, akkor ezt a szabásmintát fogom használni.
Bemutatom a két szabásmintát, hátha valakit érdekel.

Ez alapján készültek a baglyos és centis neszik.

Ez alapján pedig a londoni mintás és a farmer.
Jó munkát. Azért tettem föl, hogy megmaradjon ha késöbb keresem. Ja mind a kettő magába foglalja a varrásráhagyást, de kb. 0,5 cm-es varrással kell varrni.

Csak úgy

Képzeljétek meglett az az ablak, ahol a képeket kell feltölteni. Hogy meddig, azt nem tudom. Mindenesetre feltettem annak a blokknak a képét, amit még régen csináltam. Hogyan, azt már elfelejtettem, tudom csikokra vágtam aztán illesztettem, de hogy milyen méreteket azt már nem tudom. Na ha jó lesz továbbra is a fénykép feltevés, akkor a fém záras neszesszereket fogom feltenni, de elönn le kell fényképezni. Ha ma sikerül a negyediket megvarrnom, akkor nekikezdhetek egy teljesen kézzel varrt újnak. Amúgy kezdem elővenni a kézzel varrt holmijaimat és újra gondolva befejezem őket. Érdekes, ha valamit elteszek és késöbb veszem elő, akkor az addig érvényesnek gondolt ötleteim megváltoznak és gyorsabban valamint szebben készülnek el. Úgy látszik fektetni kell a dolgokat. Na most egyenlőre örülök.

Csak úgy

Közben feltettem egy bejegyzést, ahol panaszkodtam arról, hogy nem tudok képet feltenni. Kaptam is jó ötleteket, de a kép másolás majd beillesztés nem müködött. A bejegyzést véletlenül kitöröltem, mert mindig ott van a hasfogyasztás reklám. Új fiókot nem akarok nyitni azaz nem is tudom mit kellene tennem. A reklám helyett inkább ezt a funkciót hagynák meg. Nem mérgelödöm, de sokszor kiirom magamból a szépet a jót a rosszat és úgy megnyugtat, de ezt az élvezetet is elvették! A másolást probáltam másolás-beillesztés-el és Ctr-C és Ctr-V-vel de az elsőnél a beillesztés nem müködik a Ctr-os verziónál beteszi a képet, majd közli, hogy hiba lépett fel nem tudom a feljegyzést elküldeni.

Csak úgy

Talán elöször meg kell magyarázni miért hallgattam olyan sokáig. Ennek több oka van. Elöször talán az, hogy az az idő amit a gép előtt töltöttem, nem volt elég arra, hogy blog bejegyzést is irjak. Ehhez ugyebár hangulat is kell és mondanivaló. Másodszor gondom van a blog beirással és megnézéssel. Van amikor bármelyik blogot megtudok nyitni, van amikor a sajátomat se, lehet, hogy a gépemmel van baj, hivni kell egy számitógépes valakit. Fel szeretnék tölteni egy képet és nem tudok. Ez valószinűleg a Google-val van összefüggésben. Pedig elkészitettem a képeket, amit felszerettem volna tölteni, de csak az URL megadásával hajlandó.

Harmadszor, lezárult egy időszak az életemben és ennek a lezárását főleg gépen végeztem, de sok papírt kellett rendezni. 2009-ben megválasztottak a Magyar Foltvarró Cég vezetőségi tagjának és én csináltam a tagnyilvántartást. Sokan nem ismertek mint foltvarrót, hiszen nem csináltam semmit kiállításra, nem voltam egy ismert személy. Mint vezetőségi tag szintén nem szereztem nagy ismertséget. Elsősorban akinek valamilyen gondja volt, azokkal álltam kapcsolatban és nem minden esetben pozitívan gondoltak rám. Igyekeztem természetesen mindent a legjobb tudásom szerint csinálni, ha hibáztam, azt igyekeztem kijavítani. Sokat tanultam a három év munkája alatt. Furcsa egy ilyen non profit szervezetben dolgozni, ahol a vezetőséget ugyan választják, de sokan nem is vállalnak tisztséget. Pénzt munkájukért nem kapnak, így a hozzá állás is más. Itt nincs főnök beosztotti viszony, nem kell félteni a helyedet. Amennyiben idő előtt felállsz, akkor az ott maradottaknak adsz plusz munkát. Mindettől függetlenül én szerettem a munkámat amit kellett csinálni, és meg kell mondanom, hogy ami tisztán ezzel a munkával jár egy kicsit hiányzik. De tudni kell átadni a helyemet, másnak is bele kell tanulni. Többen kérdezték, miért nem jelöltetem magam újra, hiszen kidolgoztam a magam know-how-ját ez már nem fog annyi nehézséget okozni mint az elején.
Sajnos ezt azért nem tudtam vállalni, mivel a szervezetem kétszer is jelzett, hogy több pihenésre van szükségem. Az ember életében szerintem két dolog nagyon fontos: az egészség és a család. Ha egészség van, akkor jut mindenre erőd, ha jó családod van, akkor biztonságban érezheted magad.
Ezután örömfoltvarró leszek, azaz azt csinálom amit akarok, nem akarok határidőket, olyan dolgokat készítek ami az én ízlésemnek felel meg, jut időm egy egy tervnél több variációt kipróbálnom, hogy végül a legjobbat készítsem el. Nagyon szeretek tervezni, anyagot gyűjteni újabb információkat szerezni és abból egy nekem tetszőt megcsinálni. Ezt csak egy személyben lehet csinálni. 
Nagyon jólesett, hogy többen megkerestek (ismeretlen foltosok) és köszönetet mondtak eddigi munkámért. Azt hiszem ennél nagyobb dicséretet nem is kaphattam volna.
Amennyiben megjavul a blogom, akkor bemutatom a "záras" kis neszijeimet, amiket mostanában csinálok.