Csak úgy

Tegnap voltam egy tanfolyamon. Egy varrótanfolyamon ahol dobozt csináltunk. Többször gondoltam, hogy minek megyek én dobozt varrni, kell nekem az a doboz? De aztán elmentem, felkészültem. Jó volt újra az ismerös arcok között lenni és dolgozni. Mivel az előadó -Urbánffy Teri - szerintem jó előadó, sikerült neki megteremteni azt a hangulatot, hogy mindenki szorgalmasan dolgozott, ő ahol kell segitett, magyarázott. Nem lettem teljes mértékben kész, de tudom mit kell még csinálni és betudom fejezni. Szóval olyan sikerélménnyel jöttem el és szeretnék több ilyen tipusú tanfolyamra menni. Ahol mindenki azt csinálja amit kell és mindig megkapja azt a segitséget ami éppen kell. Fényképet nem mutatok, a félig kész dobozomat még nem akarom mutatni. Hiába van meg a leirása, magamtól nem tudnám megcsinálni. Ezért kell a szakszerű előadás, magyarázat. 

Azért szeretek tanfolyamokra járni, mert ott akkor azt csinálom, amit akarok, semmi nem von el. Úgy mondom, hogy "időt fizetek" magamnak. Most is van a gépemnél valami, amit csinálnék, de valahogy mindig más jön közbe. Nem a szabásminta hiányzik, hanem a légkör amikor látom, hogy más is dolgozik, nekem is kell. Hiába én csapatjátékos vagyok és azt szeretem ha vannak körülöttem akik szintén dolgoznak. Sokszor egy-egy megjegyzés tovább visz. Érdekes, de igy van. Egy ilyen tanfolyam más mint egy Közös Varrás.