Foltoskodás

Miről is akarok írni? Hát talán egy kis történelmet életemből, hogyan ismerkedtem meg a foltvarrással. Az úgy kezdődött... (ugye így szokták mondani!) Szóval olyan családban nőttem fel, ahol sok nő volt és mindenki kézimunkázott. Nem mondhatnám, hogy minden nagyon érdkelt, de pl. kis babáink voltak akiknek varrtuk a ruhákat, aztán pl. vásárt csináltunk belőlük. (nem sejtettem, hogy későbbi munkáim alapjaiban ez is benne volt) A kézimunka iránt olyan középiskolás koromban kezdtem érdeklődni, hímzés, varrás, kötés, horgolás. Aztán ez folytatódott. A varrásban rájöttem, hogy azt érdemes varrni, ami könnyen megy, ezért a szoknyáimat varrtam, a pulóvereimet magam kötöttem horgoltam. Pulóvereimmel kiállításokon vettem részt, díjakat nyertem, de mindig érdkelt valami új technika. Külföldre hivatalosan utaztam csak szocialista országokba, ahol hasonló helyzet volt pl. irodalomban, fonalakban stb. nyugati országokba lehetett utazni, de anyagiak miatt nem voltunk a 90-es évek elejéig. Igy a magyar kézimunka irodalmat tanulmányoztam. Nagyon nagy választék nem volt, de ami megjelent, azt sikerült megvenni (a könyvek olcsók voltak!)

Ez volt az első könyv, amelyben a foltvarrásról olvastam (1978) Egy rövid cikk volt én csak néztem és nehezen képzeltem el, hogy készülhetnek ezek a szép takarók.

Ez volt a második, már sokkal érdekesebb kiadvány (1979) amit iparmüvészek irtak, Külön lapokon voltak a különféle technikák. A patchwork 6 lapot kapott, ahol a technika is le volt irva, minták és pl. ruhák voltak láthatók. Ez adta a kiindulást, hogy megismerkedjek a foltvarrással. Egyedül csináltam, nem volt akivel megoszthattam munkáim készítését. Akkor kellett az egyik szobánkba függönyt és az ágyra nappalra takarót készíteni. Panyova nyomott kékfestő anyagból és piros pöttyös anyagból csináltam, az egyik székre nagymama virágoskertjéből párnát. A földre horgoltam szőnyeget. Szép volt, mutatós, de egyvalamit a gyakorlatból megtanultam, hogy az anyag minősége igen fontos! Nem, nem fogott egyik anyag sem, de sajnos a napsugarat nem bírták (akkor nem volt az ablakunkon redőny) így bizony kifakultak, a párna szakadozott. Szóval nem voltak hosszú életűek. De a technika nem hagyott nyugton, szerettem volna újabb mintákat találni. Aztán a sors úgy hozta, hogy egy kubai utam során sikerült egy amerikai újságot beszerezni (na nem patchwork témájút, ahhoz csak később jutottam hozzá) ahol volt egy hirdetés és azon egy falikép különféle blokkokból. Ez adta a kiindulási alapot és ebből készitettem az első takarómat (ami sajnos a mai napig UFO)

A fénykép nem egészen profi, mivel az alatta lévő takarót nem tudtam leszedni. A lényeg a blokkok. Angol papirtechnikával készitettem (akkor nem tudtam, hogy ezt igy hivják) Magam szerkesztettem és a rajzlapból kivágott darabokra férceltem majd varrtam össze. Akik látták, azok "hülyének" néztek hogy ilyet csinálok. Mikor kész voltam vele és összevarrtam, akkor megmutattam többeknek és nekik tetszett. A tűzésről és hátlapról nem tudtam még. Ez a nyolcvanak évek közepén volt. Késöbb már tudtam mindezt, de valahogy maradt a szekrényben. Most előveszem és befejezem.

Ez a munkám kb. 2005-ben készült. A Király utcában volt/van egy trafik ahol lehetett amerikai foltvarrással foglalkozó újságokat kapni, amikor még nemigen voltak ilyen jellegű újságok. Abban volt ez a miniquilt és én lemásoltam. Ezt simán kézi varrással készítettem, vlies van közötte és hátlapja, kézzel tűzve. Szóval ahogy a nagykönyvben megirva. Élvezet volt varrni.
Szóval ilyen volt a kezdet, az alaptanfolyam valahogy kimaradt, de a foltvarrás szeretete megmaradt. Minél többet varrok, annál inkább rájövök, hogy bizony a jó pap is holtig tanul és ez érvényes a foltvarrókra is. Legalábbis én így érzem.