Varjúháj

Szóval a kép átalakitása nem úgy sikerült, ahogy akartam, de most a képek nem olyan fejléccel jelennek meg mint régen, hanem a paint-el és azt még nem tanulmányoztam. A lényeg, hogy a házunk előtt lévő varjúháj nevezetű virág rajta van, természetesen unokámmal kisÁkossal. Hiszen ő a legszebb virág. De most tényleg a varjúhájról mint virágról, azaz növényről szeretnék irni. Ezt a növényt nem ismerem. Hozzáteszem nem vagyok nagy kertész, igaz amikor voltak virágaim, nagyon szépek voltak és volt hozzá érzékem. Ezt a növényt 2003-ban Lengyelországban egy Torun melletti kis nyaralóhelyen láttam meg. Annyira megtetszett, mivel végig a nyaraló utjai mellett voltak, hogy kértem belőlük. Aztán balkonládában neveltem és a következő tavasszal sikerült vennem. Majd 2005 év végén 10 tővet kocsiban hazahoztam és rögtön elültettem a házunk bejárata előtt. Azóta nagyon szépen nőnek és fejlödnek, hamarosan tőosztással a bejárat hosszában fog virágozni.
A történet amiért megmutatom és amit elakarok mesélni a következő. A lengyel nyaraló tulajdonosa egy olyan házaspár volt, akik a nyolcvanas évek elején külföldre szakadtak. Éltek Dél-Afrikában, Angliában és Belgiumban, majd a kilencvenes években visszatértek Lengyelországba. Itt megvettek egy vállalati üdülőt, amiből egy "maszek üdülőt" csináltak. Nagyon barátságos, egy tó partján, sok virággal, sok régi paraszt szerszámmal, szóval olyan romantikusra véve a figurát. A szobákat angolosan rózsás textilekkel és butorokkal rendezték be. Olyan családias hangulat volt. Ők maguknak az üdülőben csináltak egy lakást. A varjúhájat Belgiumból hozta a ház asszonya két ládában. Aztán elterjedt. Hát igy hoztam én tovább. Különben mikor Varsóba érkeztünk, akkor vettem észre, hogy a szemben lévő ház (emeletes hosszú ház) kertjében egy nagy bokor van belőle. Pontosan nem is volt ez kert, hanem a ház előtti részt "kertesitették" amitől a ház is barátságosabb lett. Általában a lengyelek nagyon szeretik a természetet és virágokat. Sokszor megcsodáltam a parkok kulturáltságát. Igaz ez pénzben kerül, mert az emberek ott is szemetelnek. De a varsói parkok zártak, örző védőkkel ellátott és külön kertész brigádokkal. Ezek terv szerint minden évben kétszer háromszor ültetik az egy nyári növényeket, fűvesitenek stb. Télen havat lapátolnak. Mindezt kisgépek segitségével. Minden reggel összeszedik a szemetet. Természetesen a varjak által a szemetesekből kicibált dolgokat csak a következő nap tudják összeszedni. Sokan sétálnak a parkokban. Na ezeket csak úgy zárójelben akartam irni, de nemrégen többször kellett átmennem a Vérmezőn és Városmajoron és bizony az összehasonlitásban a varsói parkokat szerettem volna visszalátni!
A másik "felfedezés" tavaly ért, amikor Mosonmagyaróvár környékén voltunk rokon látogatáson. Arrafelé is sokat felfedeztem ebből a virágból. De az más volt, lilásabb. Kiderült, hogy kétfajtája van. Arrafelé elsősorban temetőkben találkoztunk vele. Most én fogom kertünkben (ez egy kilenlakásos ház) elterjeszteni ezt a több helyről származó növényt. Mivel - ahogy irtam nem vagyok nagy kertész - egyre inkább felkeltette érdeklődésemet nagyon élvezem, hogy utána olvastam és igyekszem többet megtudni róla. Különben évelő és igen igénytelen. Ezért csodálkozom, hogy nálunk miért nem terjedt el. Gyorsan nő és bokrosodik. A virágai általában augusztusban jelennek meg és akkor kezd el szinesedni. A legszebb persze igy, amikor kisÁkos előtte áll az egyen robogójával. Éppen a játszótérre mentünk.