Foltoskodás

Az ember lánya valamikor kezdte az irógépen, majd folytatta a számitógépen és a technika fejlödésével a "számitástechnikai és egyéb kütyük" száma csak növekedett. Emlékszem az egyik munkahelyemen megakarták rendszabályozni a mazsek telefonálást. Különféle ötletek voltak, de arra senki sem gondolt, hogy jön a mobil telefon. Életünk tele van ilyen "kütyükkel" a hozzá tartozó zsinorókkal, töltökkel stb. Egy foltoskodó nő pedig mit csinál, varr mindegyikre egy tartót! Ez hasznos, mert védjük a védendőt és mutaogathatjuk a legujabb művünket. Én is varrtam a mobil telefonomra (komórkámra) tartót, de rájöttem, hogy felesleges, mivel elég kicsi volt és úgy kellett keresgélni benne, ha meg kicsit varrtam, akkor kicsúszott. De aztán a drótok kábelek stb tengerében hogy rend legyen, elhatároztam, hogy "kütyü"-imnek varrok tokot.
Elöször is kitettem magam elé minek kell tok. A fényképezőgépnek nem mivel nagyon profi dobozban van. A laptopnak igen jó tartású táskája van, szintén nem kell semmi. Tehát maradtak az alábbiak:

Töltők, zsinorók, pendrive és a különálló winchester, ahová minden el van mentve. Jó lenne őket úgy elhelyezni, hogy mindent mindig meg lehessen találni és ne tévesszem őket össze.

Ime a két "kütyüm" ami miatt az egész történt. A baloldali egy Android iPad, amit azért szereztem, hogy ezen tudjak olvasni. Nagyon sok minden található rajta, ezért elég lassú és nem egy kis ujj mozgással lehet oldalt váltani, hanem végighúzással, ami az eredményzte, hogy vagy két oldalt ugrik, vagy két sor megy vissza. Ez arra vár, hogy "foltos" könyveimet tegyem fel rá, mivel szines, és azokat könnyebb nézni. Egyenlőre az átalakitása folyamatban van. A jobboldali a kis kedvenc Kindle Touch e-book, amire nagyon régen vágytam. Az USA-ból hozták, kicsit hozzá kellett olvasni, de jelenleg 140 könyv van rajta és kb. kétszer ennyi vár feltételre. Használom, szeretem és a képernyője nem bántó a szemre. Olvasni lehet rajta úgy, hogy egy kezembe fogom, de úgy éreztem kell egy tok, vagy tartó rá.

Vettem olyan anyagokat, amelyeken betűk, irások vannak, áttanulmányoztam több leirást. Úgy terveztem, hogy az Android egy felül zippzáras tartóban kap helyet. Van egy orosz mondás, amit szerintem nekünk foltosoknak találtak ki. Hétszer mérj és egyszer vágj! Hát én ezt a mondást nem tarottam be ezért a tartó ilyen lett. De nem keseredtem el, mert ez lett a külső merevlemez tartója. Viszont az Androirra egy nyitható (tépőzárral) tartót varrtam.

Igy néz ki becsukva.

Itt látható, hogy könnyen ki lehet venni a tartóból. Mivel ezek a szerkentyűk drót nélküliek, igy csak őt magát kell beletenni. Gondoltam, hogy egy zsebbe beleteszem a saját zsinórját, de féltem a nyomodástól.
A Kindle-mnek vettem nagyon szép anyagot és mint egy ksi könyvet varrtam. Sajnos a méretezéssel csak kisebb bajom volt, nem volt elég tartása.

Ezért ez a tok más szerepet kap és megint nekikezdtem egy ujabb tok varrásának. Ugyanis a toknak olyan tartásának kell lenni, hogy fogja a szerkentyűt.

Na ilyen lett a tok, ami még mindig nem tökéletes.

A Kindle-nek van egy kis gömbölyűsége a négy sarkán, amit sajnos én a varrás folyamán nagyobbra vettem. A gépet négy sarkán erős kalapgumi fogja le és a bezárt tokot egy hosszú gumi. Sajnos ez a szegélyt begyűri. A baloldali zsebbe van azoknak a köynveknek a listája, amelyek éppen a gépen vannak. Szóval még ez a tok is átalakitásra vár (még egy réteg keményitő és a sarkok kiegyenesitése. Hiába jó munkához tapasztalat kell. De eddig is jók a tapasztalataim vele.
A zsinóróknak egy fémkeretes neszeszert varrtam, amit a Margitkánál vásárolt hatszögekből varrt virág disziti. A neszesszert farmer anyagból varrtam és mértere is pont jó. Már készülnek a következők, mert ajándékba készülnek.

Ez az egyik oldala.

Ez a másik oldala

Ime a két gép zsinórja és a töltő, valamint a pendrive. A fém tartót varrni kell, két oldalon varrtam , nem látszik, könnyű volt varrni és erős. Ez a "mű" azt hiszem jól sikerült.