Retro

Sokaknak ezek a képek semmit nem mondanak. Nekem az első pw élményeimet. Megjelent 1979-ben egy kiadvány, nagyalakú boritóban több témában lapok. Patchwork témában azt hiszem 5-6 lap jelent meg. Pl. párna rajta virág applikáció, nagymama virágoskertje stb. A legegyszerübb dolgok, de akkor ez ujdonság számba ment. Ez a három hölgy az Iparművészeti Főiskola (akkor még az volt a neve!) hallgatói saját tervezésű ruháikban és azok szabásmintái. Mindezt hol találtam? Az egyik orosz fórumon azzal a megjegyzéssel, hogy az illető az interneten találta. Photoshoppal még a neve is rá van irva, de én megismertem. Sajnos nem találom ezt a kiadványt, ami igen érdekes volt. Hozzá teszem, hogy a bemutatott ruhát egy manekenen is lefényképezték, az szebb volt! Nagyon érdekes volt a kötés része is, ahol Prósz Veronika igen jópofa kötés technikával készitette takaróit.
Ebből csak azt akartam kihozni, hogy semmi sem új a Nap alatt. Viszont hogy mennyire fontos a tálalás, azt jelzik azok a könyvek, amik az utolsó 20 évben jelentek meg. Nyomdailag, szineiben, papirban, fényképileg lenyügőzőek. Ha össze akarom hasonlitani a korábban megjelent könyvek és ujságok modelljeivel, akkor őszintén meg kell mondani, hogy a vásárlókat ezek a szines szép képek fogják meg. A tartalom pedig - sajnos!- másodlagos. Pedig hát a belbecs is van annyira fontos mint a külcsin. Korábban már irtam arról, hogy a kézimunkakönyvek forditása mennyire rossz. Én már volt olyan kiadó, akinek irtam, tudván, hogy eső után köpönyeg, de mégis.
Miután megint elővettem a kötőtűimet és elkezdtem kötni, elővettem néhány ujonnan megjelent kötős könyvet. Hiába felejtek már számokban, kellettek a méretek a gyerek holmikhoz. A szöveget is olvastam és nagyon elszörnyülködtem. Meg kell mondani, Magyarországon nagyon sokáig a német nyelvű ujságok voltak hozzáférhetőek mint pl. Burda. A német nyelvű leirások igen precizek, nemzetközi jelzésű ábrákkal igy aránylag könnyen lehetett a mintát leolvasni. Az olasz ujságok ilyen szempontból nem voltak jók, mivel rajz nélkü és sokszor röviditésekkel dolgozott. A franciák egy kicsit a kettőt keverték. Az angolok röviditésekkel voltak tele, rajzok nélkül, igaz szabásminta tartozott hozzájuk. Az ujabb könyvek szinte mind angol nyelvből forditottak, a forditó valamilyen szempontja szerint meghatározott röviditések használatával. Ráadásul ezek a leirások nem a modell mellett, hanem valahol hátul a könyvben. Szerintem egyszerübb lett volna röviden leirni a technológiát, mint a röviditéseket. Ebben az időben jelent meg -igaz német szerzőtől- zoknikötés, babaholmik stb. ahol a teljes leirás szerepel. Sokkal használhatóbb. Az persze ennél is csak hab a tortán, hogy az a 11 szem nem tudom hány cm. (hogy pl. csináljak egy próbakötést!)
Egy orosz honlapon olvastam, hogy többen összebeszéltek, nem lehetne-e rávenni a kiadókat arra, hogy a kézimunkakönyveket vagy lektoráltassák, vagy olyannal fordittassák, aki ért a témához. Nem hiszem, hogy sikerrel jártak! Pl. a Fürge Ujjak megjelent oroszul és valaki megkért, hogy forditsam le az orosz nyelvű leirást oroszra! Persze sokszor a lektorált művek sem jobbak! Ha meg elkezdenénk szabályozni, akkor meg ugyanez lenne a helyzet!
Könnyű ugyan kritizálni, de nyugodtam tehetem, hiszen megvettem a könyvet és mérgelödöm. Ja akkor nem kellett volna megvenni? De hát a képek stb.... Szóval én is csak nőből vagyok! Jó lenne sok mindenben nem feltalálni a spanyol viaszt, amikor az már fel van találva! Ez is takarékosság lenne. Azoknak a forditóknak, akik ezeket a könyveket irták, azt ajánlom, hogy az ő leirása alapján kössön, horgoljon, kérjen anyagot a boltban stb. Pl. nem tudom mi a különbség az elektromos és elektronikus varrógépek között? Az elektronikus varrógépek nem elektromosak? Aminek van egy dugója amit be kell dugni, azaz árammal müködik, az ugyebár elektromos. De ezenkivül lehet még elektronikus is (lásd LCD kijelző).
Azért merem mindezt leirni, mivel életemben sokat forditottam és sok kritikát kaptam. Mindig tanultam belőlük. Bizonyos témákban bizony nem szótárakat, hanem szakkönyveket kellett használni. Igy én is tanultam, de a forditás is pontos lett. Dehát ez csak RETRO!

PIF ajándéka

Múlt héten levelet kaptam b_Ildikótól, hogy elküldi a PIF ajándékomat. Kérdezte, hogy megyek-e Tatabányára, de csütörtökön megkaptam. Sajnos Tatabányára nem tudtam menni, így az ajándék már itt van. Nagyon örültem neki és jobb is, hogy nem karácsonykor jött, mert most nagyobb örömet szerzett. Megmondom őszintén én már el is felejtettem. A négy virágból kettőt az unokáknak ajándékozok, de egyenlőre nálam maradnak. A szatyrot viszont használni fogom. Nagyon szépen köszönöm!
Hét végén Kdatta receptje alapján megcsináltam a Brownie-t ami szerintem jól sikerült, mivel a fél tepsit becsomagoltam, hogy a fiam elvigye, a másik felét itt rögtön megette. Kicsit tömény a sütemény, ez tényleg egy kis fagyival és kávéval, teával lenne jó. Maradok a csokis madelein-nél. De férjem szerint egyáltalán nem kellene süteményt csinálnom. Erről jut eszembe, nem tud valaki olyan sütemény receptet, amibe kis szerencse mondás papirt tudnék tenni? Ezek a sütik igen finomak, de szerintem nem olyan az állaguk, hogy a papir olvasható lenne sütés után.
Hét végén unokáink voltak nálunk hol megosztva, hol együtt. Ennek ellenére eltudtunk menni a Könyvfesztiválra. Hát nem volt az a nagy szám amit vártam. Sajnos a könyvek árai egyre mennek felfelé szinte mindenütt 20% kedvezmény volt. Jobban fel kellett volna készülni, hogy egy két érdekes programon részt vehessünk. Persze az időzítést nem mi szabtuk meg. A legnagyobb sorállást a Böjte Csaba és dr.Csernus Imre aláírásánál volt. (ez abban az időben, amikor mi ott voltunk!) Most vessetek meg, hogy nem érdekel a komoly irodalom (férjem abból beszerzett) de én kevésnek találom a kézimunkakönyveket. Egyedül a Japánoknál volt, ahol azt mondták, hogy vagy meg lehet a könyveket rendelni a Pannónia utcai könyvesboltban. Nagyon szép színvonalas két könyv volt egy Shibori és egy Quilt. Nem azok a japán könyvek amelyeket ismerünk. Adtak egy cimet, ahol a Japán alapitványba be lehet iratkozni és a könyvtárból a könyveket kihozni. A másik a Sanoma kiadó volt. Zömmel Praktika könyvek voltak. Szerintem lenne igény szinvonalas könyvekre és gyakorlati könyvekre is, amelyeknek a forditása normális! De ne legyek maximalista, különben is igen különleges igényem van. Ezt egyszer akkor kaptam, amikor megkritizáltam egy könyv forditását. De összeszedek egy két példát és egy bejegyzést megérdemel, hátha más is egyetért velem.

Játék

Gina a blogbajok blog 100. bejegyzése alkalmából hirdetett játékot, amire én is jelentkeztem. A blogot én nagyon szeretem és remélem ugyanigy megy tovább! Sok sikert hozzá!

Csak úgy

Régen jelentkeztem, és ne csak az irás legyen, ezért egy kedvenc képet tettem föl.
Elmúlt a húsvét, elutaztunk vidékre anyosómhoz, aki megfázott és sokat köhögött. "Szerencsére" mikor hazajöttünk én is megbetegedtem. Közben a kisebbik fiam telefonált, hogy hazajön hétvégére, mert állás interjukra megy, ahová a papirokat itthon kell összeszedni. Örültünk neki, hiszen ritkán látjuk, habár ez azzal is járt, hogy le kellett mondanom a kecskeméti közös varrást, amit nagyon vártam. Dehát az anyai sziv! Végül családi összejövetel volt, főzés stb. Kb. most kezdek rendbe jönni és a varrást előszedni.
Amit csak meg kell jegyeznem, hogy aránylag gyakran utazunk az Alföldön végig és ujabban nem megyünk az M5-ön, hanem a kisebb településeken. Igy hosszabb, de sok mindent megszemlélünk. Sőt most utjavitás és baleset miatt több kitérőt tettünk. Megint az volt az érzésünk, hogy nagyobb a rend, tisztaság mint Bp-en. Félreértés ne essék én nagyon szeretem Bp-et (szülővárosomat!) szeretem a nagy városokat, és több mint 10 évig éltem külföldi nagyvárosokban. De, a nagyvárosokban is megvannak a kisebb helyek ahol el lehet különülni, megvan a tisztaság, rend stb. Sajnos kedves fővárosunkban az utóbbi időben ezeket hiányolom. Miért nem költözünk akkor egy iylen kisebb barátságosabb kis helyre? Jó lenne, de ahhoz már késő, egy házat fenn tartani beilleszkedni, ahhoz évek kellenek. Azonkivül itt van a család akit segiteni kell. Mindig az volt az álmom, hogy veszünk egy kis parasztházat (végül Nógrád mellett döntöttünk) ahová kora tavasztól késő őszig tartozkodunk. Egy valami miatt nem jött létre és ez a pénz. Viszont vannak barátaink, akikhez elmehetünk egy-két hétre. Cserébe a ház körül dolgozgatunk. (kellenek uj függönyök, meg kell valamit szerelni stb.) Igy ez a változat fog nálunk bejönni. De ettől függetlenül nem értem, miért van az, hogy a kisebb városok, települések szépen fejlödnek, tiszták, ujabb üzletek nyilnak, igaz be is zárnak, és Bp-en ezt nem lehet nagyon érezni. Mennyi bejelentést kell tenni, hogy az utcán a kátyút megjavitsák, a buszokra egyre többet kell várni. Nemrégen a zebrán (felfelé menő uton) elütöttek egy idős házaspárt, akik meghaltak. Egy fiatalember menő autóval. Nagyon mérges vagyok azokra az autósokra, akik mobiltelefonon beszélve (komurkázva) másik kezükkel cigarettát kipöccentve mennnek a fekvő rendőrön. Ezért vannak a fekvő rendőrök? Bosszant, hogy egy utcában nagyon szép fekvő rendőröket épitettek, egyik oldalon virág állvánnyal. Kb. 8 ilyen virág állvány van. Megszámoltam, egyet gondoz az ott lévő ház tulaja, a többiben az a zöld van, amit a természet adott. Ehhez mi kellene? Ha már az önkormányzatnak nincs rá ereje, pénze stb. az ott lakók mikor gondoznák maguktól? Ezek szerintem nem pénz kérdése, ez mentalitás. Kell egy "valaki" aki csinálja. Sokszor hallom viszont, ha ilyet csinál valaki, hogy az a hülye, hiszen nem is fizetnek érte.
Nem morgok, próbálom az ihletemet -ami feltétlenül kell a varráshoz- kihasználni és valamit csinálni. A neszeszer, amit varrtam húsvétra, sikert aratott. Ennek viszont örülök.

Húsvét

Minden kedves olvasómnak Kellemes Húsvéti Ünnepeket kivánok sok locsolóval!

Pénztárca-2

Nem akartam összekeverni a tatabányai KV-t a saját dolgaimmal, ezért irok még egy bejegyzést. Múltkor mutattam egy pénztárcát mint a prototipus-0-t, most egy belsőt kellett csak csinálni. Elhatároztam, hogy korddal nem fogok nagyon dolgozni. Szöszöl, minden rátapad stb. Persze van olyan finom, aminél ez nem fordul elő. Ezt a tipusú pénztárcát a jövőben másként fogom csinálni. Persze arra is kell egy prototipus.

Ennél a tipusnál sajnos a kord nem volt egyenes (a nadrágból úgy vágták le) ezért pl. a bal oldali varrásnál egy kicsit ferde lett. De nekem az apró pénztartóval van bajom. Ha sok van belőle, akkor nagyon kinyomja a tartó részt, tehát nem árt bőséget hagyni rá. Ugyanakkor mindenbe tettem keményitő vliest, mert külömben nagyon hamar plump lesz. Mivel azt mondják, hogy ne tartsuk együtt a pénzünket a bankkártyával, akkor a bankkártyának kellene egy külön tartót varrni. Aztán eljön az az idő amikor a nő kinyitja a táskáját, kihúzza a zippzárat, a táskájából kiveszi a kistáskáját stb.
Hogy ne jöjjek ki a gyakorlatból, varrtam egy neszeszert, ajándékba. Már rajta van a cimkém, amit csináltam.
A tapasztalataim a cimkékkel a következő: a leirás, amit adott Cicvarek, nagyon jó, ez rajta van a transzfer papiron is (én a Saturnusban vettem) Ami nekem még kisérlet alatt van az az ideális betűnagyság és szalagszélességmegtalálása. Szerintem nagyonn betőkkel kell. Mivel diszitésnek a szimbólumok között csak szivet találtam, igy az lett a lomaquilt előtt és utána. De aranyos. Ja ha mesterrel akarom megcsináltatni, akkor 1000 db. kb. 6000 Ft.
Sajnos nem látszik jól a cimke és a zippen lévő méhecske sem. Egy méhészettel foglalkozó valakinek ajándékozom. Belső zsebei vannak és az aljába merevitőt tettem.

