Tegnap Békásmegyeren voltam egy boutis (buti) tanfolyamon, amit a szombathelyi Lőrincz Piroska tartott nagy szakértelemmel. Én jól éreztem magam, függetlenül attól, hogy nem ez lesz a kedvenc kézimunkám, ami nagyon szép, de igencsak munkás.
Mielőtt a tanfolyamra mentem többszörösen felkészültem, hiszen a csoportunkban van egy megrögzött boutis valaki és többstör mutatta. Elővettem a Foltvarázs újság 2005.márciusi számát (amit egy békási táborban kaptam egy ökoszatyor készitésekor) és elolvastam a boutisról szóló részt. De ha megnézitek a Google-ban ott is sokmindent lehet találni. Nagyon szép fehér kézimunka. Hivják még provence-i tűzésnek is. A leirás és tanitás között volt némi eltérés, de ezt annak tudom be, hogy Piroska a sok szép munka során másként tapasztalta. Ugyanis azt irja, hogy a hátoldalon dolgozzunk és az oldalakat csak a végén varrjuk össze.
Mindenki kapott egy kis könyvjelzőt, ahol elő volt rajzolva ceruzával a minta. Mi a vonalak mentén apró férc (vagy tűző) öltéssel sima cérnával a vonalakat megtöztük, az oldalakat egymásra hajtva apró öltéssel összevarrtuk. Ezután jött a vastagabb pamutfonal hosszú tűvel történő befüzése és betömködése. Ehhez kétfajta hosszú tű kell, egy hegyes és egy tompa. A tompa tűvel a hosszú csikokat húztuk be a hegyes tűvel a mintákat. Mivel ezek kerekek a tűvel több helyen lyukakon keresztül tömködtük. A lényeg, hogy mindkét oldalnak egyformának kell lenni. Gyakran a fény felé tartva erről meg lehet győzödni. Mivel avatatlan pamutvászonra dolgoztunk a kész munkát forró vizben kimossuk és kicsit összemegy. Akkor lesz igazán szép.
Ez egy kész munak, a fényképét a Pinterestről vettem le. Nagyon szép.
A varrogatás (és tömködés) igen jó hangulatban telt, jól éreztük magunkat. Sajnálom, hogy nem fényképeztem le Piroska gyönyörű munkáit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése