Foltoskodás

Részben megigértem, részben úgy érzem jó lenne számot adni azokról a foltvarró tevékenységemről, amit ezen a nyáron elkövettem és sokan kérdeznek a boro technikáról. 

Sajnos a nyaram nem úgy sikerült, ahogy elterveztük, sokminden be nem tervezett kellemetlen esemény tette nem egészen pihentetővé. Az agyam azért járt és mivel kb. 2-3 éve foglalkozom a boro technikával, most jött el az ideje, hogy leirom amit én tapasztaltam. 

A Hirfoltokban (Magyar Foltvarró Céh újságja) irtam egy cikket aminek a cime: Szasikó, boro, kantha volt. A szasikóról sokan sokmindent tudnak hiszen 2010-ben itt volt (Miskolc) Susan Briscoe aki tanfolyamot tartott. A khanta-ról Papp Ildikó irt egy cikket és bemutatott mintákat egy régebbi Hirfoltokban. A Quiltmaniában találtam egy cikket Akiko Ike japán művészről, aki a borot művészetté fejlesztette, kiállitásokat rendezett és tanfolyamokat tart. Ezzel elkezdödött ennek a technikának az ismertetése és elterjedése. 

A japánok régebben nem mindenki járt selyem kimonókban, hanem az egyszerű emberek a hozzáférhető kenderből fonták, szőtték, indigóval festették és varrták kimonóikat. Aztán ezek a kimonók kilyukadtak, elszakadtak és meg kellett javitani. A boro szó foltot jelent és ezt fehér fonallal felvarrták, körbeszegték többször. Aztán ennek is kifejlödött technikája és ebből nőtt ki a szasikó, ami már diszitő himzésként szerepelt kisebb nagyobb darabokon. A khanta tk. egy indiai mintás vékony anyag, amit megerősitésként himzőfonallal megtűzték és igy erösebb lett és tartósabb. Ezen a fonalak különböző szinűek lehetnek.

Ez röviden a története a boro keletkezésének. Mivel változnak az idők és az anyagok, ennek is több változata fejlödött kis. Sok cikket olvastam el a boro-ról és sok mintát láttam. Ez is egy olyan technika, amit mindenki maga alakit ki. Van aki a kék szövetet farmer anyaggal helyettesiti és férfi ing anyaggal kombinálja. Van aki az öltéseket variálja. Szóval nincs szabály, mindenki azt csinál, amit jónak lát. Én sem vagyok kivétel. 

Elöször Egy darab anyagon akartam kipróbálni hogy fest, de aztán rájöttem, hogy ezt a darabot nem lehet olyan egyszerüen bedolgozni valami használati tárgyba. 

A képen nem látszik, hogy a maradék perlé fonalaimat használtam fel. Nagyon megfogott az egyes szinek által pl. a kék anyagon a szinhatás. A kék anyagok nem igazi kékfestők, hanem nyomott pamutvásznak de erre a célra nagyon megfelelt.  Az első használati tárgyam a mobil tartóm volt, amit elég régóta használok és nagyon jól bevált.

Ebbe az oldalán farmer anyagot használtam, ami elég gyorsan szöszöl.

Ez a háta. Nagyon jól védik a telefont és könnyű használni. Ezért gondoltam, hogy csinálok egyet farmer anyagból.

Ez nem a legszebb munkám, de erről majd késöbb irok. Egyidejüleg csináltam egy neszeszert (ill. az lett belőle) farmeranyagból amire kisebb mintás darabokat tettem.

Készitettem az irataimnak egy tárcát, ami jó is meg nem. A TB kártya éppen hogy elfér benne, de a foltvarró kártyám már nem. Próbáltam levágni, de sajnos a szövegbe is belemegy. Jobb lett volna a klf. kártyák nagyságához igazitani. 

Ezen a darabon kipróbáltam a kör alakú himzést és nagyon megtetszett. 

 Még sok minden van, de nem akarom mindet felsorakoztatni. A tabletemnek hajtogattam egy tartót amit előtte egyszinű szines anyaggal tűztem le. igy a szine is szebb lett és erősitésnek is jó lett. 

Sokan kérdeznek a technikáról. Én csak a saját tapasztalataimról tudok beszámolni, arról, hogy nekem mi vált be. 

Veszek egy darab (általában lepedőanyag festésből maradó részét, ami igy tartást biztosit) Ez alá teszek általában kesztűbélést (olcsóbb fajtából) és az egyszinű anyagra teszem az anyag darabkákat. A tapasztalat azt mutatta, hogy kb. 1-1 cm-es ráhagyást kell a darabok egymásra helyezésénél tartani. Kisebb ráhagyásnál a tűzés során elhúzodnak és a két anyag egymás mellé kerül, sőt az alap is kilátszik. Mivel a pamutanyagok szöszölhetnek, azaz kijönnek a kisebb nagyobb szálak amiket levágunk, ezért kell a nagyobb ráhagyás. Az anyagdarabok kiválasztásánál a szinekből indulunk ki, nem pedig az anyag szerkezetétől, de azért erre is figyeljünk. A darabokat eleinte stift ragastóval próbáltam a helyükre tenni, de ez nem tartó és áttértem a férccérnával való rögzitésre. Van aki géppel rögziti a darabokat. A tűzés lehet egyenes lehet keresztformájú amilyen nekünk tetszik. Az első sornál célszerű egy vonalat húzni és azon megjelölni az öltések hosszát. Ebben az esetben az öltések hossza nemfog a többi sorban sem változni. Külön meg kell emliteni a farmeranyagok használatát. Ezeknél nem feltétlenül szükséges a vlies használata. Mivel nem mindig tudjuk a szálirányt meghatározni, ezért nem árt egy alapra dolgozni. Vigyázzunk arra is, hogy a farmer anyagoknál gyakori a sztrecs anyag és ha ezt más anyaggal párositjuk, meglepetések érhetnek. (az én farmer mobiltartómnál ez történt, igy ezt nem fogom elajándékozni!)

Azért csináltam egy kis szűtyőt is a varróeszközeimnek