Tatabányai közös varrás

Április 4-én volt Tatabányán az egyik csoportnak a közös varrása. Tavaly is voltam ugyanott és akkor is nagyon tetszett, most is. Hiába voltak sokan, igen jól ellehetett tölteni az időt. Budapestről 7.30-kor indult a busz a Dáli pu-val szemben a gyógyszertár elől. Nem voltak sokan se oda se vissza. Szóval kényelmes volt. Nem kértek semmit, hogy vigyünk, tavaly egy-egy fa blokkot kellett vinni. Na ezt az idén viszont láttuk, már megvarrva. Egy iskolának ajándékozták, de kölcsönkérték.
Önző módon azt mtatom, ahol az enyém is rajta van.

Sok képet nem mutatnék, mivel sokan a képtárukban feltették az ott készült képeket. Ami engem meglepett, hogy milyen sok munkát csináltak a lányok. Nem is azt mondanám, hogy közös munka, hiszen látszott, hogy egyenként csinálták meg a tanitott technikát. Szépek voltak a levendulás képek a gyürött tájképek és a házikós képek. Nekem ezek tetszettek a legjobban. Egyet megmutatok. Ja ehhez nem árt a szabad gépi tűzést jól tudni! (gyakorlás!)

A táskák közül (egyfajta) nekem Mehikéé tetszett legjobban, ott meg is mondtam neki, a blogjára feltette. Hogy miért? Mikor egy táska mindkét oldala használható, nem árt ha valamilyen megkülönböztetés van rajta. Ő a kis kockákból a mintákkal játszott.
A tanitott technikák érdekesek voltak és jó volt, hogy elmagyarázták, lehetett kérdezni, hiába van leirás, a vizuális tipusoknak több kell (én ilyen vagyok!)

Szóval ezt tanultuk, de mikor feltettem a képet, akkor vettem észre, hogy oldalt van a kép. azaz a fehér négyzetnek kell felül lenni. De akinek megvan a leirása, az érteni fogja. Igyekszem majd levarrni és úgy megmutatni.
Az ott kapott tájképet én nem csináltam meg, de a kész minták alapján csak elfogom késziteni. Egyszerű és szép.

Ezek a képek azokéi akik kész lettek vele és nem járkáltak, pletykáltak, mint egyesek! Dehát azt is kell, nem? Szóval jó volt, lehetett tanulni, nézelödni, ismerösökkel találkozni. Nem is gondolná az ember, hogy a foltoskodásban mennyi új dolog jön létre. Érdemes lépést tartani az ujabb dolgokkal és muszáj informálódni.

pénztárca

Mostanában a net igen gyakran nem enged be, várható, hogy szerelő, vagy szakértő részvétele szükséges.

Varrtam egy pénztárcát. Ez ebben a műfajban a prototipus-0. Úgyanis egy pénztárcát kell kijavitani és erre a legjobbnak azt találtam, ha varrok egyet.

Még a tetjére valamilyen diszt kell varrnom. Sajnos a kordbársony nem bizonyult jó választásnak, szöszöl, minden hozzá tapad. Szóval kell a tapasztalat.

Hogy miért o-k tipus, azért, mert ezen fogom a hibákat magamnak felsorolni és ebből tudom milyet is szeretnék. Lehet, hogy az majd a harmadik vagy negyedik lesz, de hát a gyakorlat teszi a mestert, mondja a német!

Ledanna kérdezte a blogjában, hogy az ujabb/régebbi tipusú pénztárca fém zárást mivel kell rögziteni. Erre találtam egy régi pénztárcát, amit én "ékszer" tartónak használok. Bőrből van, sajnos a szép pink szine kifakult és bélelt. Ez szerintem valamilyen erős hozzányomással lett illesztve.

Ami viszont igazi kincs és ritkaság, az egy gobelin táska (meg kell javitani, de nem olyan egyszerű és ezért húzodozom) aminek igen szép a záró része és öltésekkel van rögzitve. Sajnos a bélést is ki kell cserélni.