2014. november 26., szerda

Foltoskodás

Nem akartam a FB-n mutatni, ott általában nem szeretem mutatni a kész vagy félkész dolgaimat. Nem tudom miért, de nekem a blog jobban tetszik.
A közelmúltban nézhettük meg az oklahomai foltosok Modern quilt kiállitását. A szemfülesek-akiknek sikerült időben jelentkezni- résztvehettek 3 workshopon. Nekem is sikerült a harmadik turnusba bekerülni. Kaptunk ajándékba a MODA cég ajándékaként egy kis anyagcsomagot.  42 db. kb. 6x6 cm-es anyagdarabkát. (a workshopról korábban irtam és képeket mutattam) Pályázatot irtak ki, hogy a kapott anyagokból készitsünk egy modern quiltet. A képet elküldve az oklahomaiak kiválasztják, melyik lesz az a 9 darab, amelyeket Ágnes kivisz magával és résztvesznek a január 8-i kiállitásukon. 17 darab érkezett be és ebből választották ki a 9 darabot. 
Én ezt a darabot csináltam és ez is utazik az óceán túloldalára. Sajnos nem volt meg a szinkerék minden szine, ezért úgy gondoltam, hogy kézzel himzőfonallal tűzöm meg. Igy 30x30 cm lett. Nagyobbat akartam, de akkor nagyon nagy rész maradt volna szabadon. Szóval most már másként csinálnám, de ez sikerült. Örültem, hogy összejött. Eredetileg sötétszürke alapra akartam, de a szürkék és a fekete nem jött volna ki. A nagy hatszögeket erős zölddel tűztem körül, mivel ez a szin hiányzott.

2014. november 25., kedd

Csak úgy!

Alcimet nem adok inkább egy kicsit nosztalgiázok és büszkélkedek. 
Sajnos (vagy nem?!) életem nagyobbik részét megéltem és azt csinálok -elvileg- amit szeretek és akarok! Viszont az eltelt évek nem hagytak nyomot az egészségemen, azaz apró jelek, de észreveszem, hogy nem vagyok olyan mint régen. Talán vissza kellene vennem bizonyos dolgokból, talán többet kellene pihenni. Nem tudom  mi a helyes. Tény, hogy elfáradtam. Ezért lassabban élek, kevésbé vagyok mozgékony! De nem keseregni akarok. Ami volt, az volt, jelenleg a jelenben élünk és annak örülünk ami most van. 
Van két fiam akiket azt hiszem sikerült jól felnevelni és megtalálták helyüket a világban. Az nagyobbik fiamnak két szép gyereke van Ákoska és Viola. (Ákoskát azért hivjuk kicsinyitő jelzővel, mivel apja is ezt a keresztnevet viseli) Úgy érzem két jól sikerült unokánk van. Mindketten már iskolások, Ákoska harmadikos, Viola elsős. Mindketten zenei tagozatos iskolába járnak. Ákoska nemrégen egy hangversenyen -ahol az iskola énekkara szerepelt- szólóénekes volt, azaz kiállt előre és ott énekelt. Viola ügyesen tornázik ritmikus sportgimnasztikára jár és nagyon nagy lelkesedéssel csinálja. A csoportjában a legkisebb de ügyes. Nagyon szépen rajzol. Ezenkivül mind a ketten sakkoznak. Tudom, hogy ezeket a sikereiket a szülők odafigyelésének, szervezésének és munkájuknak is köszönhetik. Viszont úgy érzem, hogy a mi munkánk talán abban van, hogy gyermekeinket sikerült úgy nevelni, hogy eljussanak idáig. 
Ezért egy kicsit büszke vagyok, de mindig ott van, hogy mégse tettem meg mindent? Életemben sokat dolgoztam, sokszor nem voltam elégedett (idő és pénzhiány stb.) akkor mondta egy idősebb kollégám, hogy a legfontosabb az életemben legyen a család és az egészség. Ennek most érzem az igazát. 
Végül ide teszem Viola rajzát, amin 7 napig dolgozott és ahhoz képest, hogy 6 éves igen figyelemreméltó. Ez éltet minket.

2014. november 16., vasárnap

Foltoskodás

Az elmúlt idő és a következő is bővelkedik a foltos eseményekben. Szinte egyszerre volt a Határtalanu, az Amerikai Modern Quilt kiállitás és workshopok, a Moder Mühely kiállitásáról nem beszélve. Aztán ott vannak a kiállitások és közös varrások. Szinte minden napra vagy hétvégére jut valami. Ezt a család nehezen tolerálja a ház asszonyának. De hát a foltosok mindenre képesek!
Az Amerikai Modern Quilt kiállitása és a workshopok elég nagy reklám kampánnyal hirdették magukat. Igaz a hirdetések többsége a Facebookon volt, de hát amúgy is szájról szájra mentek a hirek.
Mivel a megynitóra nem tudtam elmenni, de sikerült az egyik workshopra regisztrálni igy az utolsón résztvehettem. Nagyon tetszett és most is a hatása alatt vagyok. A kiállitáson az oklohamai Modern Quilt csopor néhány tagjának művei voltak. Nagyon szépek és szépen kidolgozottak. Nem hagyományos patchwork formák, hanem modern formában, de nagyon szépen kivitelezve és megtűzve. Szóval varrni azért kell tudni!
Ez nekem a szinek gazdagsága és a hullám vonal ötletes megválasztása miatt tetszett. A tűzés a varrások két oldalán kézzel nagyobb öltésekkel történt.
Ezek az egyszerüségükkel és a pontos szép tűzésükkel tetszettek.
Ezek közül nekem a felső téglalpok fekete keretben tetszettek leginkább. A körülőtte lévők szintén szépek, de ennek a kivitelezése is nagyon szép volt.
A workshopokon ami általában 2 órát vett igénybe, természetesen csak kézi varrás jöhetett szóba és a ragasztás. Kisebb használati tárgyakat varrtunk, mint pohár alátét, szemüvegtartó, pohár védő stb. Az alapokat Ági a fő szervező megvarrva hozta és kaptuk tőle, csakúgy mint az apró anyagokat. Az alapra tetszés szerinti formákat varrtunk, ragasztottunk és tűztünk. Ezek persze nem művészi munkák, csak a mi szemünkben azok, de jókedvvel csináltuk és nem volt két egyforma darab.
Ez az egyik csoport által megvarrt darabok.
Ez a mi csoportunk darabjai. Oldalt látható egy fejpánt, amit egy fiatal foltos varrt és más fel is vette úgy ment haza.
Ez a kedvencem egy szemüvegtartó és tűpárna.
Jó volt a közös varrás, Ági nagyon érdekesen és részletesen mesélt csoportjuk életéről és általában az amerikai foltos életről. Azt hiszem ő is sok információt szerzett a magyar foltosok életéről és műveikről.
Ami nekem nagyon tetszett -és kicsit irigykedtem is- az a sok szép anyag . Azaz nálunk is vannak szép anyagok, de ezek a szinek és minták nem mindenütt találhatók elfogadható áron.
Jó élmény volt és teljesen feltöltödtem a sokmindennel, ami remélem még kitart sokáig. Köszönet a szervezőknek!





2014. november 13., csütörtök

Foltoskodás

Megvolt a Határtalanul, sok előkészületi munkával, sok résztvevővel és sok ismerössel. A kiállitott anyagokról és dijazottakról nem akarok irni. Ezekről sok képet feltettek és irtak. 
Felajánlottam, hogy segitek és igy két napig régi és mostani újságokat árusitottam. Korábban felvetettem hogy a maradék újságokat érdemes lenne eladni és voltak is ilyen akciók. Nehéz kiszámitani mennyi kell egy-eyg hónapban. Persze vannak olyan számok, amiből nem marad semmi. Végül is sikeres volt. Egy hibája volt részemről, nagyon keveset tudtam nézni a kiállitott műveket. Pedig nagyon szépek voltak és a fénykép nem mindig tudja visszaadni azokat az apróságokat amiket csak szemmel (kézzel) lehet megnézni. 
Az árusok kicsit zyufolfa voltak, azaz reggel nagyon megrohanták őket. Késöbb aztán már kényelmesen lehetett körülnézni. 
Sikerült Várady Gyöngyi tanfolyamára benézni úgy, hogy ne zavarjuk. Tavaly voltam egy tanfolyamán és nagyon élveztem. Mikor a kerek erdőt és a virágos kertet varrták, akkor én nem voltam itthon igy nem sikerült megtanulnom, csak tavaly Kecskeméten. Nagyon megtetszett. Bemutattam egy szemüvegtartót amire két oldalán fákat varrtam. Ezzel bizonyitottam, hogy nem volt hiába a tanitásom. A másnapi festéses tanfolyam nagyon érdekes volt, de valahogy most a festés nem vonz. 
Ami számomra érdekes volt, lefényképeztem az egyik mintalapot, amin az én kis minta blokkom is ott volt. Akkor a papirra varrást csináltam. Most biztos, hogy másképpen csinálnám. Hát ebben is úgy vagyunk, hogy az izlésünk változik. Mivel Varsóban voltam igy a fehér-piros és piros-fehér-zöld jelképezte  a magyar lengyel barátságot.
Ezt a blokkot ajándékba is megvarrtam és sikerem volt vele. Hozzáteszem, hogy nem minőségi anyagból készült, hoszen akkor még ritkán jutottunk amerikai anyaghoz. Nekem kedves. Egy kis négyzete (egy házikó) ma is disziti az előszobánkat.
Szép és tartalmas hétvége volt. Az élményektől feltöltekezve, kicsit elfáradva de jó volt.